Tekintsünk most el egy lélegzetvételnyi időre a magyar gazdaságpolitikát irányítók ekézésétől az elmúlt időszakban elkövetett hibák miatt, mert ezek eltörpülnek amellett, amit egy magántulajdonban lévő amerikai hitelminősítő okozott országunknak azzal, hogy állampapírjait bóvlinak minősítette. Vegyük sorba a tényeket, mi történt, történik jelenleg hazánk adósságbesorolását illetően. Tehát az egyik oldalon ott vannak a hitelminősítők, amelyek gyakorlatilag „megszabják” egy adott ország adósságállományának finanszírozási költségeit. A másik oldalon – esetünkben – Magyarország gazdaságpolitikája, költségvetési konszolidációja, valamint gazdasági növekedése lehet terítéken.

Magyarország államadósságának alakulása (milliárd forint):
2011. október
2011. július
2011. április
2011. január
2010. október
2010. július
2010. április
2010. január
20 767,0
19 738,3
20 552,4
19 987,6
19 895,7
20 408,9
19 323,1
19 393,7
Forrás: ÁKK

Induljunk ki abból az alaptételből, hogy mindkét fél a „saját feladatára összpontosít”, s azt igyekszik legjobb tudásának megfelelően végrehajtani. A honi gazdaságpolitika hagy némi kívánnivalót maga után, ahogy a kormányzat kommunikációja is. Ez azonban nem feltétlenül jelent egyet azzal, hogy az ország tudja-e finanszírozni hosszú távú adósságállományát, vagy sem.

Ráadásul Magyarország jelenleg épp tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal annak érdekében, hogy biztosítsa az ország pénzügyi likviditását. Nem újabb hitelfelvételről van szó, hanem egy „új típusú megállapodásról”, mely szükség esetén egy meghatározott keretet biztosít az ország esetleges likviditási problémáinak elkerülése érdekében. Ez egyébként pozitív a befektetők számára, elvégre ez egyfajta „garanciaként” funkcionálna – így csökkentve a piacokon lévő bizonytalanságot.

Az érem másik oldalán ott van a hitelminősítő. Döntését megindokolta, el lehet fogadni, de bele is lehet kötni – végül is ez most teljesen mindegy. Ugyanakkor azzal piaci elemzők is tisztában vannak, hogy nem volt szerencsés a Moody’s időzítése. Főleg annak tudatában, hogy órákkal bejelentése előtt a Standard & Poor’s éppen az IMF-fel folyamatban lévő tárgyalás miatt halasztotta el Magyarország adósságbesorolásának felülvizsgálatát jövő év elejére. Ám a Moody’snak nyilvánvalóan oka volt lépni. Ahogy feltehetően a Fitch-nek is, mely Portugáliát sorolta „bóvliba” ugyancsak csütörtökön. De maradjunk a Moody’snál.

Mit csinált a Moody’s Európában az elmúlt időszakban?

Szeptember végén a szlovén államkötvények osztályzatát rontotta egy fokozattal, „Aa3”-ra. Október elején a brit pénzintézetek minősítésén rontott, ráadásul két fokozattal, „A2”-re. November elején Ciprust minősítette le a befektetési sáv alsó részére. Aztán múlt héten – némiképp érthetetlenül – nekiment Lengyelországnak. Pedig a lengyel jegybank elnöke két nappal a Moody’s lépése előtt még felminősítésről beszélt a Dow Jones üzleti hírügynökségnek.

„Elérhető közelségben van Lengyelország felminősítése, amennyiben a régi-új kormány második ciklusának elején ambiciózus költségvetési reformokat jelent be” – mondta Marek Belka. Egyébként tényleg jól állnak a lengyelek: a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s egyaránt „A-”, míg a Moody’s „A2” szinten tartja Lengyelország adóskockázati minősítését. Ehhez képest a Moody’s negatívra rontotta a lengyel bankszektor hitelessége értékelésének perspektíváját. A hitelminősítő szerint az a környezet, amelyben a lengyel bankok működnek, negatívan hat helyzetükre. A Gazeta Wyborcza című napilap szerint a helyzet annál is inkább abszurd, hogy a vezető lengyel bankok történetük legjobb pénzügyi eredményeit hozták nyilvánosságra. Laikusként megközelítve brutálisan erős lehet az a bankszektor, mely ilyen eredményeket tud elérni egy ilyen gazdasági „környezetben”…

Ki is áll a Moody’s mögött?

Egy csöppet homályos ugyan a hitelminősítő tulajdonosi háttere, de annyi bizonyos, hogy a Berkshire Hathaway körülbelül 13 százalékos tulajdoni hányaddal bír a cégben. A Berkshire egyébként a világ harmadik leggazdagabb emberének, Warren Buffettnek a befektetési cége. (Azért azt jó tudni, hogy egy befektetési tanácsadó, hitelminősítő cég mögött egy befektetésekkel foglalkozó vállalat áll.) A Forbes magazin szerint Buffett cége a világ nyolcadik legnagyobb vállalata – ráadásul nem is jött ki rosszul a válságból: az Ernst & Young szerint a Berkshire ötödével növelte értékét a válság óta. A 81 éves „befektetési guru” már a magyar piacon is jelen van, s hirdeti cége nagyszerű eredményeit.

Korábban a Cheuvreux brókercég elemzői írtak „nyílt levelet” Buffettnek, hogy Európában fektessen be, mert a részvénypiacok mélyponton vannak, s olcsón hozzá lehet jutni több cég részvényeihez. Az elemzők még egy hetes listát is összeállítottak a Berkshire elnökének, akitől nem állnak távol a hasonló ügyletek. Korábban a CNBC-nek ugyanis elmondta, hogy az olcsó részvényeket megveszi, ha nem annyira olcsók, akkor nem.

Buffett már az EU-nak is beszólt néhány napja, de lát „lehetőséget” az európai piacokon is: „Ha az adósságpiacon nem is, a részvénypiacon azért vannak lehetőségek. Van egy tucat olyan európai részvény, melyek vonzók, s csodálatos üzleti lehetőségek vannak bennük” – mondta Buffett. Nos, mint az elmúlt hetekben kiderült, a Moody’s képes „lehetőségeket” teremteni az adósságpiacon is…

Az EU épp az ilyen jellegű leminősítések ellen lépett (volna) fel

Az Európai Bizottság korábban már tett javaslatokat annak érdekében, hogy csökkentse az amerikai hitelminősítők befolyását. Egyelőre az Európai Parlament csak a tőzsdei papírok esésén nyereséget termelő short ügyletek, valamint a szuverén adósságtörlesztési kockázatokra köthető biztosítási csereügyletek (CDS) uniós szabályozását hagyta jóvá. Ez utóbbi tette lehetővé a spekulációkat arra, hogy a spekulánsok egy adott ország csődjére játsszanak.

Egyelőre nincs komolyabb előrelépés az unió háza táján, ahogy csütörtökön Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, valamint Mario Monti olasz miniszterelnök sem jutott dűlőre tanácskozásukon az euróövezet adósságválságának megoldására tett javaslatokat illetően.