Ilyen bombázás „áldozata” lett a Föld is?

Lóska Márton, 2011. október 23., 20:39, frissítve: 20:39
Egy 60 fényévnyi távolságra található csillagászati zárótűzben látják a tudósok megerősítve az egyik legnépszerűbb teóriát, mely magyarázatot ad arra, hogyan került víz Földünkre. A kutatók a fiatal bolygórendszer magánéletébe a Spitzer űrtávcső segítségével kukkantottak bele.

Nemrégiben a 60 fényévnyi távolságban található Eta Corvi nevű csillag s fiatal bolygórendszere került a csillagászok figyelmének középpontjába. Még meg sem száradt a tinta azon a tanulmányon, mely bizonyította, hogy egyes üstökösöknek a kémiai ujjlenyomata megfelel a Földön található vízének, a Spitzer űrteleszkóp olyan adatokat szolgáltatott, melyek magyarázatot adhatnak arra a kérdésre, hogy az élet alapja, a víz hogyan kerülhetett anyabolygónkra.

Földünk születésekor, 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Nap már száműzte közvetlenebb környezetéből a vizet olyan távolabbi helyszínekre, mint a Szaturnusz gyűrűi vagy a Jupiter holdjai. Emellett a hidrogén és az oxigén vegyülete jéggé dermedve szóródott szét számtalannyi üstökös formájában. A feltevés szerint ezek segítségével „ázhatott el” bolygónk.

Fotó: NASA


A Spitzer űrtávcső adatait elemezve a Johns Hopkins Egyetem kutatói azt valószínűsítik, hogy egy olyan égitest üstösökkel való bombázásának lehetnek „szemtanúi”, mely három csillagászati egységnyire (Nap–Föld-távolság) található az Eta Corvi elnevezésű csillagtól.

Az ütközések milyenségéből sejtjük, hogy egy bolygóval van dolguk, ugyanis, ha az üstökösök csak egymással „randevúznának”, az inkább púderes pamacsok találkozásához hasonlítana – mondta el Carey Lisse, a Johns Hopkins Egyetem kutatója. Felhívta rá a figyelmet, nem biztosak benne, hogy a bolygóba több kisebb égitest vagy egy nagy csapódott be, „csak annyit tudunk, hogy sok anyag szóródott szét”. A por összetételében igen hasonlatos volt az Almahata Sitta nevű meteorithoz, amely 2008-ban Szudán felett érte el bolygónkat, és víz és szerves anyag nyomait is felfedezték benne.

Ha összerakjuk a távoli kirakós darabkákat, az élet kialakulásához jutunk. A „csupán” egymilliárd éves naprendszert figyelve saját múltunkba tekinthetünk vissza. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy találhatunk-e életet ilyen fiatal rendszerekben. Lisse kiemeli: az, hogy eddig nem találtak rá bizonyítékot, nem azt jelenti, hogy nem lehetséges. A James Webb űrteleszkóp, melyet már 2018-ban rendszerbe állíthatnak, jóval érzékenyebb lesz – tette hozzá. Ez új távlatokat nyithat majd a kutatásban.

Forrás: Time
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés