A Neptunusz holdját térképezték fel magyar kutatók

MTI, 2016. február 9., kedd 17:14
Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára Kepler-, Herschel- és Spitzer-űrtávcsövek segítségével – közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

A Gerard Kuiper által 1949-ben felfedezett égitest a mai napig sok furcsaságot rejt, például nagyon elnyúlt és ferde pályán kering a bolygója körül. A mozgása eredhet onnan is, hogy a Kuiperről elnevezett külső kisbolygóövből fogta be a Neptunusz, de az is lehetséges, hogy a bolygóval együtt született, csak a szintén befogott Triton hold lökte odébb, amikor az megérkezett. Emellett a forgásáról is ellentmondó megfigyelések születtek a földi távcsövekkel: egyes szerzők szerint csak kismértékben változik a fényessége, ahogy a tengelye körül forog, mások szerint viszont időről időre jelentősen felfényesedett. A kérdések megválaszolása nem tűnt könnyűnek.

Földi műszerekkel is megfigyelhető

A Nereida nagyon messze kering a Neptunusztól, távolsága 1,3–9,6 millió kilométer között változik. Ennek is köszönhető, hogy amikor a Voyager–2 űrszonda 1989-ben elrepült a bolygó mellett, a Nereidát csak nagyon messziről látta, és a legjobb képeken sem látszik több egy néhány pixeles, elnyúlt foltnál. Ugyanakkor a nagy távolság lehetővé teszi, hogy földi műszerekkel vagy űrtávcsövekkel is könnyen megfigyelhető legyen, és ne vesszen el a bolygó fényében.

A Neptunusz és a Nereida szerencsés módon beleesett a Kepler-űrtávcső egyik K2-kampányának látómezejébe, és 67 napon át folyamatosan gyűltek róluk a fényességmérések. A hold fényváltozásait a Naprendszert kutató magyar Kepler-csoport tagjai sikerrel kimérték, és minden eddiginél pontosabban meghatározták a hold forgási periódusát, amely 11,6 óra lett. A hold fényessége csak kismértékben változott, nyoma sem volt nagy kifényesedéseknek.

A Kepler azonban csak a hold felszínéről visszaverődő fény mértékét tudta érzékelni. A napfény egy részét a hold elnyeli, amit aztán hősugárzásként látunk viszont. A visszavert és elnyelt fény aránya sokat elárul egy égitest szerkezetéről. A Nereidát az amerikai Spitzer-űrtávcső 2005-ben, az európai Herschel-űrtávcső pedig 2012-ben figyelte meg négy különböző hullámhosszon. Az infravörös adatok segítségével lehetőség nyílt a hold termofizikai modellezésére, vagyis olyan paraméterek meghatározására, mint a Nereida pontos mérete, alakja, a hőtehetetlensége és felszínének jellemző durvasága.

Nem túl elnyúlt, nem teljesen gömbszerű

A részletes modellezés eredményei alapján a Nereida egy nem túl elnyúlt, de még nem is teljesen gömbszerű égitest átlagosan 345 kilométeres átmérővel. A felszíne nagyon durvának tűnik, vélhetőleg teljesen telített lehet mély, meredek falú kráterekkel, valahogy úgy, mint a Hyperion, a Szaturnusz egyik holdja. Az elnyúltságot és a kráterezettséget a Hyperion esetén a hold nagyon porózus szerkezetével magyarázták: ez alapján elképzelhető, hogy a Nereida sem egyetlen nagy, összefüggő jég- és kőtömb, hanem sok üreget és törmeléket tartalmazó égitest, amelyet a saját gravitációja tart egyben.

A megfigyelések a kis Neptunusz-hold számos tulajdonságára fényt derítettek, és fényesen igazolták, hogy a K2-misszió, különösen az infravörös űrtávcsövek adataival kiegészítve, váratlan, de fontos szereplője lett a Naprendszer kutatásának. A magyar kutatócsoport az eredményeken felbuzdulva további kis égitestek és holdak megfigyelését is megpályázta a Kepler-űrtávcsővel – közli az MTA.

A Kiss Csaba (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja) vezette kutatás eredményeit bemutató szakcikket a Monthly Notices of the Royal Society szakfolyóirat fogadta el közlésre.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 12:19
  2. 12:10
  3. 12:08
  4. 12:02
  5. 11:48
  6. 11:43
  7. 11:33
  8. 11:30
  9. 11:16
  10. 11:06
  11. 10:59
  12. 10:56
  13. 10:54
  14. 10:48
  15. 10:46
  16. 10:37
  17. 10:30
  18. 10:28
  19. 10:15
  20. 10:07
  21. 09:55
  22. 09:45
  23. 09:28
  24. 09:26
  25. 09:11
  26. 09:06
  27. 08:55
  28. 08:39
  29. 08:36
  30. 08:24
  31. 08:15
  32. 08:09
  33. 08:03
  34. 07:53
  35. 07:11
  36. 06:48
  37. 06:15
  38. 06:00
  39. 05:14
  40. 00:01
  41. 22:45
  42. 22:33
  43. 22:12
  44. 22:02
  45. 21:54
  46. 21:42
  47. 21:32
  48. 21:32
  49. 21:20
  50. 21:11
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása