Mára az állampolgári jogok ombudsmanja elérte azt is, hogy tevékenysége meghaladja Orbán Viktor ingerküszöbét. A kormányfő a Fidelitasnál tett látogatása idején egyenesen „ellenforradalmi kísérletnek” nevezte az ombudsman állásfoglalását, amely szerint az egyetemi, főiskolai hallgatók „röghöz kötésével” aránytalanul sérül önrendelkezési joguk. Ez az ügy volt az egyik idén abból a tizenegyből, ami miatt Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. A miniszterelnök egy friss interjúban pedig „obskúrus” jelzővel illette egykori jogi egyetemi tanárát. „Szabó Máté már akkor is olyan volt, mint most. Obskúrus témákkal foglalkozott obskúrus megközelítésekből.”

Szabó Máté kezdeményezte például a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvény felülvizsgálatát, mert szerinte a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása során nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, és mert az alacsony összegű ellátás mellett korlátozták a munkavállalás lehetőségét, amivel sérült az esélyegyenlőség elve. Megtámadta az új köznevelési törvényt is az AB előtt, de kiállt már a cukorbetegek védelmében is, mint ahogy felemelte hangját a kampánypénzekkel, a médiatanáccsal és az alaptörvény adózás rendjéről szóló passzusával szemben is. Lehet, hogy a kormányfőnek igaza van, és az ombudsman obskúrus, ugyanakkor elég következetesnek, elszántnak és hatékonynak tűnik. Mindenesetre nem a mostani kormánytöbbség szégyenítette meg Szabó Mátét a parlamenti bizottság előtt, amikor beszámolt a hivatal működéséről; ilyesmi a szocialista rezsim idején történt.

Egyébként nem csupán Szabó Máté igyekszik mostanában a legteljesebb mértékben kitölteni ellensúlyi szerepét a jelenlegi hatalom ellenőrzésében. A jelek szerint az új köztársasági elnök tényleg nem lesz a törvényhozás motorja. Mint ahogy az Alkotmánybíróság kormánypárti elfogultsággal vádolt tagjai is ugyanúgy leszavazzák az alkotmányossági kontrollt ki nem álló törvényeket, mint ahogy ellenzéki szimpátiával vádolt kollégáik sem akasztanak be elvtelenül minden eléjük vitt törvény kapcsán az Országháznak. És ez így van jól.

Sőt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fideszből érkezett elnöke is szólt már kritikusan, bírálva a kormányt. Legutóbb éppen a jövő évi költségvetési tervezetről mondott lesújtó kritikát: „A jövő évi költségvetés adóbevételeinek 58 százaléka megalapozott, 12 százaléka részben megalapozott, 30 százaléka pedig nem megalapozott, vagyis nem alátámasztott, és becslésünk szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető.” A gazdasági tárca persze visszautasította a kritikai észrevételeket, sőt, „az ÁSZ nem kellően körültekintő” munkájára is megjegyzést tett. Mondhatnánk azt is, hogy a fagyi visszanyalt.

Mert az ÁSZ a nemzeti együttműködés rendszerében is ász az ellenőrzés terén, s a jelentéseivel egyet tehet a végrehajtó hatalom, szépen hozzáidomítja a tevékenységét.