Tovább tart a digitális evolúció

Tóth Bálint

2012. augusztus 17., péntek 10:03

2014. december 31-e a digitális átállás 2007. évi LXXIV., a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben (Dtv.) rögzített határideje. Eredetileg 2011. december 31-e lett volna a céldátum, azonban az már a 2007-es kihirdetéskor is tisztán látszott, hogy az adott technikai és a gazdasági háttér ennek betartását nem fogja lehetővé tenni. Ezek szerint van még idő. Ez remek, de pontosan miről is szól ez a digitális átállás, és mennyiben érint ez minket, embereket?

A digitális átállás nem más, mint a földfelszíni (tehát adótornyokból hullámokként továbbított) rádiós és televíziós sugárzás módjának digitalizációja. Ez annyit tesz, hogy a szerkesztett tartalom (műsorok, zeneszámok, stb.) továbbítása a stúdióból az adótornyokon át nem analóg információkén történik meg a kijelölt frekvencián, hanem egy komplex digitális jelként. A jeltovábbítás evolúciója Popov, Marconi és Tesla szimultán feltalált szikratávírójával kezdődött. Ezzel elindulhatott nem csak a távközlés, hanem a szórakoztató műsorszórás fejlődése is. A digitális átállás mérföldkő a rádiózás, televíziózás és a mobilkommunikáció technikatörténetében, hiszen most először nyílik lehetőség arra, hogy egyszerre több különböző műsort, illetve adást lehessen egy időben ugyanazon a frekvencián sugározni. Vagyis: a digitális műsorszórás keretén belül egy adott frekvencián megtöbbszörözhető az egy időben sugárzott tartalom, legyen az telefon vagy videobeszélgetés vagy HD műsor.

2008-ban kezdődött meg Magyarországon

A távközlési ipar létrejötte (a távírópózna-rendszer kiépítése, távíróállomások felépítése és a személyzet kiképzése) az 1900-as évek elején indult. 1906-ban a kanadai Reginald Aubrey Fessenden – feltehetően elsőként – továbbított hangot (zenét és beszédet) az amplitúdómoduláció (AM) felfedezésével. Ennek köszönhetően rövid, közép és hosszúhullámon is lehetett már műsorokat (elsősorban beszédet és zenét) sugározni. A frekvenciamoduláció (FM) 1939-es felfedezése – mely Edwin Armstorng nevéhez köthető –, elindította az ultrarövidhullámú rádiózást és adatközlést. Ez volt az URH és a tranzisztorok hajnala. Ezzel egy időben a hadi és a szórakoztatóipar is komoly erőfeszítéseket tett a hálózatok fejlesztése és a kép, hanggal egy időben történő sugárzása érdekében.

Az első kísérleti tévé sugárzásra 1926-ban került sor London és Glasgow között, melyet a skót feltaláló John Logie Baird hajtott végre. Ebben az időben Puskás Tivadar jóvoltából Magyarországon már létezett távközlési rendszer és rádiós műsorszórás is. 1925-ben létrejött a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR), mely akkor magába foglalta a Magyar Távirati Irodát, az MTI-t is. 1929-ben a Bell bemutatta a színes televíziót, így minden készen állt arra, hogy a távközlés és a szórakoztató/informáló műsorsugárzás eljusson a mai szintjére. Lényegében a mai napig is az eredeti elvek alapján, az eredeti módszerekkel sugározták az adásokat és információkat. Nos ez fog megváltozni.

A digitális átállás a földfelszíni sugárzás – rádió, mobil, tévé – digitalizációját jelenti. A digitális földfelszíni televíziós műsorszórás 2008-ban kezdődött meg Magyarországon. A szolgáltatást az Antenna Hungária Zrt. biztosítja MinDigTV néven. A fizetős csatornákkal együtt jelenleg 31 tévécsatorna műsora érhető el a digitális földfelszíni televíziós platformon.

A digitális földfelszíni rádiós műsorszórás (DAB – Digital Audio Broadcasting, azaz digitális rádióműsor-szórás) tavaly júniusban indult el Magyarországon, és a napokban ért véget, amikor is a Neo FM gazdasági okokból beszüntette a műsorszolgáltatást. Jelenleg 7, csak Budapesten hallható kísérleti műsor fogható a sokat vitatott, és a szakma által zsákutcának titulált DAB platformon.

Most akkor kiket is érint ez az átállás?

A digitális átállás azokat érinti elsősorban, akik saját tető- vagy szobaantennán keresztül fogják a tévéadást, illetve minden rádiókészüléket használót (autó, mobil, szobai, hi-fi tuner stb.). Tehát azokat, akik saját analóg vevővel a levegőbe sugárzott hullámok egyéni vételével jutottak műsorszolgáltatáshoz. Na most: ha nekem van egy tízéves tévém és egy szobaantennám, akkor mit kell tennem? Ebben az esetben két lehetőségünk van. Vagy a meglévő tévéhez egy kiegészítő vevő egységet, egyfajta dekódert – a Set Top Box-ot – kell vásárolni (25-30 ezer forint körüli áron) vagy bérelni, vagy pedig új televíziókészüléket kell vásárolni, amelyen már szerepel a DVB-T (Digital Video Broadcasting –Terrestrial, magyarul digitális földfelszíni videoadás) felirat, ugyanis ezekbe az új generációs készülékekbe (LCD, LED, 3D) a gyártók már eleve beépítették a Set Top Box munkáját végző dekódereket. Van egy Sokol rádióm is a konyhában, az mire lesz jó? Elvileg semmire. Egyelőre nem drámai a helyzet, ugyanis Magyarországon még kezdeti státuszban van a DAB-sugárzás, később azonban csak digitális rádiókészülékekkel lehet rádióadást hallgatni.

Elvileg jobb lesz a minőség

És akkor ettől majd jobb lesz a minőség? Elvileg igen. A modernebb sugárzási technológia és módszer nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egy frekvencián egyszerre több műsort is sugározzanak, hanem azt is, hogy jobb minőségű nagyobb fájlméretű jeleket sugározzanak az adott frekvencián. Emiatt kellenek az új készülékek. Mi történik a régi frekvenciákkal? Ezeket a tartományokat részben katonai, részben polgári mobilkommunikációs célokra kívánják felhasználni. És ettől most jobb lesz nekünk? Itt alapvetően egy technikai fejlődési lépcsőfokról van szó. Jobb műsorok és értelmesebb tartalmak ettől még nem lesznek, hiszen ez egy technológiai fejlesztés, mely katonai, civil és polgári érdekeket is szolgál, látványosabb hátrányok nélkül. Természetesen ez a terület sem mentes a gazdasági és politikai indíttatású nézeteltérésektől, ennek ellenére ez egy alapvetően technikai lépés.

Címkék

digitális, digitális földfelszíni sugárzás, műsorszórási engedély, digitális átállás