A Science című tudományos magazinban közzétett megállapítás még ismeretlen mechanizmussal lejátszódó, új típusú biomineralizáció létét fedte fel, amelynek segítségével magyarázhatóvá válik egyes ősi fosszíliák megjelenési ideje.

Régóta érdeklődnek a tudósok a fotoszintézisre képes cianobaktériumok iránt, amelyek jelentős szerepet töltöttek be a Föld történetében, különösen azzal, hogy hozzájárultak a légkör oxigénnel való feltöltéséhez. Eddig is tudták, hogy egyes cianobaktériumok képesek kalcium-karbonátot kiválasztani a sejtjeiken kívül, most azonban mexikói krátertóban gyűjtött, majd laboratóriumban tenyésztett sztromatolitokban új cianobaktérium-fajt fedeztek fel (Candidatus Gloeomargarita lithophora), amelyhez hasonlót még soha nem figyeltek meg. Különlegessége, hogy körülbelül 270 nanométer átmérőjű kalcium-karbonát szemcséket képez a mikroorganizmus a szervezetén belül egy eddig nem ismert biológiai ásványalkotó (biomineralizációs) folyamattal.

A sztromatolitok alacsony szervezettségű algák, főleg kékalgából és gombafonalakból állnak, amelyek félgömb vagy kupola alakú, akár több méteres mészkővé szilárdultak meg.

További különlegessége a mikroorganizmusnak, hogy stronciumot és báriumot is képes magában felhalmozni, azokat is karbonátokba építi be. A felfedezés jelentőségét az adja, hogy segít értelmezni az ősi fosszíliák korát. A sejten belül kialakult karbonátok megmagyarázzák, hogy miként lehetett legkorábbi megjelenésük (legalább 2,3 milliárd éve) és a fellelt legrégebbi – 700 millió éves – fosszíliák között ekkora időkülönbség.

A kutatás következő lépéseként azt kívánják meghatározni, hogy miért és miként termelik a kalcium-karbonátot a most felfedezett cianobaktériumok.