A közlemény szerint a nemzetközi összehasonlítás – az Európai Bizottság által közzétett adatokra tekintettel – Magyarország 2009. évi helyzetét mutatja be. Ennek alapján megállapítható, hogy a strukturális alapok esetében Magyarország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, a rendelkezésre álló keret 94,12 százalékának kifizetése történt meg. A Kohéziós Alap esetében az ország az alsó harmadban helyezkedett el, 69,4 százalékos kifizetési aránnyal, csupán Lengyelországot és a 2007-ben csatlakozott két tagállamot előzte meg.

Pozitív mérleg

Az ÁSZ közölte: Magyarország az előcsatlakozási időszaktól kezdve mindig pozitív pénzügyi egyenleget könyvelhetett el az uniós büdzsével szemben, mind abszolút értékben, mind a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva: 2007-ben a pénzügyi egyenleg (az úgynevezett nettó pozíció – a befizetési kötelezettség, valamint a támogatások és a működési költség korrigált különbözete) 1605,92 millió euró volt, amely 2009-re már elérte a 2719,4 millió eurót. Nemzetközi összehasonlításban a 2009. évi kiemelkedő eredménnyel – a GNI 3,1 százalékával – az EU10 országok között Litvánia (5,61 százalék) és Észtország (4,27 százalék) után a 3. helyet érte el Magyarország.

Erősítendő ellenőrzés

A tájékoztatás szerint az unióból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételrendszert az uniós és magyar előírásokat figyelembe véve alakították ki. Az uniós források ellenőrzéséért felelős intézmények a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan 2010-ben is fogalmaztak meg az ellenőrzési funkciók fejlesztendő területeire vonatkozó megállapításokat, amely arra utal, hogy az ellenőrzési rendszer további erősítése szükséges.

Operatív programok

A közlemény alapján a 2004–2006-os időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programjára 678 milliárd forintot fizettek ki, amellyel csaknem 20 ezer kedvezményezettet támogattak. Az NFT végrehajtása pénzügyi szempontból eredményesnek értékelhető, a pénzügyi keretet 99,1 százalékban felhasználták. A kedvező teljesítés érdekében úgynevezett tartalék projekteket támogattak, így az elszámolt költségek összege mintegy 26,5 milliárd forinttal meghaladta az eredeti keretet.

Az ÁSZ szerint az NFT forrásaiból jelentős eredményeket értek el munkahelyteremtés, az emberi erőforrás minőségi fejlesztése, a környezetvédelem és a közlekedés területén, azonban nem javult a régiók közötti gazdasági-szociális különbségek helyzete.

Az NFT pénzügyi zárásának ellenőrzéséért felelős hatóság az ötből két operatív program, továbbá az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program Halászati orientációs pénzügyi eszköz és az Equal közösségi kezdeményezés tekintetében a végrehajtást összességében rendben találta, ezért nem minősített véleményt bocsátott ki.

Szabálytalanság

A többi operatív program vonatkozásában a nagyszámú le nem zárt szabálytalansági eljárás, illetve a feltárt hiányosságok vezettek a kedvezőtlen vélemény, minősített, illetve korlátozott zárónyilatkozat kiadásához. A záró költségnyilatkozatok elfogadása, illetve a költségnyilatkozatokban foglalt összegek átutalása az Európai Bizottság részéről egyes operatív programok, illetve finanszírozási alapok esetében már megtörtént.

A közlemény szerint a Kohéziós Alapból finanszírozott 43 projekt közül a tájékoztató lezárásáig a benyújtott hét záró pénzügyi beszámolóból az Európai Bizottság hármat fogadott el. Nyolc projekt zárása 2011–2012-re húzódik át. A többi 28 projekt fizikai zárása megtörtént, de a záró pénzügyi beszámoló nem készült el az előírt határidőre, többek között a le nem zárt szabálytalansági ügyek, a hiányzó zárójelentések miatt. A zárónyilatkozat kiadását megelőző ellenőrzéseket a megfelelő unós szerv, az EUTAF folyamatosan végzi.

Az ÁSZ szerint a programzárások tapasztalatai is rámutattak, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szabálytalanságok lehető legnagyobb mértékű feltárására, nyomon követésére és az adósságmenedzsment hatékony működtetésére, valamint az uniós támogatásokból megvalósult projektek kötelező működési monitoringjára.

Elmaradás

A tájékoztatás szerint a 2007–2013-as uniós költségvetési periódus Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) operatív programjainak előrehaladása jelentősen elmarad az időarányostól. Az ÚMFT teljes keretének 54 százalékára született döntés és 48 százalékára kötötték meg a szerződést. Kifizetés azonban csak a keret 17 százalékára történt. Az ÚMFT félidős értékelése szerint a kifizetések jelentős része 2012-re fog esni. A legnagyobb hiányosságot az eredményesség területén tapasztalták – közölte az ÁSZ.