Csúszópénz és baleset

Rossz közlekedés, nagyobb korrupció?

Molnár Csaba, 2017. március 12., 19:19, frissítve: 19:33
Álrendőr az ötvenes-hatvanas évek nagy forgalmi dugóira emlékező összejövetelen Franciaországban
Álrendőr az ötvenes-hatvanas évek nagy forgalmi dugóira emlékező összejövetelen Franciaországban
Fotó: Thierry Zoccolan / AFP
Ha tudni akarjuk, hogy egy ország mennyire korrupt, elegendő megfigyelnünk, hogyan vezetnek útjain; erre utalnak több kutatás eredményei is. Minél nagyobb adott társadalom minden szintjén a korrupció, annál többen halnak meg az utakon.

Az elmúlt hónapokban Romániából érkezett hírek döntően a korrupcióellenes tüntetésekről szóltak. Ennek apropóján sokan sokféleképpen igyekeznek rámutatni, hogy a teljes társadalmat átszövő korrupció hogyan hat az élet szinte minden területére (természetesen nem csak Romániában). E következmények között olyanok is vannak, amelyekről első látásra talán senki sem gondolná, hogy azok bármiféle kapcsolatban állnak az államigazgatási folyamatok romlottságával. A rendszerszintű korrupció korántsem csak arra a két szereplőre hat, aki adja és aki elfogadja a kenőpénzt, hanem ezerféle módon nyomorít szinte minden polgárt. A korrupció egyik rejtett következménye a közlekedési morál romlása.

A New Statesman folyóirat szerzője éppen Bukarestben autózott, amikor felfigyelt a román sofőrök (angol szemmel) elképesztően szabálytalan magatartására. Ennek (és az ország rossz korrupciós reputációjának) hatására összevetette sok ország közúti halálozási statisztikáit és a World Justice Project nevű nemzetközi civil szervezet ugyanazokra az országokra számolt mutatóit arról, hogy mennyire érvényesül ott a törvény hatalma (ami természetesen a korrupció ellentettje). Romániában egyébként 9,3 közlekedési haláleset jut évente százezer emberre, míg az Egyesült Királyságban csak 2,8 (Magyarországon 2015-ben 6,6 volt ez az érték az Európai Bizottság adatai alapján).

Kilencvennégy ország adatainak összevetése után (arra nem találtunk információt, hogy Magyarország is közöttük volt-e) az derült ki, hogy erős összefüggés van az állam korruptsága és a közúti balesetekben elhunytak száma között: minél korruptabb az ország, annál többen halnak meg az utakon. Az más kutatásokból tudott, hogy közúti halálozás (és általában baleset) többnyire a közlekedési szabályok be nem tartása, általánosságban a rossz közlekedési morál miatt következik be. Magyarul mindebből úgy tűnik, hogy az emberek közlekedésiszabály-követése jó mutatója lehet a társadalomba ivódott korrupciónak. Ugyanez az összefüggés áll fenn a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bizalomindexe és a közlekedési halálesetek között. A bizalomindex annak a mutatója, hogy az emberek az adott országban mennyire bíznak egymásban.

Ahogy az efféle korrelációknál mindig, most is el kell mondani, hogy a két érték (a korrupció mértékének és a balesetek számának) együtt mozgása nem feltétlenül jelent oksági kapcsolatot. Tehát csupán ezekből az adatokból nem jelenthetjük ki, hogy az egyik okozza a másikat. Könnyen lehet ugyanis, hogy egy harmadik tényező hat mindkettőre, így azok nem közvetlenül befolyásolják egymást, hanem mindketten tünetei egy mélyebben rejtező oknak. Például az állam működési anomáliáinak. Ettől függetlenül ha a két jelenség között összefüggést fedezünk föl, akkor használhatjuk a könnyebben mérhetőt (jelen esetben a balesetek számát) a nehezebben nyomon követhető jelzésére.

Persze nem a New Statesman szerzőjének jutott eszébe először ez az összefüggés. Amint a Quartz rámutat, szinte könyveket megtöltő szakirodalma van a korrupció és a közlekedési morál összefüggésének. Az ausztrál Deakin Egyetem kutatói például kimutatták, hogy a halálos balesetek száma összefügg az emberek átlagos jövedelmével, bár az összefüggés nem lineáris. A legszegényebb országokban kevés baleset történik, egyszerűen azért, mert nagyon kevés az autó. A jövedelem emelkedésével azonban meredeken emelkedik a halálozások száma egészen nagyjából hárommillió forintnak megfelelő éves keresetig. Onnantól aztán ritkulni kezdenek a halálos közúti balesetek, vélhetően azért, mert javul a járművek átlagos technikai állapota, az utak minősége, és a közlekedési szabályok betartatása is szigorodik.

Ugyanakkor ez utóbbi faktor elégtelen teljesülése könnyen elmoshatja a javuló gazdasági helyzetből következő előnyöket. Amikor a közlekedési rendőrök nem tudják vagy nem akarják rákényszeríteni az embereket a szabályok betartására, közel sem javulnak a baleseti statisztikák olyannyira, mint az a jövedelmi viszonyokból következne. A tanulmány szerzői számos példát hoznak a világból (például Grúziából vagy a Fülöp-szigetekről, ahol korábban a korrupció általános volta miatt már előfordult, hogy az összes közlekedési rendőrt kirúgták) arra, hogy a korrupció milyen mértékben rombolja az emberek morálját. Ha a rendőr kénye-kedve szerint akárkit leállíthat, és csak kenőpénz ellenében enged útjára, akkor miért kellene bárkinek is a közlekedési szabályokra tekintettel lennie?

De a korrupció nem csupán a kevésbé elhivatott közlekedési rendőrök által hat a közlekedési balesetekre. Hatása ennél sokkal univerzálisabb lehet. Mint a maláj közlekedésbiztonsági kutatóintézet kutatói kimutatták, a korrupció közvetett hatásaként szinte minden szabály betartatása csorbát szenved. Elmaradnak az infrastrukturális fejlesztések, a gazdaság rosszabb teljesítménye, valamint a központi költségvetés szegényedése miatt romlik az emberek átlagos jövedelmi helyzete. Utóbbi körülmény eltérő módon hat a gazdagabb és a szegényebb országokban. A szegény országokban a kevesebb autó miatt csökken a balesetek száma. A gazdagabbakban viszont a rendszerszintű korrupció a közszolgáltatások és a hivatalos szervek működését veszélyezteti, így a balesetek (és a halálozás) számának növekedését okozza.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 11.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
A címlapról ajánljuk
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása