Utazás

Farsangi szállások

Szabályozták a szállodai csillagokat

MNO
Forrás: ÚtiSúgó.hu
2012. augusztus 28., kedd 12:08
Nyár közepe óta a szállodai csillagok nem azt jelentik, mint ezelőtt. Eddig nem volt komoly szankciója, ha egy hotel meg nem érdemelten négycsillagosnak titulálta magát, most már azonban lesz.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!

A szállodai csillagok 2012. július 1-től tanúsító védjeggyé váltak, csak az a hotel használhatja őket, amely megfelel a szigorúan előírt feltételrendszernek. Másrészt viszont nem kötelező a használatuk: egy szálloda úgy is gondolhatja, hogy nem ragaszkodik a csillagos rendszerhez.

Mi is történt?

A szálláshelyek kötelező minősítése 2009-ben megszűnt, de a 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet 2012. július 1-ig lehetővé tette, hogy a szálláshely-szolgáltatók az eddig használt osztályba sorolást alkalmazzák kereskedelmi kommunikációjukban, azaz szállodák esetében feltüntessék a csillagot. Ez a lehetőség a 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet 2012. július 1-jén hatályba lépő 21. § (1) bekezdése értelmében megszűnt. Hosszú folyamat végére kerül pont ezzel. A Hotelstars Union tagországai már 2004-ben elkezdtek gondolkozni egy olyan rendszer kialakításán, amely alkalmas lesz „a követelményeknek megfelelő szolgáltatók pozitív megkülönböztetésére, a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalának megkönnyítésére és a szolgáltatók minőségfejlesztésének ösztönzésére.” A rendszer sok-sok tárgyalás, egyeztetés után 2009-ben megszületett, és a türelmi idő lejárta után július 1-jén működni kezdett. Nemcsak Magyarországon, hanem a Hotelstars Union többi országában is, azaz Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Svájcban, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Luxemburgban. Az előbbi időponttól kezdve tehát egy négycsillagos szállodának hasonló felszereltséggel kell rendelkeznie, és többé-kevésbé ugyanazokat a szolgáltatásokat kell nyújtania a fent említett országokban.

Hogy mik ezek, azt leírták az interneten is elérhető kritériumrendszerben, kezdve onnan, hogy legyen-e a szobában papucs, varrókészlet és rádió, odáig, hogy milyen legyen a bútor, a hangulat, és hogy milyen szolgáltatások várhatók el a szállodától. Egy olyan pontrendszerről van szó, ahol az a lényeg, hogy egy hotelnek legyen annyi pontja, amennyi kell az áhított kategóriába való kerüléshez. Vannak kötelezően betartandó előírások, de sok esetben csak a pontok összessége számít, azaz ha egy szálloda egy területen gyengébben teljesít, ellensúlyozhatja ezt egy másik területen nyújtott átlag feletti szolgáltatással.

Mostantól tehát, ha besétál valaki a fent említett országok bármelyikében egy adott kategóriájú szállodába, közel azonos színvonalú szolgáltatást kap?

Elvileg igen, gyakorlatilag nem biztos. Az a szálloda, amelynek célja a vendégek lenyúlása, még most is meg tudja tenni. A minősítést az új rendelet szerint négy éves időtartamra kapja meg a szálloda. A védjegyhasználatra a pályázat útján jogosultságot szerzett, illetve a jogosultságukat elvesztett szállodák nevét folyamatosan nyilvánosságra hozzák. A védjegy használatának jogszerűségét és a minőség folyamatos fenntartását az Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) ellenőrzi. A négy éves periódusban kötelezően akkor végez felülvizsgálatot, ha panasz érkezik a szálloda szolgáltatásainak minőségére, vagy az adott kategóriára vonatkozó követelmények be nem tartására. Ha a szálloda továbbra is eltér a követelményektől, és figyelmen kívül hagyja a felszólítást, az MSZÉSZ felmondja a védjegyhasználati szerződést. A szövetség emellett fenntartja magának a jogot a négy éves időszakon belüli ellenőrzések szúrópróbaszerű elvégzésére. A szállodák pedig kötelesek együttműködni.

Mivel büntetik a vétkes szállodát?

Mivel a szállodai csillagok tanúsító védjegynek számítanak, a szankcionálásról a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény rendelkezik. Eszerint az a szolgáltató, amely a védjegyjogosult engedélye nélkül a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ, védjegybitorlást követ el. Az MSZÉSZ a bitorlóval szemben bírósági eljárást kezdeményezhet, követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és az elkövető eltiltását a további jogsértéstől, nyilvánosságon keresztüli elégtétel adását, valamint a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését. Ezen felül a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is megállapíthat a bíróság.

Ezzel annyi a gond, hogy a gazdagodás mértékének megítélése nem nyilvánvaló. Az eljárás díját – ami a szálloda méretétől és az osztályba sorolásától függően 400 ezer forint körüli összeg is lehet – ki kell fizetni, mivel ennek megspórolásával biztosan gazdagodott a bitorló. A bíróságnak ezen felül azt kellene megállapítania, hogy milyen többletbevételre tett szert a hotel a csillagok jogosulatlan használatából – ez nehéz, de nem lehetetlen. Azt kell vizsgálni, hogy a csillagok használata mennyivel növelhette a szálloda forgalmát, mennyivel magasabb árat kérhetett. Ezek eldöntésére a környéken lévő azonos kategóriájú, a csillagokat jogosan használó és azokat nem használó szállodák forgalmát és árait lehet figyelembe venni. Talán senkit nem fog meglepni, hogy a magyar jogtörténetben nem sok hasonló ítélet szerepel.

 

 

Végül is nem a bírósági eljárás a cél, és hogy minden előírás mellé pipát lehessen tenni, hanem az, hogy a vendég jól érezze magát a szállodában. Lehetőleg eszébe se jusson azon töprengeni, hány csillagos helyen van, kapcsolódjon ki, érezze úgy, hogy kényeztetik, legyen elégedett, és jöjjön vissza.

Ha a vendég úgy érzi, hogy nem azt kapta, ami elvárható, tegyen panaszt bátran a MSZÉSZ-nél, ki kell vizsgálniuk az ügyet. Ha jogosnak találja a panasz, megvonja a szállodától a védjegyhasználati jogot, ami bizonyára fájni fog neki, hiszen komoly lépéseket tett, hogy megkapja. Azon túl, hogy panaszt tesz, használja ki a közösségi média lehetőségeit – fórumozzon, kommentáljon, ossza meg tapasztalatait a többiekkel. Soha nem voltak ilyen erős fegyverek a vendégek kezében, hát éljen velük, ha szükségesnek látja!