Belföld Archív

Orbán: Nincs mitől tartania a magyaroknak

LR
MTI
2011. december 11., 19:30
Fél százalék a 2012-es gazdasági növekedés felső határa a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor ezt az m1-nek adott nyilatkozatában mondta a jövő évi költségvetés átalakításával kapcsolatban. A vasárnap adásba került interjúban a kormányfő szólt arról is: méltányolja a nemzeti fejlesztési miniszter lemondásának okát, de szerinte olyan jogi megoldásra van szükség, amellyel Fellegi Tamás kormánytag marad, hogy kellő súllyal tudja képviselni a magyar kabinet álláspontját a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon.

A büdzsé átalakításáról Orbán Viktor kifejtette: ennek egyik oka az, hogy az eurózóna gazdaságai rosszabbul fognak teljesíteni jövőre, mint korábban, a másik pedig az, hogy ha az euróövezet országai nem tudják megerősíteni a közös pénzt – és úgy tűnik, ez lassan halad –, akkor annak kedvezőtlen hatása lesz a forint árfolyamára. Ezért az egész 2012-es költségvetést más euró-forint árfolyamon kell kiszámolni, mint amivel a benyújtáskor kalkuláltak. „Ez a két tényező visz bennünket abba az irányba, hogy számoljuk újra a költségvetést, és igazítsuk hozzá a mára kialakult európai állapotokhoz, és csak reménykedhetünk abban, hogy év közben majd ezt nem kell megtenni” – mondta. Az előzetes tervek szerint a 2012-es növekedést a 1,5 százalékról „legalább a 0,5 százalékig le kell vinni, de ez a felső határ, lehet, hogy inkább ez alá”, a forintárfolyamot pedig jelentősen meg kell emelni – közölte a kormányfő, hangsúlyozva azonban, „a dolog nem annyira vészes, mint amilyennek látszik”, mert az eredetileg benyújtott büdzsét is jelentős tartalékkal tervezték. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a tartalék szintjét, amennyire lehet, szeretné megtartani.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter lemondásáról szólva elmondta, méltányolja, hogy a tárcavezető úgy látja, egyszerre nem tudja megoldani a minisztérium vezetését és az IMF-fel folytatott tárgyalások irányítását. „Erre kell megoldást találnunk, de neki benne kell maradnia a kormányban, mert egyébként hogyan tudná kellő súllyal képviselni a magyar kormány álláspontját” – jelentette ki. Az ügyben született döntés részleteit legkésőbb hétfőn ismertetik.

Az euróválságról szóló EU-csúcstalálkozón képviselt magyar állásponttal kapcsolatban azt mondta: a magyarok érdeke az lenne, ha az eurózóna országai, amelyeknek a pénze súlyos válságban van, megoldanák ezt a problémát, mégpedig úgy, hogy a magyaroknak ezért ne kelljen fizetniük, hogy az EU közben ne gyengüljön, hanem erősödjön, a magyar gazdaságpolitika lehetőségei pedig ne szűküljenek, hanem táguljanak. Arra a kérdésre, hogy félreérthette-e valaki a magyar álláspontról Brüsszelben elmondott szavait, Orbán Viktor azt válaszolta: „én azt mondtam, hogy amíg a parlament nem dönti el, hogy Magyarország részt vesz-e egy ilyen megállapodásban, addig a magyar kormány erre nem mondhat sem igent, sem nemet”. „Ezért van szükség arra, hogy a jövő héttől kezdődően a magyar parlament érdemben foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel”, olyan megállapodás született ugyanis az euróval fizető országok között, amely a nemzeti szuverenitást jelentősen korlátozza, „és én nem akarok és nem is mondhatok le Magyarország szuverenitásáról anélkül, hogy a magyar parlament erre ne adna felhatalmazást” – jelentette ki, hozzátéve, nem lehet kapkodni, nem lehet „egy vacsora alatt igent vagy nemet mondani”. Azért sem szabad most Magyarországot belevinni semmilyen megállapodásba, mert az „felelőtlen kaland” lenne – jegyezte meg. Az eurózóna országainak viszont nincs más választásuk, ugyanis bár van közös pénzük, de nincs közös gazdaságpolitikájuk, közös költségvetésük, és ha ez így marad, tönkremennek, szétesik az euró, és abból katasztrófa is lehet, vagyis nekik a közös pénz után közös költségvetési politikát, majd közös gazdaságpolitikát kell alkotniuk, és „ki tudja, talán politikai uniót is” – vélekedett.

Azzal kapcsolatban, hogy az euróövezeti, illetve más EU-tagállamok kétoldalú hitelek formájában 200 milliárd euróig terjedő összeggel növelhetik az IMF kapacitásait, a miniszterelnök azt mondta: ez Magyarországot nem érinti, „mi nem fogunk fizetni”. Magyarország jelenleg részt vesz egy IMF-programban, 2009-ben ugyanis kölcsönt vett fel a valutaalaptól, a program alatt álló országok pedig nem fizetnek be – emlékeztetett. A végtörlesztésre kitérve azt mondta, a devizahitel rossz piaci termék, amely nem maradhat a magyar gazdaságban, ki kell vezetni, „akkor is, ha a bankok eredetileg ezt nem akarták, de most már be kell látniuk, nekik is érdekük, hogy közös megoldást találjunk, hogyan vegyük ki, mert ha az a megoldás marad, amit én javasoltam, és ami mentén elindultunk, azt nem biztos, hogy túl fogják élni”.

A miniszterelnök arról is szólt, hogy a kormánynak az euróválság mellett kell megküzdenie a gazdaság örökölt hibáival. Elmondta: amikor kabinetje hivatalba lépett, az ország a csőd szélén tántorgott, de úgy tűnt, hogy az eurózóna országai erősek, és így „napsütésben” lehet végrehajtani a kormány által tervezett változtatásokat, amelyek célja, hogy a parlamenti ciklus végére Magyarország Közép-Európa egyik, vagy ha lehet, legversenyképesebb gazdasága legyen. „A különbség az, hogy nem napsütésben kell végrehajtanunk az előző időszak hibáinak kijavítását, hanem kell esernyő, és úgy látom, kell viharkabát is” – mondta. Arról is beszélt az interjúban, hogy ma sok vita és konfliktus van Magyarországon, de ez velejárója a nagy átalakításoknak. Hozzátette: 2013 az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz. „Teljes nyugalommal mondhatom azt Magyarország polgárainak, hogy nincs mitől tartaniuk. Magyarország meg fog állni a lábán, és el fogjuk érni a kitűzött céljainkat.”