A benyújtott 2012-es költségvetési törvénytervezetből kiderül, hogy a görög gazdaság idén 5,5 százalékkal, míg jövőre 2,5 százalékkal zsugorodik. A tervezet szerint a GDP-arányos államadósság jövőre 172,7 százalékra nő, míg a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány az idei becsült 8,5 százalékról 6,8 százalékra csökken. Görögország tavaly 110 milliárd eurós mentőcsomagot kapott az euróövezeti országoktól, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), és júliusban jóváhagytak számára egy újabb, gyakorlatilag azonos nagyságú, 109 milliárd eurós támogatást, melynek részleteit azonban még nem véglegesítették.

Görögországot egyelőre az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF „tartja életben”. A trojkának nevezett hitelezői hármas nélkül a görög állam már rég csődbe ment volna. Ezt elkerülendő eurómilliárdokat pumpálnak Görögországnak, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget, mely akár már a következő hónapban is eljöhet, amennyiben a déli ország nem kapja meg a soron következő segélycsomagot. A görögök jelenleg egy 8 milliárdos részlet folyósítását várják, azonban a hitelezők elégedetlenek a kormány közalkalmazotti leépítésének tervezetével.

A mintegy 11 milliós Görögországban – a 15-64 éves korcsoportban – a foglalkoztatottak aránya 59,6 százalék, míg a munkanélküliségi ráta 12,7 százalék volt 2010-ben. Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint a munkanélküliség aránya júliusban már 16,7 százalékra ugrott. Jelenleg körülbelül 650-700 ezer munkavállaló dolgozik állami alkalmazásban, de ehhez még hozzájön mintegy 300 ezer olyan alkalmazott is, akiket az állam közvetetten alkalmaz állami cégeknél. A görög alkotmány ráadásul védi is a közalkalmazottakat: egy közszolgát nem rúghatnak ki csak azért, mert nem végzi jól a munkáját. Tehát ha valaki elhelyezkedett az állami szférában, az gyakorlatilag nyugdíjas koráig ellébecolhat.

A hitelezők leginkább azt kifogásolják a létszámcsökkentésben, hogy újfent csak rövidtávú megoldás: „a tervezett lépések nem vezetnek elég messzire”. A trojka által delegált szakértői testület szerint az athéni vezetés többnyire csak idősebb állami alkalmazottaktól válna meg, mely szerintük nem eredményezne nagyobb horderejű megtakarítást sem. Ráadásul a Ta Nea című görög lap szerint többen bíróságokhoz is fordulhatnak majd az elbocsájtások miatt.

A görög vezetés az állami szférában a létszámcsökkentést is „különleges” módon oldaná meg: úgynevezett „rendelkezési állományba” küldi az elbocsátásra váró 30 ezer főt. Ez annyit tesz, hogy az érintettek 12 hónapig – ennyi idejük van új munkahelyet találniuk –, bérük 60 százalékát kapnák meg, majd megszűnne munkaviszonyuk. A Reuters-nek egy görög képviselő elmondta, hogy ezt a döntést „egyhangúlag hozta meg” a görög parlament.

Ismét a görögök miatt zuhannak a tőzsdék

Köszönhetően a görögországi híreknek, erős eséssel kezdték a hetet a világ tőzsdéi. A görög pénzügyminisztérium vasárnap este jelentette be, hogy nem tudja tartani a hiánycélt. A jövő évi költségvetési tervezetében a GDP 8,5 százalékos hiányával számol 2011-re, szemben a megcélzott 7,8 százalékkal, mely már így is két tizeddel az EU és az IMF által javasolt felett volt.

A főbb európai tőzsdeindexek nyitáskor 2-3 százalékos veszteséget mutattak, s kora délutánra sem javult sokat a helyzet. New Yorkban is két százalék fölötti a Nasdaq és a Dow Jones vesztesége. Az euró a dollárhoz képest nyolc hónapos rekordra gyengült.

Nem tett jót az eurónak a brit pénzügyminiszter hétfői nyilatkozata sem. „Európai szomszédaink fejest ugrottak az euróba, anélkül, hogy végiggondolták volna a következményeket. Miként hihették azt, hogy olyan országok, mint Németország és Görögország osztozhat ugyanazon a fizetőeszközön, amikor gazdaságaik hatalmas mértékben különböznek egymástól, és nincs mechanizmus (e különbségek) kiigazítására” – mondta a kormánypárti George Osborne.

Hétvégén Alexander Dobrindt, a bajor Kersztényszociális Unió (CSU) első titkára is azt pedzegette, hogy a görögök kiléphetnek az euróövezetből. „Úgy gondolom, megoldást jelentene Görögország gazdasági stabilitásának helyreállítására, ha ezt az euróövezeten kívül tehetné meg” – mondta a német politikus.

Csak idő kérdése a csőd?

Több forgatókönyv is napvilágot látott már a helyzet megoldására, elvégre a „görög probléma” nem új keletű. Ugyanis egy esetleges államcsőd komoly nyomást gyakorolna az eurózónára, s ezáltal kihatna az egész világ gazdaságára. A lehetséges megoldások közt említették már az úgynevezett „rendezett csődöt” is, melynek lényege, hogy a hitelező, s azok a bankok, melyek görög állampapírokat vásároltak, egyszerűen lenyelik „befektetéseik” egy jelentős részét –körülbelül a felét.

Egy másik korábbi javaslat szerint – ahogy azt Dobrindt is javasolta –, Görögországot kiléptetik az eurozónából. Ez azért is problematikusabb, mert egyfajta „beismerése” lenne az euroövezetet ért kritikáknak. Ugye a konvergenciakritériumoknak csak egyszer kell megfelelni, a felvétel előtt, utána már „elszaladhat ló”. Egyes tagállamok kilépésére pedig még csak vészforgatókönyv sem született korábban, nem hogy Eu-s jogszabály. Azt pedig tudjuk jól, hogy Brüsszelben ha jogalkotásról van szó, nem nagyon kapkodnak. Feltehetően a görögök csődjének kimondása is csak az unió döntéshozatalának nehézkessége miatt „késik”. Addig, amíg Brüsszelben ki nem mondják azt amit már mindenki tud, Görögország az EU legnagyobb pénznyelőjeként működik.