Szerdáig felhasználtuk az egész éves keretet

BL, 2012. augusztus 22., szerda 19:13
Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség szerdára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani – derült ki a Global Footprint Network (GFN) nemzetközi szervezet kutatásaiból.

A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség, mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Bár a modern technológia segített növelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Másként fogalmazva: már nem csak a természeti tőke hosszú távon is rendelkezésre álló hozamait használjuk, hanem már a tőkéből is költekezünk – közölte a kutatást közzétevő cég.

Összeomolhat az ökoszisztéma

Az ökológiai lábnyom tulajdonképpen egy természetierőforrás-elszámolási eszköz, amely azt méri, hogy mekkora az a biológiailag termékeny terület, amelyet egy adott népesség vagy tevékenység igényel, és viszonyítja azt a ténylegesen rendelkezésre álló terület nagyságához.

Az ökológiai túllövés állapota csak korlátozott ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne. A degradáció jelei már tapasztalhatóak például a vízhiány, az elsivatagosodás, a talajok pusztulása, a csökkenő szántóföldi hozamok, az erdőirtás, a fajok gyors kihalása, a halállományok összeomlása, valamint a globális klímaváltozás formájában. Egyes újabb következmények esetleg csak akkor válnak láthatóvá, amikorra már visszafordíthatatlanná váltak – mutatott rá a GFN kutatása.

Az Alföld lehet a legnagyobb bajban

Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük – olvasható Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által koordinált stratégiai programot részletező, két éve bemutatott kötetében.

A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: a 2021 és 2040 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a hőmérséklet-változás az Alföldet sújtja majd a leginkább, és a legnagyobb 1,4 Celsius-fokos emelkedés az őszi hónapokban válik jellemzővé. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb csapadék hullik.

2050-ben két Föld kellene

Amennyiben az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adatai szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitásra lenne szükségünk igényeink kielégítéséhez. Az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban egyezett utoljára a bolygó biológiailag aktív területének nagyságával, ami a fenntarthatóság határvonalát jelentette – áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) egy korábbi jelentésében.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés