Hollandiai látlelet

Zord Gábor László, 2017. március 17., péntek 00:01, frissítve: péntek 19:49
Vezércikk

A Törökország és Hollandia, illetve Németország közötti csetepatét egyelőre nyilvánvalóan nem szabad túldimenzionálni. De akkor sem járunk el helyesen, ha csak múló epizódként, „helyi anomáliakánt” értékeljük a történteket. A nyugati, a NATO-szövetségi rendszerben mutatkozó törésvonalak, folyamatban lévő, ismeretlen kimenetelű változások egyik példájával állunk szemben, ezek pedig potenciálisan rossz hatással lehetnek térségünk jövőjére is.

A visszafogottság melletti legfontosabb érv, hogy egyes várakozások ellenére a válság nemhogy segített volna, hanem egyenesen rontott Geert Wilders bevándorlásellenes és euroszkeptikus pártjának eredményein a szerdán megrendezett hollandiai parlamenti választáson. A jobboldali radikálisok jól fésült kirakatembere a kampány véghajrájában ritka magas labdát kapott – a török szitokzápor formájában bizonyítékát az általa oly sokszor emlegetett muszlim agressziónak –, ám képtelen volt rá lecsapni. Dacolva a kereszttűzzel, Mark Rutte fősodorhoz tartozó konzervatív-liberális pártja fölényesen győzött, és Wildersék még csak a második hellyel sem vigasztalódhatnak, mert osztozniuk kell rajta a velük szemben bevett politikai erőnek számító kereszténydemokratákkal és a liberálisokkal. A remélt győzelem és kormányalakítás helyett a jelek szerint még a koalíciós tárgyalásokra sem lesz befolyásuk, amit az is mutat, hogy Wilders tegnap már „kemény ellenállásról”, parlamenti ellenzéki szerepről beszélt.

A brexit és Trump után egyelőre nincs tehát folytatása a liberálisok és a baloldal által – enyhén szólva leegyszerűsítően – egy kalap alá vett „szélsőjobboldali populista erők” menetelésének. A hagyományos nyugati politika újabb kísérletet vert vissza, mely a rendszer új alapokra helyezését, alapvetéseinek felülvizsgálatát követeli – tegyük hozzá, joggal. Hogy ez „progresszív” fordulat-e, mint azt egyes balos drukkerek már látni vélik, vagy inkább csak az elégedetlenség lufijának nyomását növeli tovább, hogy a következő választásokon – vagy az utcán – még nagyobbat durranjon, még korai lenne eldönteni. Wildersék ugyanis úgy vesztettek, hogy közben növelni tudták mandátumaik számát. Közeleg a francia elnökválasztás, a német parlamenti választás is, amely a kontinentális Európa s immáron az Európai Unió két vezető hatalmát állítja hasonló válaszút elé.

Ami a borúlátást illeti, jogosságát mi sem mutatja jobban, hogy szerdán a török–holland konfliktus túllépett a diplomáciai szópárbaj kategóriáján, amikor Ankara bejelentette: nem tartja be az Európai Unióval a migrációs válság kezeléséről kötött megállapodását, miközben felfüggesztette az egyes, vele szemben kritikus NATO-partnerországokkal (például Ausztriával) folytatott együttműködést. A Nyugat ezzel egyre közelebb sodródik ahhoz, hogy szembesüljön évtizedek óta elhibázott Törökország-politikájával, amelynek legfontosabb jellemvonása az önáltatás volt. Azért fontos ezt leszögezni, mert az európai elit által megvetett erdogani rendszer a maga keményvonalas magatartásával ennek a folyamatnak nem az elindítója, hanem – saját hatalmi, geopolitikai szempontjait követve – csak felgyorsítója. Ezért kell most igazat adnunk Szijjártó Péter külügyminiszternek is, aki tegnap ezeket a hibákat – még ha belpolitikai szempontokat követve is – vetette az unió szemére.

Száz szónak is egy a vége: Európának ha gumikesztyűt húzva is, de kezdenie kell valamit Törökországgal. Ha nem is tagságot, nem is vízummentességet, de kiemelt és kielégítő stratégiai partnerséget kell adni, amelyben nem Washington játssza a karmester szerepét. Elvégre a mi kontinensünk „sarkán” álló bástya, nem Amerikáén. Az alternatíva egy öntörvényű, iszlamista középhatalom, amely könnyedén a mi kárunkra kötheti alkalmi koalícióit a nagyhatalmakkal.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 17.

hirdetés
Vélemény
Merkel lenne a nyugati szabad világ vezetője?
Techet Péter
Angela Merkel európai szolidaritását meg lehet kérdőjelezni.
hirdetés
G-Közép
A főnyeremény neve: Martin Schulz
Gazda Albert
Kegyelmi pillanatokra nemigen számíthatunk napjaink valóságában.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása