Utazási hírek

Ahol ismerősként üdvözölnek minket

MNO

2012. április 12., csütörtök 13:10
Az utóbbi években honfitársaink egyre nagyobb számban érkeznek a világ ezen csodálatos vidékére. Törökország egyik legfőbb vonzereje éppen az, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb pihenési formát.

Szállodák minden kategóriában

 

Törökországban számos, minden igényt kielégítő luxushotel található. Ezek közül nem egyet végigjárunk mi is Antalyától Alanyáig. Az egyik legérdekesebb a Belekben található, meseszép természeti környezetbe épült Papillon Ayscha. Más világot kínál az Alanyában található Sultan Sipahi, ahonnan a várost, a nyüzsgést könnyen elérhetjük. A kisebb Elis Beach Side 25 szobájával családias, falusi turizmusra emlékeztető berendezésével, kis gyümölcsöskerttel, pici medencével és jóval kedvezőbb árfekvéssel csábítja a turistákat. Ez ráadásul jóval közelebb található a kulturális látnivalókhoz, mint az óriási luxusszállodák. A félpanziós megoldást azoknak érdemes választaniuk, akik egész nap úton vannak, hiszen ők az all inclusive ellátás előnyeit úgysem tudnák kihasználni.

Egy sportos ország

Törökországnak tradicionális sportágai mellett bekapcsolódott a világ sportéletébe is. A hagyományos vonalat legjobban az olajbirkózás reprezentálja, amely évszázadok óta komoly tömegeket vonz. Ennek népszerűségét csak a labdarúgás múlja felül, köszönhetően a török válogatott nemzetközi sikereinek. Mi a tengerparton a jet-ski mellett a kipróbálhatjuk a kitesurf-öt. A vízisíelés elsősorban a felkészülteknek való, hiszen viszonylag nagy izomerő kell a száguldó motorcsónak mögött a talpon maradáshoz.

A nagy szállodák elsősorban a kényelmesebbek igényeit szolgálják ki. Népszerű a vízi-, a kosár- és strandröplabda, a tenisz és asztalitenisz. Hogy az all inclusive szolgáltatás bőséges kínálatát lemozogjuk, az animátorok különböző nehézségi fokú aerobic órákat tartanak, de emellett más vízi és szárazföldi játékokon is részt vehetünk. A török riviérán rengeteg az orosz vendég, de jelentős számú a németek és a skandináv országokból érkezők száma is. Akit elriaszt az utazástól a folyamatos orosz jelenlét, az is talál magának megfelelő szállodát a part nyugodtabb területein.

Mesél a múlt

 

A Földközi-tenger partvidékén óriási görög városállamok sorakoztak itt Törökországban is. Kevéssé ismert, hogy Ephesos, Pamphylia, Hierapolis, Halikarnassos is erre a területre estek. Ezen a földön alakult ki a humán gondolkodásnak az a néhány iskolája, amin a mai európai filozófia, matematika és tudomány is alapul. Mi Sidét látogattuk meg, ami egy ma is lüktető, ókori város. Romos falai között bazárok, üzletek, éttermek működnek, körben festői tengerpart övezi.

 

Az Apolló templom romja esti kivilágításban is, de különösképpen a naplemente fényénél lélegzetelállító. A Belekhez legközelebb eső ógörög városállam Pamphylia. Ezt a várost ma Pergének hívják. Virágkora nemcsak a görögök korában, hanem a római hódítás után is tartott. Ma végigsétálhatunk a város főutcáján, megnézhetjük a római, szabadtéri légkondicionáló rendszert, akik verhetetlenek voltak a kényelmi berendezések építése terén. Ezt a kirándulást az idegenvezetők egybe szokták kötni egy aspendosi kirándulással. Itt található a világ legépebb állapotban fennmaradt római kori színháza, amelyben mind a mai napig tartanak előadásokat. Annak idején a nézőterén 12-15ezren is elfértek.

 

 

Pamukkale egyedülálló látványosság: a hegy gyomrából meleg szénsavas ásványvíz fakad, ami kioldja a kőzetből a meszet, így a világ egyik kivételes geológiai képződménye.Ezekben a hófehér teraszocskákban, mint tálkákban összegyűlik, és égszínkéken csillog a kiáramló ásványvíz. A közelben, egy kétezer éves fürdőben, amit még a rómaiak építettek, fürdeni is lehet. Az idők során földrengések összedöntötték, és beborították a fürdő márványoszlopait a medencébe, de maga a medence nem semmisült meg. A falból még mindig áramlik be a friss ásványvíz, így üldögélhetünk a régi, bedőlt oszlopokon, sőt a falon lévő forrásból ihatunk is. Ezt a fürdőt még Kleopátra is meglátogatta annak idején. Pamukkale mintegy 350 kilométerre van a tengerparttól, autóbuszos kirándulásokat minden iroda szervez ide.

 

Kappadókiában szintén érdekes csodákat alkotott a természet. A laza tufa talajt a környékbeli vulkánok szórványosan lávával terítették be. Az év tízezredek során a bőséges eső a tufát kimosta azokról a helyekről, ahol nem védte a felszínt megszilárdult kőzet, így hatalmas, lávasapkával fedett kúpok alakultak ki. Keresztény eleink, akik a római uralom elől menekültek, belakták ezeket a tornyokat, akár öt-hat emelet magasságban is kifúrták őket, és beléjük költöztek. Ezekben a kétezer éves, „emeletes házakban” ma már nem laknak, a hatvanas években műemléknek nyilvánították a területet, így ki kellett költözniük az itt lakóknak. Kivételes engedéllyel egy-egy kávéházat működik már csak itt. Amikor a római rémuralom elcsendesedett, újabb ellenség érkezett, mégpedig az arabok. A folyamatos rettegés miatt a lakók ezúttal a föld alá menekültek, és akár tíz emelet mélységben is kifúrták a földet. Földalatti városok közül néhány akár húszezer személy fogadására is alkalmas volt, ezek ma is megtekinthetők.

A döner kebab hazája

Egyes vélemények szerint a török konyha választékát tekintve – francia és a kínai után – a világ harmadik leggazdagabb konyhája. Jellemző rá a sokféle paradicsomos, burgonyás, paprikás étel. Jellegzetes török finomságok a különféle nyárson- és rostonsültek, amelyek elsősorban bárány, csirke, néha kecskehúsból készülnek.

Ez utóbbi egyébként az egyik legdrágább és legértékesebb húsféle. A görög gyros törökországi megfelelőjét döner kebabnak hívják. A fasírtot köftének nevezik, amit gyakorta nyársra húzva sütnek meg. Muzulmán országról lévén szó, természetesen sertéshúst nem találunk, még a szállodákban sem. Említésre méltó még a gözleme, és a lahmacun nevű török pizza. Ez egy hal alakú lepény, amelynek széleit behajtják, sajtot vagy húst tesznek bele, és fogyasztás előtt felszeletelik. Amit Magyarországon a kebabosnál lehet megkóstolni, az az egyik legfontosabb török alap-élelmiszer, az enyhén sós ayran joghurt. Gyakran gyógyszerként is fogyasztják, élőflórája kiválóan rendbe teszi a gyomrot. A joghurtot egyébként fokhagymás-joghurtos uborkasaláta készítéséhez is használják. A baklava nevű édességet a görög és a török konyha is magáénak tartja. Újabb, de szintén több száz éves édesség a tejberizs, amit miután megfőznek, kis tálkákba téve kemencében megsütnek, szütlacs a neve. A gyümölcsök közül a legfontosabb a gránátalma, amely része történelmüknek és konyhájuknak egyaránt. Lékoncentrátumot készítenek belőle, amit fűszerként az ételeik és italaik ízesítésére használnak. Úgy teszik ki az asztalra, mint nálunk az ecetet vagy az olíva olajat.

Bort az asztal alatt

Az iszlám törökországi ága nem lép fel akkora szigorral az alkoholfogyasztással szemben, mint az arab kultúra. Régi török gyakorlat volt, hogy borral öblítették ki a szájukat, aztán kiköpték, de úgy, hogy azért jócskán maradjon is bent. A másik megoldás, hogy valamilyen bútordarab, például az asztal alatt isszák, hiszen akkor Allah szeme ott nem látja. A borkínálat elég változatos, némelyik nedű valóban nem üti meg az európai mércét, de akadnak kiváló borászatok is.

Közlekedés

 

A turisták zöme természetesen repülőgéppel, elsősorban charter-járatokkal érkezik, de a vállalkozó kedvűek tudják, hogy Dél- kelet-Európán már két vagy négy keréken is viszonylag könnyen keresztül lehet jutni. Aki autóval vagy motorral érkezik, az Európához képest meglehetősen eklektikus közlekedési gyakorlatot talál. Ehhez azonban két nap alatt hozzá lehet szokni, és utána már biztonságban érzi magát a vezető. Vannak olyanos is, akik hátizsákkal vágnak neki a vidéknek, hogy két-három hét alatt bejárják a világtól eldugott helyeket is. Arra azonban figyeljünk, hogy a biztonság fogalma erre kissé más, mint Európában. A keleti területeken sok helyütt még törzsi viszonyok uralkodnak. Az odaérkezőket vendégként tisztelik, így biztonságát elsősorban a helyiek, és nem az állami karhatalom garantálja. A turisták által látogatott területeken végképp nem kell félni: sok a rendőr és nagyon jó a közbiztonság.

Az itteniek más távlatban szemlélik a magyar-török kapcsolatot, és számon tartják azokat a helyszíneket, ahol mi együtt éltünk. A mai Nyugat-Kína területétől Közép-Ázsián keresztül a Kelet-Európai síkságig folyamatosan követik a két nép többé-kevésbé együttes vándorlását, és ezt tanítják az általános iskolában is. Érdemes tehát ellátogatni Törökországba, ahol egy olyan népet ismerhetünk meg, akik szeretnek és tisztelnek minket, és vendéglátóként is helyt állnak.

Pozsonyi György