A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség, mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Bár a modern technológia segített növelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Másként fogalmazva: már nem csak a természeti tőke hosszú távon is rendelkezésre álló hozamait használjuk, hanem már a tőkéből is költekezünk – közölte a kutatást közzétevő cég.

Összeomolhat az ökoszisztéma

Az ökológiai lábnyom tulajdonképpen egy természetierőforrás-elszámolási eszköz, amely azt méri, hogy mekkora az a biológiailag termékeny terület, amelyet egy adott népesség vagy tevékenység igényel, és viszonyítja azt a ténylegesen rendelkezésre álló terület nagyságához.

Az ökológiai túllövés állapota csak korlátozott ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne. A degradáció jelei már tapasztalhatóak például a vízhiány, az elsivatagosodás, a talajok pusztulása, a csökkenő szántóföldi hozamok, az erdőirtás, a fajok gyors kihalása, a halállományok összeomlása, valamint a globális klímaváltozás formájában. Egyes újabb következmények esetleg csak akkor válnak láthatóvá, amikorra már visszafordíthatatlanná váltak – mutatott rá a GFN kutatása.

Az Alföld lehet a legnagyobb bajban

Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük – olvasható Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által koordinált stratégiai programot részletező, két éve bemutatott kötetében.

A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: a 2021 és 2040 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a hőmérséklet-változás az Alföldet sújtja majd a leginkább, és a legnagyobb 1,4 Celsius-fokos emelkedés az őszi hónapokban válik jellemzővé. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb csapadék hullik.

2050-ben két Föld kellene

Amennyiben az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adatai szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitásra lenne szükségünk igényeink kielégítéséhez. Az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban egyezett utoljára a bolygó biológiailag aktív területének nagyságával, ami a fenntarthatóság határvonalát jelentette – áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) egy korábbi jelentésében.