Diplomás családanyák

Körmendy Zsuzsanna

Körmendy Zsuzsanna

2017. január 6., péntek 10:36

Megint megingott egy masszív tévképzet. A számok erre jóval alkalmasabbak, mintha egyedi eseteket sorolnánk. A KSH adatai szerint Magyarországon minden harmadik baba édesanyja diplomás. És ez több szempontból is örvendetes tény. Egyrészt az sosem baj, ha az átlagnál igényesebb, tájékozottabb, magasabb intelligenciájú nők szülnek több gyereket, másfelől pedig át kell értékelni – szívem szerint azt írnám: le kell végre venni a napirendről – azt a hamis állítást, amely szerint a háziasszonyi szerepkörnél többre vágyó nők maszkulin lelkületű, férfifaló karrieristák.

Aki belenéz egy akár húsz évvel ezelőtti, népesedésről szóló vitába – gyenge demográfiai mutatóink miatt ez örökzöld téma, sőt, már a Kádár-rendszerben is az volt (gondoljunk Fekete Gyula munkásságára) –, annak nem kell sokat olvasnia ahhoz, hogy találkozzon a rossz klisékkel. Ezek közül a legismertebb és a legfelületesebb a nők két csoportba sorolása. Eszerint volnának anya típusú nők, akik gyerekeket nevelnek, picinyek kapaszkodnak szoknyájukba, míg ők tésztát gyúrnak, sürögnek-forognak a konyhában, sosem festik magukat, meleg vacsorával várják urukat, és szabad idejükben réklit varrnak a következő babának. Velük szemben ott van a nem anyának való nőtípus, aki karrierista, egyetemre jár ahelyett, hogy házassági hirdetéseket böngészne szorgalmasan, míg meg nem találja az igazit, vizsgázik, sokszor jobb eredménnyel, mint fiú diáktársai, önálló egzisztencia megteremtésére törekszik – ki tudja, egy ilyen nő akar-e egyáltalán gyereket.

Bár e masszív előítéletek az utóbbi húsz-harminc évben megcsappantak, ma is előfordul, hogy szép családját egy férfi azzal dicséri föl, hogy felesége ugyan diplomás, de a gyerekek és őmiatta feladta az állását. És erre ő nagyon büszke – pedig szégyellnie kellene, hogy ennyire nem segítette a párját.

Jobb tudni: a nők, ha tanulni és nem ismerkedni jártak egyetemre, soha nem adják föl, és mindig ott lesz bennük a vágy, hogy megmutassák, mire képesek, mit tanultak meg, hogyan hasznosítható a fejükben lévő tudás, képességeikben rejlő kreativitás. Kiderült, hogy az iskolázatlan nők nem réklit varrnak, hanem a valóságshow-t bámulják, nem tésztát gyúrnak, hanem belecsapják a forró vízbe a száraz hosszúmetéltet, vagy elcsámborognak a Mekibe, és pici gyerek mellett is bőszen festik magukat, legföljebb ha a lurkó elmázolja, kap egy pofont.

Azért olyan örömteliek a KSH adatai, mert arról tanúskodnak, hogy a diplomás nők eljutottak végre odáig, hogy az anyasághoz való szent jogaikat sem adják föl. A nagy emancipációs hullámok lezajlottak a XX. században. Várható volt, hogy az égzengésből egyszer még kiválik egy erős hang, s az egyenjogúsított nők visszakövetelik jogaikat az anyasághoz. Többé nem kábulnak el a szirénhangoktól, nem hiszik el senkinek sem, hogy ők annyira okosak, hogy nem is való nekik anyaszerep.

Ma már a nők minél intelligensebbek, annál pontosabban tudják: a világon a legcsodálatosabb dologból maradnak ki, ha lemondanak a gyerekvállalásról. És nem is kell róla lemondaniuk. Egy valamirevaló férfi (nem a nőgyűlölőre vagy a kisebbségi komplexusait a nők frusztrálásában kiélő típusokra gondolok) tisztában van azzal, hogy ha lelkileg is egészséges családot szeretne, akkor segítenie kell a társát abban, hogy anya is lehessen, és a munkahelyén is jól teljesítsen.

A közbeszéd szerint két rétegben van sok egyedülálló anya: a félanalfabéták és az egyetemi végzettségűek körében… De ami igazán veszélyes a diplomás nők gyerekvállalásánál: az, hogy későn vállalkoznak szülésre, pedig ha több gyereket szeretnének, kifuthatnak az időből.

Most azonban örüljünk annak, hogy a valóság felülírta a kliséket. S hogy van egy új generáció, amelyik a diplomás nőt nem karrieristának tartja, hanem olyan embernek, aki az anyai feladatok ellátására sokkal inkább képes, mint akik a Való Világon szocializálódtak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.01.06.