A kislánynak a máját a beleivel összekötő létfontosságú vénája záródott el. A sikeres transzplantáció újabb előrelépést jelent az új, „cseretestrészek” készítése területén.

„Nagyon optimista vagyok afelől, hogy a közeli jövőben képesek leszünk artériákat és vénákat is beültetni nagyobb mennyiségben” – mondta Suchitra Sumitran-Holgersson, a Göteborgi Egyetem transzplantációs biológus professzora, aki tagja volt a 2011 márciusában végrehajtott operáció műtéti csapatának.

A saját őssejtek felhasználásával készülő erek előnye, hogy nem áll fenn a kilökődés veszélye a beültetés után, ezért a páciensnek nem kell élete végéig kilökődést gátló szereket szednie.

A vénához szükséges vázat egy halott donorból vették ki a kutatók, akik ezt követően a 9 centiméteres érdarabról eltávolítottak minden élő sejtet, csak maga a fehérjeváz maradhatott meg. Erre a vázra vitték fel a kislány csontvelőjéből kinyert őssejteket, majd két héttel később beültették neki az új vénát.

Transzplantáció után az új ér azonnal helyreállította a normális véráramot, noha egy év elteltével némiképp beszűkült, ezért szükség volt egy második őssejtalapú érszakaszra is – tették hozzá közleményükben a kutatók.