A hordozóeszköz a kijelölt időpontban Föld körüli pályára állított két nagyobb műholdat, a francia Pleiades–1-et, egy kettős – civil és katonai – célú, nagy felbontású optikai távérzékelő műholdat, valamint a chilei légierő megrendelésére a SSOT jelzésű távérzékelő műholdat. Emellett négy kisebb francia – egyenként 135 kilogramm tömegű – elektronikus felderítő hold is a világűrbe került a mostani Szojuz-misszióval.

Szojuz hordozórakétát először október 21-én lőttek fel a Francia Guyana-i űrközpontból kifejezetten az orosz űreszköz számára megépített indítóállásból. Akkor a Szojuz a Galileo európai navigációs műholdrendszernek, az amerikai GPS amerikai helymeghatározó rendszer leendő konkurensének első két műholdját juttatta ki a világűrbe.