Nemrégiben a 60 fényévnyi távolságban található Eta Corvi nevű csillag s fiatal bolygórendszere került a csillagászok figyelmének középpontjába. Még meg sem száradt a tinta azon a tanulmányon, mely bizonyította, hogy egyes üstökösöknek a kémiai ujjlenyomata megfelel a Földön található vízének, a Spitzer űrteleszkóp olyan adatokat szolgáltatott, melyek magyarázatot adhatnak arra a kérdésre, hogy az élet alapja, a víz hogyan kerülhetett anyabolygónkra.

Földünk születésekor, 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Nap már száműzte közvetlenebb környezetéből a vizet olyan távolabbi helyszínekre, mint a Szaturnusz gyűrűi vagy a Jupiter holdjai. Emellett a hidrogén és az oxigén vegyülete jéggé dermedve szóródott szét számtalannyi üstökös formájában. A feltevés szerint ezek segítségével „ázhatott el” bolygónk.

Fotó: NASA


A Spitzer űrtávcső adatait elemezve a Johns Hopkins Egyetem kutatói azt valószínűsítik, hogy egy olyan égitest üstösökkel való bombázásának lehetnek „szemtanúi”, mely három csillagászati egységnyire (Nap–Föld-távolság) található az Eta Corvi elnevezésű csillagtól.

Az ütközések milyenségéből sejtjük, hogy egy bolygóval van dolguk, ugyanis, ha az üstökösök csak egymással „randevúznának”, az inkább púderes pamacsok találkozásához hasonlítana – mondta el Carey Lisse, a Johns Hopkins Egyetem kutatója. Felhívta rá a figyelmet, nem biztosak benne, hogy a bolygóba több kisebb égitest vagy egy nagy csapódott be, „csak annyit tudunk, hogy sok anyag szóródott szét”. A por összetételében igen hasonlatos volt az Almahata Sitta nevű meteorithoz, amely 2008-ban Szudán felett érte el bolygónkat, és víz és szerves anyag nyomait is felfedezték benne.

Ha összerakjuk a távoli kirakós darabkákat, az élet kialakulásához jutunk. A „csupán” egymilliárd éves naprendszert figyelve saját múltunkba tekinthetünk vissza. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy találhatunk-e életet ilyen fiatal rendszerekben. Lisse kiemeli: az, hogy eddig nem találtak rá bizonyítékot, nem azt jelenti, hogy nem lehetséges. A James Webb űrteleszkóp, melyet már 2018-ban rendszerbe állíthatnak, jóval érzékenyebb lesz – tette hozzá. Ez új távlatokat nyithat majd a kutatásban.