Ugró Miklós

Böjt és bőség

Magyar Nemzet, 2012. április 7., szombat 00:01, frissítve: szombat 12:35
A nagyböjt idején mindennap kimerítő tájékoztatást kaptunk a csokinyúlpiac pillanatnyi kondícióiról, arról, hogy mi újság sonka- és tojásfronton, de a locsolófolyadékok és az alkoholok esetleges elapadásától sem kellett tartanunk, mert azokról is roppant megnyugtató információkat nyertünk. Minden rendű és rangú hírközlő eszköz eminens kötelességének tartotta, hogy eloszlassa a lakosság esetleges kétségeit a böjt utáni alapos jóllakás lehetőségeit illetően.

A kereskedelmen nem fog múlni, ott felkészültek, mindent előkészítettek és biztosítottak, cinikusan mondva: részükről jöhet a feltámadás. Sajnálatos, de egyre kínosabb látszattá vált, hogy az egyházi ünnepeket marketingszempontok szerint hozták létre őseink: ha már úgy is olyan „szent” ügye az embereknek a karácsonyi bevásárlás, akkor legyen a végén karácsony is, és a tömeges húsvétisonka-beszerzéseknek is a húsvét adhatna igazán racionális indokot. Megjegyzem, a tudományos materializmustól nem is állnak távol az effajta elméletek, hiszen ha a lét határozza meg a tudatot, akkor lenne alapja annak, hogy az üzletelés, a fogyasztás vágya hozza létre a vallást, a túlvilágban való hitet, ahol mindenki bevásárolhat majd kedvére. S igaza lenne Kósáné Kovács Magdának is, aki évekkel ezelőtt azt nehezményezte, hogy az egyházak rátelepednek az állami ünnepekre, példa rá augusztus 20-a. Ám mindenféle üzleti szemponton túl a húsvét mégiscsak Jézus Krisztus feltámadásáról szól, s csak nagyon mellékesen az esedékes sonkafelhozatalról, de ennek nyomát még az ünnepet közvetlenül megelőző napok közkommunikációjában sem látom, a kereskedelmi profit fontosabbnak tűnik, mint a lemondó önfeláldozás.

Ezért is álságos és gyomorforgatóan hiteltelen a haladó értelmiség hisztérikus tiltakozása a „keresztény gyökerek” alkotmányban való dokumentálása ellen. Eddig sikeresen blokkolták, hogy az EU-okmányokba bekerüljön, az új magyar alkotmányalkotók elkötelezettsége erősebbnek bizonyult. (Tudom, alaptörvénynek nevezik, nekem az bürokratikus nyelven van.) De hiába szerepel az alkotmányunkban a kereszténység mint nemzetünk értékrendjét meghatározó módon befolyásoló eszme, ha az átlag honpolgár nem akar a vallás előírásai, főleg nem obszervanciái szerint élni. Ugyanakkor újra és újra ki kell jelentenünk, a keresztény gyökerek alkotmányban való említése a legkevésbé sem a kötelező vallásosságot jelenti, mondjanak erről bármit a „jól értesültek”.

A szekularizált állam nemcsak arról szól, hogy elválasztották az államot és az egyházakat, hanem arról is, hogy a lakosságnak meghagyták a lehetőséget különbséget tenni az egyház és a világ között, s ha a társadalom egészséges, képes egyszerre szolgálni mindkettőt. Néhány évvel ezelőtt a böjt céljáról és hasznáról írtam, és vatikáni kutatómunkán lévő barátom felhívott, mondván: a pápa városában ő rengeteg magas rangú egyházi személyiséggel találkozott, de olyannal, aki a böjtöt szigorúan megtartotta volna, eggyel sem. Ebből arra a bölcs megállapításra vergődtem, hogy a Vatikánt is utolérte és átjárta a szekularizáció, ugyanakkor fel sem merült bennem, hogy a pápai állam elveszítette, netán megtagadta volna keresztény gyökereit.

Mert a „keresztény gyökerek” nem vallásosságot jelentenek, hanem elsősorban a keresztény fogalmak alapján felépített világképet, majd az abból következő morális és a lét minden egyéb területére vonatkozó értékek rendszerét. S lehet, hogy a modern, a „trendi” ideológiák minden eszközzel igyekeznek a szakrálist profánná, az egyházit világivá tenni, a keresztény értékrend ezen próbálkozásoknak minden látszat ellenére is szilárdan ellenállt. S akkor is óvja és tartja a maga történelmi morális helyét, ha a „modern Európa” öles léptekkel próbál eltávolodni a maga keresztény indíttatásától, s ezáltal az európaiságtól. A keresztény ember tudja, a feltámadás nem a múlt, hanem a kontinuitás maga.

hirdetés
G-Közép
Az utolsó hír a magyar szocialistákról
Gazda Albert
Gyurcsány Ferenc reggel felébred, kitörli az álmot a szeméből, majd főz magának egy kávét.
hirdetés
G-Közép
Hűha, Decebal, hogy lehetsz te ekkora!
Gazda Albert
A nap tűz, a szél fúj, a motorcsónak rohan, az ember szabad. Egy út az Al-Dunához és Bukarestbe.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 16:51
  2. 16:45
  3. 16:45
  4. 16:44
  5. 16:38
  6. 16:33
  7. 16:31
  8. 16:25
  9. 16:18
  10. 16:17
  11. 16:15
  12. 16:13
  13. 16:10
  14. 16:05
  15. 16:00
  16. 15:55
  17. 15:46
  18. 15:41
  19. 15:35
  20. 15:29
  21. 15:28
  22. 15:19
  23. 15:16
  24. 15:15
  25. 15:08
  26. 15:01
  27. 15:00
  28. 14:59
  29. 14:49
  30. 14:41
  31. 14:40
  32. 14:35
  33. 14:23
  34. 14:17
  35. 14:11
  36. 14:03
  37. 14:00
  38. 13:57
  39. 13:48
  40. 13:45
  41. 13:29
  42. 13:25
  43. 13:25
  44. 13:20
  45. 13:16
  46. 13:13
  47. 13:08
  48. 13:05
  49. 12:55
  50. 12:53
  51. 12:52
  52. 12:37
  53. 12:34
  54. 12:30
  55. 12:26
  56. 12:12
  57. 11:59
  58. 11:53
  59. 11:52
  60. 11:42
  61. 11:34
  62. 11:32
  63. 11:30
  64. 11:24
  65. 11:21
  66. 11:16
  67. 11:11
  68. 11:07
  69. 10:54
  70. 10:41
  71. 10:37
  72. 10:27
  73. 10:25
  74. 10:22
  75. 10:16
  76. 10:15
  77. 10:11
  78. 09:58
  79. 09:54
  80. 09:46
  81. 09:45
  82. 09:45
  83. 09:30
  84. 09:25
  85. 09:17
  86. 09:17
  87. 09:03
  88. 08:59
  89. 08:44
  90. 08:41
  91. 08:37
  92. 08:31
  93. 08:31
  94. 08:28
  95. 08:17
  96. 08:17
  97. 08:03
  98. 07:48
  99. 07:33
  100. 07:25
hirdetés

Hozzászólások - 28 db

A hozzászólások mutatása