Bucsy Levente
Bucsy Levente

Harminchét esztendős miniszteri rendelet szabályozza hazánkban a közlekedés rendjét, nem csoda, ha azóta negyven alkalommal módosítani kellett. A rendelkezésre azóta ráeresztettek egy szabálysértési törvényt is, és darabra 396 helyen került elő a radír és a ceruza.

A rendőr nem dolgozhat pénzzel

A helyszíni bírsággal kapcsolatos „népszerű” félreértés, hogy a szabálysértőnek a helyszínen kell a rendőrnek megfizetnie a büntetést, ugyanis a rendőr pénzzel továbbra sem dolgozhat. A kiszabott bírságot kizárólag postán, a rendőr által kitöltött csekken lehet befizetni. A rendőr – a szolgálati törvény és szabályzat alapján a fokozatosság elvét követve – előbb figyelmeztet, így sokszor még a helyszíni bírságot sem szükséges kiszabnia. A rendelkezés azonban nem ad mérlegelési lehetőséget például a sebességtúllépés vagy az ittas vezetés esetén, ilyenkor fix tarifát kell a rendőrségnek alkalmaznia.

– Ez a rendelkezés teljesen alkalmatlan arra, hogy tovább lehessen toldozgatni-foltozgatni; teljesen új szerkezetbe kell foglalni – vélekedik az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. A szabálysértési törvény, amely hatályba lépett április 15-én, voltaképp a KRESZ szankciórendszerét tartalmazza, a KRESZ-ben ugyanis ilyen nincs, ott csak szabályok és magatartások vannak felsorolva. – Három szempontnak kell megfelelni az új KRESZ-nél. Ma már nem sokat mond az, hogy „mindenki közlekedik”, konkrétan kell megnézni, hogy az egyes szereplőkre mi vonatkozzon. A második a közlekedés biztonsága, a harmadik pedig a belső és a külső jogharmonizáció; 2020-ra uniós előírásra el kell érnünk azt, hogy a halálos balesetek száma felére csökkenjen – bontja ki a részleteket Garamvölgyi László.

319 élet

A bázisadat egyébként a 2011-es, akkor közúti közlekedési balesetben 638-an vesztették életüket, 319 emberi élet megmentéséről van szó tehát 2020-ig, évente. A szankciórendszer alapját a 2012. évi 2-es törvény, a 63/2012-es kormányrendelet, a közigazgatási törvény és az „objektív felelősség” szerves egésze adja. Késlekedésnek helye nincs, egy munkabizottság már május végén elkezdi a paksaméta konkrét összeállítását, három szekcióban; a szakpolitikusok, a belügyminisztériumi felelősök és a civil szekció (KRESZ-oktatók, érdek-képviseleti vezetők, szakújságírók) külön légtérben gereblyézi össze javaslatait – már meg is nyitottak ehhez egy elérhetőséget a világhálón. És hogy mi lesz a markáns változás?

Átlagosan 6500 forint

Az elmúlt egy hónapban átlagosan 6500 forint helyszíni bírságot szabtak ki a rend őrei, vagyis egyéni mérlegelés alapján az ötezer forintos alsó határ felé közelítve állapították meg a bírságot, amelyet a szabálysértőnek 30 napon belül, csekken kell befizetnie.

– Nem mennék előre. Azt nyugodtan kijelenthetem, hogy azokat a tényállásokat, amelyeket az idő meghaladott, ki kell venni a törvényből. Miről van szó? A vegyes rendelkezéseknek semmi értelmük; hogy szövetkezeteket, kisiparosokat arra kényszerítsenek, hogy ha javítanak egy autót, akkor azt jelentsék be a rendőrségnek, mert gyanús, hogy balesetet, személyi sérülést okozott. Lesznek tehát releváns változtatások. Azt azért nem előlegezném meg, hogy ezeket mind elfogadja a rendőrség, mert 2008-ban egy szövegszerű tervezetet készítettünk a Közlekedéstudományi Intézettel, az ORFK országos baleset-megelőzési bizottságával, társadalmi szervezetekkel, tehát mi majdnem készen vagyunk. Azt mondom, év végére egy szakmai anyag elkészülhet, amit majd a jogalkotási folyamatban nyilván társadalmi vitára bocsátunk, attól nagyon sokat várunk. Törvény ebből 2014-re lehet – mondta el Garamvölgyi a köztévé péntek reggeli műsorában.

Bringa fröccs után? Misebor?

Mérlegelési jog

A rendőrség szóvivője – utalva arra, hogy a korábbi helyszíni szabálysértési bírság 3 ezertől 30 ezer forintig terjedő összege 5 ezer és 50 ezer forint közötti összegre emelkedett – az MTI-vel a minap azt közölte: a korábbi 180 szabálysértéssel szemben az új törvény összesen 86 szabálysértési tényállást tartalmaz, ezek mindegyikében a rendőrség kizárólag helyszíni bírságot szabhat ki. Az új szabályozás egyfelől fix tarifákat is tartalmaz a KRESZ szabályainak megsértése esetén, de a rendőrnek mérlegelési jogot is ad. (MTI)

Sok európai országban egy sör vagy egy fröccs után még föl lehet ülni a kerékpárra, de semmiképpen nem a közúton. A belügyminiszter nemrégiben azt jelezte, hogy ez nem volna annyira elvetendő dolog nálunk sem. Ezzel kapcsolatban magára a konfliktusra világított rá Garamvölgyi.

– Ugye az egyik kívánalom az, hogy nagyon szigorú közlekedési rendszert kell kialakítani, a szankciók már erre utalnak, és az unió sem nagyon enged. Azt is látni kell, hogy a KRESZ-nél életekről van szó, a szabályokat nagyon egzakt módon és precízen kell kidolgozni, nincs vagylagos lehetőség. Pontosan arról van szó, hogy a társadalom teljes egészét kell megszólítania a törvénynek, nem tudom, hogy lehetséges-e ebből kivenni valakit vagy valamit. Amikor az objektív felelősség elvét és a totális tiltást bevezettük, fölmerült az, hogy például a miséző pap elfogyasztja a ceremónia alatt a misebort és autóba ülhet; nem ülhet autóba, itt nem lehet privilegizálni csoportokat – zárta gondolatait a dandártábornok.