Az új Maszovlet

Bodacz Péter, 2016. február 11., csütörtök 00:01

Négy évvel a Malév bedőlése után új nemzeti légitársaság alapításának lehetőségével van tele a hazai sajtó. A megkülönböztetett figyelem nem meglepő, hiszen az ügyre valószínűleg nem pusztán nehezen megválaszolható gazdasági kérdésként tekint a közvélemény. A nemzeti légitársaság léte – vagy nemléte – ma is kiemelt ügynek számít.

Az eddig napvilágot látott hírek szerint az ötlet felmelegítése – csakúgy, mint a zavaros hátterű vállalkozói csoport kalandorkodásának bizonyuló Sólyom Airways beindítása még 2013-ban – nem a kormánytól, hanem ezúttal az orosz állami tulajdonban lévő repülőgépgyártó cégtől, a Szuhojtól származik. A társaság vezérigazgató-helyettese, Jevgenyij Andrasnyikov – talán épp a nehezen gyógyuló sebek miatti nagy közérdeklődésre ráérezve – a köztévében beszélt arról, hogy az első polgári célra szánt, Superjet 100 típusú, 78–98 üléses gépeikre alapozva jöhetne létre az újabb magyar légicég. A bedobott ötlet hat gép rendelkezésre bocsátásáról szól, a Szuhoj emellett az üzemeltetésre is adna pénzt. Nem nehéz kitalálni, az oroszokat mi motiválja: piacot szeretnének találni a 2011-ben forgalomba helyezett gépnek, amelyért finoman szólva nem tapossák egymást az érdeklődők. (A típusból eddig alig több mint száz darabot szállított le a gyártó, és további 270-re van megrendelése, főként orosz légitársaságoktól.)

A témával kapcsolatos kormányzati megnyilvánulások visszafogottak: Tasó László, a területért felelős államtitkár megerősítette ugyan, hogy folynak tárgyalások, de ez önmagában nem jelent semmit. Mérsékelt izgalmi állapotra utal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megnyilvánulása is, aki szemlátomást a Hír TV témával kapcsolatos érdeklődését is nehezen értelmezte: „Légitársaság?” – kérdezett vissza, hozzátéve, hogy majd tájékozódik. Üzenetértéket ugyanakkor nemcsak kormányzati kommunikációnak érdemes tulajdonítani, hanem annak is, hogy Andrasnyikov úr a kormányszócsőnek tartott közmédiában kapott szót kisvártatva a hétfői tárgyalások után.

Légiipari szakértő legyen a talpán, aki meg tudja mondani, érdemes-e a telítettnek mondható európai és régiós légiforgalmi piacon próbálkozni. A hírekhez kapcsolódó kommentárok azt emelik ki, hogy a Szuhoj a hadiiparban jelentős társaság ugyan, de első polgári célú modellje kiforratlan, és nincs sok információ az üzemeltetés költségeiről és a megbízhatóságról sem. Tény ugyanakkor, hogy a Malév megszűnése óta nincs légi kapcsolat Közép-Európa és a Balkán között, tehát van betöltendő piaci rés. Piacgazdaságban szokatlan viszont, hogy egy gyártó finanszírozzon egy nemzeti légitársaságot, a köztévén megszellőztetett 134 milliárdos haszon pedig értelmezhetetlen.

Az tehát még nagy vonalakban sem látszik, mi lesz a hét elején bedobott elképzelésből. Amíg felszáll a füst, van idő felidézni, hogy a magyar–orosz (szovjet) légügyi együttműködés, de még a Szuhoj prominense által megszellőztetett vállalati modell sem számítana példa nélkülinek. 1946-ban a Malév elődcégét, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaságot, azaz a Maszovletet hasonló konstrukcióban hozták létre. (Az akkori hatalmi viszonyokat most ne firtassuk.) A flottáról természetesen a szovjetek gondoskodtak. S a rend kedvéért idézzük fel azt is, hogy a Malév összeomlásában szintén elévülhetetlen érdemeket szereztek az orosz tulajdonosok 2007 és 2010 között: a cég rövid idő alatt 50 milliárd forintos veszteséget hozott össze.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 11.

hirdetés
Vélemény
Vedd észre, ha valami nincs rendben!
Lakner Dávid
Nőként sokkal könnyebb áldozattá válni.
hirdetés
G-Közép
Mindenki rengeteget fog keresni!
Gazda Albert
Amikor jönnek a választások, az emberek beváltható ígéreteket és konkrét ajándékokat várnak.
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása