A játékelmélet az egyének között zajló stratégiai kölcsönhatások matematikai leképezése, ezeket a megközelítéseket elsősorban a közgazdaság-tudományban alkalmazzák, de az elméletek használhatóak a katonai fegyverkezési versenyekben, a szociális vagy politikai tudományokban, vagy akár a biológiában is.

A spanyol-olasz-holland kezdeményezésre életre hívott új játékelméleti eredményeket bemutató SING8 (8th Spain–Italy–Netherlands meetings on Game Theory) konferencia mára a játékelméleti kutatók legnagyobb éves találkozójává nőtte ki magát. A budapesti tanácskozáson százötven európai és tengerentúli, nemzetközi szinten is elismert kutató mutatta be eredményeit, köztük olyan szaktekintélyek, mint Francis Bloch, a francia École Polytechnique professzora, Aviad Heifetz, az izraeli Open University professzora, Jean-Jacques Herings, a Maastrichti Egyetem professzora, vagy Hamid Sabourian, a Cambridge-i Egyetem tudósa. Több elismert hazai szakember is előadást tartott, köztük a fehérjék közötti hálózatokat bemutató, iskolateremtő kutató, Csermely Péter prezentációját is meghallgathatták a jelenlévők, ami jól példázta a játékelmélet alkalmazását a biológiában és orvostudományban.

Realisztikusabb végeredményeket kaphatnak

Mint a SING8-konferencia közleménye kiemeli, a terroristahálózatok struktúrájának feltérképezésével, illetve az olyan egyéni jellemzők figyelembe vételével, mint az anyagi helyzet vagy a bombakészítési gyakorlat, azonosíthatóak lehetnek a terrorista merényletekben kulcsszerepet játszó elkövetők.

„Mivel a játékelméleti modellek képesek hozzárendelni a vizsgált hálózatokhoz a fentiekhez hasonló úgynevezett kiegészítő információkat, ezen megközelítéseket alkalmazva realisztikusabb végeredményeket kaphatunk, amelyek fontos szerepet játszhatnak a terrorelhárításban" – mutat rá a közlemény.

A konferencián szó esett olyan, a XXI. században problémát okozó jelenségekről is, mint a folyószennyezéssel kapcsolatos országok közötti felelősségvállalás, vagy az egyéni szociális hálózatok kiterjedtsége és a dohányzás közötti kapcsolat.

Nagyon „magyar" terület

Kóczy Á. László, a konferencia szervezőbizottságának elnöke, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa azt emelte ki, hogy a játékelmélet nagyon „magyar" terület.

„Alapjait Neumann János rakta le, de Harsányi János is a matematika ezen ágában elért kiemelkedő eredményeiért kapta Nobel-díját. A mostani konferencián részt vett magyar kutatók és PhD-hallgatók száma is bizonyítja, a területen hazánk újra a nemzetközi élbolyhoz tartozik" – fogalmazott Kóczy Á. László.

Hozzátette: a természet- és számítástudományokban fellelhető hazai szaktudást számos területen, akár a döntéshozatalban is megérné alkalmazni, hiszen mint azt a konferencián ismertetett gyakorlati példák is igazolják, a legkülönbözőbb problémák elemzésére, de azok megelőzésére is kiválóan alkalmazhatók ezen matematikai kutatások.

„A játékelmélet elsődleges felhasználási területe a közgazdaságtan, de ettől látszólag távol eső kérdésekben, mint például a biológiában vagy a nemzetvédelemben is segítségül szolgálhat" – fogalmazott Kóczy Á. László.