A Neptunusz holdját térképezték fel magyar kutatók

MTI, 2016. február 9., kedd 17:14
Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára Kepler-, Herschel- és Spitzer-űrtávcsövek segítségével – közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

A Gerard Kuiper által 1949-ben felfedezett égitest a mai napig sok furcsaságot rejt, például nagyon elnyúlt és ferde pályán kering a bolygója körül. A mozgása eredhet onnan is, hogy a Kuiperről elnevezett külső kisbolygóövből fogta be a Neptunusz, de az is lehetséges, hogy a bolygóval együtt született, csak a szintén befogott Triton hold lökte odébb, amikor az megérkezett. Emellett a forgásáról is ellentmondó megfigyelések születtek a földi távcsövekkel: egyes szerzők szerint csak kismértékben változik a fényessége, ahogy a tengelye körül forog, mások szerint viszont időről időre jelentősen felfényesedett. A kérdések megválaszolása nem tűnt könnyűnek.

Földi műszerekkel is megfigyelhető

A Nereida nagyon messze kering a Neptunusztól, távolsága 1,3–9,6 millió kilométer között változik. Ennek is köszönhető, hogy amikor a Voyager–2 űrszonda 1989-ben elrepült a bolygó mellett, a Nereidát csak nagyon messziről látta, és a legjobb képeken sem látszik több egy néhány pixeles, elnyúlt foltnál. Ugyanakkor a nagy távolság lehetővé teszi, hogy földi műszerekkel vagy űrtávcsövekkel is könnyen megfigyelhető legyen, és ne vesszen el a bolygó fényében.

A Neptunusz és a Nereida szerencsés módon beleesett a Kepler-űrtávcső egyik K2-kampányának látómezejébe, és 67 napon át folyamatosan gyűltek róluk a fényességmérések. A hold fényváltozásait a Naprendszert kutató magyar Kepler-csoport tagjai sikerrel kimérték, és minden eddiginél pontosabban meghatározták a hold forgási periódusát, amely 11,6 óra lett. A hold fényessége csak kismértékben változott, nyoma sem volt nagy kifényesedéseknek.

A Kepler azonban csak a hold felszínéről visszaverődő fény mértékét tudta érzékelni. A napfény egy részét a hold elnyeli, amit aztán hősugárzásként látunk viszont. A visszavert és elnyelt fény aránya sokat elárul egy égitest szerkezetéről. A Nereidát az amerikai Spitzer-űrtávcső 2005-ben, az európai Herschel-űrtávcső pedig 2012-ben figyelte meg négy különböző hullámhosszon. Az infravörös adatok segítségével lehetőség nyílt a hold termofizikai modellezésére, vagyis olyan paraméterek meghatározására, mint a Nereida pontos mérete, alakja, a hőtehetetlensége és felszínének jellemző durvasága.

Nem túl elnyúlt, nem teljesen gömbszerű

A részletes modellezés eredményei alapján a Nereida egy nem túl elnyúlt, de még nem is teljesen gömbszerű égitest átlagosan 345 kilométeres átmérővel. A felszíne nagyon durvának tűnik, vélhetőleg teljesen telített lehet mély, meredek falú kráterekkel, valahogy úgy, mint a Hyperion, a Szaturnusz egyik holdja. Az elnyúltságot és a kráterezettséget a Hyperion esetén a hold nagyon porózus szerkezetével magyarázták: ez alapján elképzelhető, hogy a Nereida sem egyetlen nagy, összefüggő jég- és kőtömb, hanem sok üreget és törmeléket tartalmazó égitest, amelyet a saját gravitációja tart egyben.

A megfigyelések a kis Neptunusz-hold számos tulajdonságára fényt derítettek, és fényesen igazolták, hogy a K2-misszió, különösen az infravörös űrtávcsövek adataival kiegészítve, váratlan, de fontos szereplője lett a Naprendszer kutatásának. A magyar kutatócsoport az eredményeken felbuzdulva további kis égitestek és holdak megfigyelését is megpályázta a Kepler-űrtávcsővel – közli az MTA.

A Kiss Csaba (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja) vezette kutatás eredményeit bemutató szakcikket a Monthly Notices of the Royal Society szakfolyóirat fogadta el közlésre.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 18:55
  2. 18:52
  3. 18:44
  4. 18:39
  5. 18:28
  6. 18:18
  7. 18:10
  8. 18:06
  9. 18:04
  10. 17:56
  11. 17:51
  12. 17:49
  13. 17:45
  14. 17:33
  15. 17:30
  16. 17:30
  17. 17:24
  18. 17:22
  19. 17:18
  20. 17:12
  21. 17:11
  22. 17:08
  23. 17:07
  24. 17:03
  25. 16:59
  26. 16:50
  27. 16:48
  28. 16:47
  29. 16:41
  30. 16:38
  31. 16:35
  32. 16:25
  33. 16:24
  34. 16:20
  35. 16:13
  36. 16:12
  37. 16:05
  38. 16:00
  39. 16:00
  40. 15:59
  41. 15:47
  42. 15:35
  43. 15:31
  44. 15:24
  45. 15:16
  46. 15:15
  47. 15:11
  48. 15:04
  49. 15:03
  50. 14:55
  51. 14:45
  52. 14:43
  53. 14:40
  54. 14:34
  55. 14:34
  56. 14:31
  57. 14:31
  58. 14:30
  59. 14:29
  60. 14:26
  61. 14:23
  62. 14:18
  63. 14:10
  64. 13:53
  65. 13:41
  66. 13:35
  67. 13:30
  68. 13:22
  69. 13:15
  70. 13:11
  71. 13:10
  72. 13:08
  73. 13:08
  74. 13:05
  75. 12:57
  76. 12:45
  77. 12:40
  78. 12:37
  79. 12:31
  80. 12:29
  81. 12:22
  82. 12:20
  83. 12:19
  84. 12:17
  85. 12:13
  86. 12:07
  87. 12:03
  88. 12:00
  89. 11:56
  90. 11:50
  91. 11:48
  92. 11:44
  93. 11:33
  94. 11:31
  95. 11:21
  96. 11:17
  97. 11:14
  98. 11:10
  99. 11:08
  100. 11:02
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása