Döntéskényszerben

Körmendy Zsuzsanna, 2016. január 26., kedd 00:01, frissítve: csütörtök 08:34

Európát megőrizni az európai vezető hatalmak elsőrendű kötelessége. Fontosabb annál, mint az egész világ menekültjeit befogadni – így írt a Die Welt, korábbi önmagát meghazudtolva, január 21-én. A cikk végre Magyarországot sem úgy említi, mint renitens államot, amely meg sem érdemli, hogy uniós tag lehessen. Hanem az Európáért felelősséget érző országok között sorolja fel, amelyeknek a migránskérdésben Berlinhez képest, meglehet, európaibb a véleményük. A magyar kormány a veszélyről azt mondja: veszély, a kerítésről – ellentétben az osztrákokkal – nem állítja, hogy az csak egy „kapu, oldalsó szárnyakkal”, hanem néven nevezi: kerítés, és a terrorista merényletekről mint nálunk is megtörténhető bűncselekményekről beszél. Viszont minél súlyosabbnak tartja a kormány a terrorveszélyhelyzet lehetőségét, annál inkább meg kellene nyernie az ellenzéket céljai eléréséhez.

Nincs benne semmi meglepő, hogy az ellenzéki pártok nem fogadták el az alaptörvény módosítására vonatkozó kormányjavaslatot. De nem egyformán viszonyultak a tervhez. A Simicskó István honvédelmi miniszter által összehívott január 12-i ötpárti egyeztetésen az MSZP nem vett részt. Inkább csípőből lőtt, és diktatúrát kiáltott. Tóbiás József komolytalanná tette saját pártját, mikor levélben érdeklődött arról, „mi teszi indokolttá az egyeztetést”. (Tényleg, mi is? Hiszen Árkádiában béke honol.) A pártelnök figyelmébe ajánljuk a Nemzetközi Valutaalap által becsült adatokat az idei migránsáradatról: négymillió személyi okmányok nélküli menekült várható Európában.

A Jobbik egyetértett a terrorveszélyhelyzet bevezetésével, de a különleges jogrend meghirdetéséhez négyötödös parlamenti felhatalmazást javasolt, és minden egyes pont alapos végigtárgyalását. Az LMP szerint az alaptörvény most is alkalmas mindenféle veszélyhelyzet kezelésére. A 60 napot mindegyik ellenzéki erő sokallta, erre vonatkozóan a kormány egyeztetési készséget mutatott.

Nem kellene az egyeztetés göröngyös útján megtorpanni. A bölcs mindazzal tárgyalóasztalhoz ül, akinek épkézláb javaslata van. Tárgyalni kell azzal, aki konstruktív, megbélyegezni pedig senkit sem kellene. Az ellenzék támadási módszereivel a kormány nem élhet. Ők folytathatnak megbélyegző hadjáratot, a kormány nem. A kormány nem lehet bosszúálló. Nem stigmatizálhat, nem söpörhet el, nem ítélkezhet. Meghatározhat, megengedhet és korlátozhat, ha a jog lehetőséget ad rá, de az ítélkezéstől tartózkodjék, és lehetőség szerint még a véleménynyilvánítástól is. Nagyvonalúság nélkül a hatalom idegességet és meghatározhatatlan ideiglenességérzetet kelt. A függőséget a bölcs hatalom nem fokozni, hanem kiegyenlíteni igyekszik.

Most mindezt remekül lehetne gyakorolni. Nem ez történik. A Fidesz által elindított hirdetési háború csak a konfrontációs vonalakat erősíti. Halász János frakciószóvivő elutasította az „ésszerűtlen kompromisszumokat”, mondván, ők valódi megoldást akarnak. A helyzet azonban az, hogy a politikában a megoldásra azok találnak rá leghamarabb és legelegánsabban, akik tudják, hogy oda kompromisszumokon át vezet az út. Tárgyalni kell minden ellenzékivel, aki erre hajlandóságot mutat – aki nem tárgyal, önmagát minősíti –, és beépíteni kivagyiság nélkül mindent, ami hasznosítható. A kormányüzenet, amely szerint a baloldali pártok „nem akarják megvédeni az országot a terroristáktól”, leegyszerűsítő és fölösleges frontokat nyit.

El kell dönteni, nemzeti ügy-e a terrorveszélyhelyzet minimalizálása. Ha igen, akkor a „kenyeret és hirdetési cirkuszt” nem vezet megoldáshoz.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 26.

hirdetés
Vélemény
Épüljön múzeumi negyed!
Pápay György
Ha szükséges is a koncentráció, nem mindegy, mit koncentrálunk és hol.
hirdetés
G-Közép
A legvidámabb Magyarország
Gazda Albert
Arról soha nem volt szó, hogy mindenáron vidámak is óhajtanának lenni a magyar emberek.
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása