Titkolózás

Kötvényüzlet a posta országos hálózatán

Wiedemann Tamás, 2016. február 19., péntek 06:00, frissítve: szerda 11:52
Spéder Zoltán cégétől vásárolt Andrássy úti villát bérel a részben állami tulajdonú postai brókercég, a Magyar Posta Befektetési Zrt., amely az elmúlt két évben 120 milliárdnyi állampapírt forgalmazott a postahivatalokban. A jutalékról azonban üzleti titokra hivatkozva nem adnak információt. Nagy kérdés, hogy miért használhatja egy részben magáncég a mintegy 2700 postahivatalt üzleti tevékenységre.

Kivételezett helyzetben van a részben magántulajdonú Magyar Posta Befektetési Zrt., miután csak és kizárólag ő forgalmazhatja a Kincstári Takarékjegy Plusz elnevezésű állampapírt. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, ez az a cég, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa a magyar állam a postán keresztül, és a többségében magántulajdonban lévő FHB Invest Befektetési és Ingatlankezelő Kft. (Utóbbinak a százszázalékos tulajdonosa a tőzsdén is szereplő FHB Jelzálogbank Nyrt.)

A Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz tartozó pénzintézet szerepe azért különleges, mert közvetett résztulajdonosként a Magyar Posta Befektetési Zrt.-n keresztül lényegében az történik, hogy egy részben magáncég által tulajdonolt vállalkozás a postán keresztül állami erőforrásokat használ úgy, hogy az erről szóló szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra. A részben magántulajdonban lévő cég ugyanis a közel 2700 postai hivatalt használja üzleti tevékenységre.

Helyreigazítás
"A 2016. 02.19-én megjelent "Kinek fial a kötvényüzlet" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy 2700 postahivatalt használ üzleti tevékenységre egy részben magántulajdonú társaság.

A valóság ezzel szemben az, hogy a Magyar Posta Zrt. 2700 postahelyből álló hálózatának pusztán 349 egységében végzi  a részben saját tulajdonú Magyar Posta Befektetési Zrt által forgalmazott termékek közvetítését."

 

Ennek meg is van az eredménye, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) lapunkkal közölte: 2014-ben 34,75 milliárd forint, míg tavaly már 85,94 milliárd forint értékben forgalmazott Kincstári Takarékjegy Pluszt a Magyar Posta Befektetési Zrt. A forgalmazási szerződést még 2013. szeptember 30-án írták alá a felek, a jutalékkal kapcsolatban már nem nyilatkozott az ÁKK, mondván üzleti titkokat érint.

Ezenkívül további érdekes összefonódás figyelhető meg, miután a közös cég a Magyar Posta Befektetési Zrt.-nek a székhelye Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köthető ingatlanba van bejegyezve az Andrássy úton. A bonyolult cégháló szerint az FHB Invest Kft. (korábbi nevén Díjbeszedő Üzemeltetési és Szolgáltató Kft.) 2014 januárjában vásárolta meg az ingatlant az Anguilla Üzleti szolgáltató Kft.-től, amelynek többségi tulajdonosa a Spéder Zoltánhoz köthető KÁ2 Kft. volt. (Az eladó társaság tavaly a Spéder Zoltán kizárólagos tulajdonában lévő A64 Vagyonkezelő Kft.-be olvadt. Az A64 Kft. az FHB Jelzálogbank Nyrt. 24,05 százalékos tulajdonosa.) A székhelyként használt villa 1,6 milliárdnál is többet érhet, ugyanis az adásvételt után az ingatlanra ilyen összegű jelzálogjogot jegyzett be az FHB Kereskedelmi Bank Zrt., ebben a cégben a Magyar Postának mintegy 40 százalékos tulajdoni hányada van.

Megkerestük a postát, hogy mennyiért bérli az ingatlant, lapzártánkig azonban nem válaszoltak. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a közös cég miért költözött ki a budapesti Dunavirág utcai központi irodaházból.

Másban is megy a titkolózás

Mint arról lapunk korábban beszámolt, aligha a posta csomagküldő szolgáltatásának üzleti érdekeit védi a kormány, amikor az állami céggel kapcsolatban csorbítaná a közérdekűadat-igénylés lehetőségét. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a posta és az FHB-bankcsoport között kötött egyéb szerződések miatt titkolóznak. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő egy évvel ezelőtt mintegy 25 közérdekűadat-igénylést nyújtott be a Magyar Postához, amelyek nagy része az FHB-t és leánycégeit érinti. Mivel a posta megtagadta a közérdekű adatok kiadását, Tóth bírósághoz fordult, s jelenleg 4-5 összevont perben várja az ítéletet. Ha a parlament az úgynevezett postatörvény elfogadásával szinte ellehetetleníti a közérdekűadat-igényléseket, akkor a kérelmeket visszamenőlegesen sem teljesítik. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke erről a parlamenti bizottságoknak küldött véleményében leszögezte: a közpénzek felhasználására vonatkozó információk az alaptörvény szerint is közérdekű adatok, ezért a javaslat, amely kivenné őket e körből, alkotmányellenes.

A kormány viszont úgy érvel, az egyetemes (levél) szolgáltatást továbbra is nyilvánosan kell végeznie a postának, ám a társaság versenyképessége úgy őrizhető meg, ha a piaci szolgáltatásával kapcsolatos adatait megőrzi. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a törvénymódosításnak az a lényege, hogy ha az államnak a piacon versenyeznie kell, akkor ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie, mint más piaci szereplőknek, mert különben versenyhátrányba kerül a piaci szereplőkhöz képest.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mit kapcsol az egyetemes szolgáltatáshoz a posta, például az FHB-csoporthoz köthető cég technikai támogatásával valósul meg a kártyás fizetés a postákon. A csekkek feladása pedig a posta kötelezően végzendő szolgáltatása. Bánki Erik, fideszes politikus tegnap módosító indítványt adott be, e szerint az egyetemes szolgáltatás lényegében csak a levélkihordás marad.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 19.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása