Szerdáig felhasználtuk az egész éves keretet

BL, 2012. augusztus 22., szerda 19:13
Idén augusztus 22. az ökológiai túllövés napja: az emberiség szerdára felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani – derült ki a Global Footprint Network (GFN) nemzetközi szervezet kutatásaiból.

A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség, mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Bár a modern technológia segített növelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Másként fogalmazva: már nem csak a természeti tőke hosszú távon is rendelkezésre álló hozamait használjuk, hanem már a tőkéből is költekezünk – közölte a kutatást közzétevő cég.

Összeomolhat az ökoszisztéma

Az ökológiai lábnyom tulajdonképpen egy természetierőforrás-elszámolási eszköz, amely azt méri, hogy mekkora az a biológiailag termékeny terület, amelyet egy adott népesség vagy tevékenység igényel, és viszonyítja azt a ténylegesen rendelkezésre álló terület nagyságához.

Az ökológiai túllövés állapota csak korlátozott ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne. A degradáció jelei már tapasztalhatóak például a vízhiány, az elsivatagosodás, a talajok pusztulása, a csökkenő szántóföldi hozamok, az erdőirtás, a fajok gyors kihalása, a halállományok összeomlása, valamint a globális klímaváltozás formájában. Egyes újabb következmények esetleg csak akkor válnak láthatóvá, amikorra már visszafordíthatatlanná váltak – mutatott rá a GFN kutatása.

Az Alföld lehet a legnagyobb bajban

Magyarország ökológiai lábnyoma, amely a beépített felszínt, valamint az ország lakosságának ellátásához szükséges területi igényt mutatja, jelenleg mintegy másfélszerese az ország területének, azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeket terheljük – olvasható Bozó László akadémikus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által koordinált stratégiai programot részletező, két éve bemutatott kötetében.

A tanulmány előrejelzéseket tartalmaz a klímaváltozás magyarországi hatásairól: a 2021 és 2040 közötti időszakra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a hőmérséklet-változás az Alföldet sújtja majd a leginkább, és a legnagyobb 1,4 Celsius-fokos emelkedés az őszi hónapokban válik jellemzővé. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érzékelhetően kevesebb csapadék hullik.

2050-ben két Föld kellene

Amennyiben az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adatai szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitásra lenne szükségünk igényeink kielégítéséhez. Az átlagos ökológiai lábnyom 1986-ban egyezett utoljára a bolygó biológiailag aktív területének nagyságával, ami a fenntarthatóság határvonalát jelentette – áll a Természetvédelmi Világalap (WWF) egy korábbi jelentésében.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 14:06
  2. 14:05
  3. 14:00
  4. 13:55
  5. 13:45
  6. 13:41
  7. 13:40
  8. 13:32
  9. 13:26
  10. 13:25
  11. 13:20
  12. 13:16
  13. 13:10
  14. 13:10
  15. 13:02
  16. 13:00
  17. 12:57
  18. 12:55
  19. 12:47
  20. 12:45
  21. 12:40
  22. 12:35
  23. 12:34
  24. 12:30
  25. 12:21
  26. 12:20
  27. 12:07
  28. 12:05
  29. 11:54
  30. 11:53
  31. 11:42
  32. 11:41
  33. 11:40
  34. 11:40
  35. 11:32
  36. 11:25
  37. 11:10
  38. 11:10
  39. 11:07
  40. 11:04
  41. 10:58
  42. 10:45
  43. 10:42
  44. 10:37
  45. 10:33
  46. 10:30
  47. 10:28
  48. 10:12
  49. 10:10
  50. 10:00
hirdetés