Azt a rendszert, amelyben a megrémült hivatalnokok félelmükben nemhogy ellenálltak volna a törvények nyilvánvaló megsértése szándékának, de azt gondolták inkább feladatuknak, hogy jogszabályok megkerülésével a törvényesség látszatát keltsék a nyilvánvaló törvénytelenségeknek.

A közvélemény megtévesztéséhez közcélnak hazudták egy kaszinó leendő felépítését. Ennek megvalósításához titokban kikerülték a kötelező versenyeztetést; ingatlancsere révén úgy juttatták az egyedisége miatt különlegesen értékes állami területhez a beruházásban érdekelt izraeli–magyar üzletembert, Joav Blumot, hogy a közvagyont másfél milliárd forint kár érte; s az izraeli befektetői kör érdekeinek érvényesítése céljából áthágták a vagyontörvényt, a nemzeti földalapról, a vízgazdálkodásról szóló törvényt és a természetvédelmi törvényt. Egészen pontosan olyan szerződést kötöttek, amelyben Blum egy természetvédelmi területen, részben termőföldnek minősülő ingatlanokhoz jutott volna a valós értéknél jelentősen alacsonyabb áron, nyilvános versenyeztetés nélkül.

Gyurcsányék idáig vezető útja kiszámítható volt, hiszen nem szabad elfelejteni, ő maga honnan érkezett a kormányfői székbe. Az üzletemberek azon világából, akiknél a mutyi a szakmai iránytű. Akik Magyarországot olyan zsibvásárnak tekintik-tekintették, ahol minden tárgy bizonytalan eredetű, és minden könnyedén ellopható. Kormányának legfontosabb tagjai közéleti jártasságukat abban az üzleti életben szerezték, ahol azok a milliárdos vállalkozók a legsikeresebbek, akik óriási értékű vagyonhoz jutottak az államnak nyújtott fölösleges szolgáltatásokon keresztül vagy a privatizáció eredményeként, ugyanakkor a befizetendő közterheket offshore cégekben és ügyes bűvészmutatványokkal tüntették el.

2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a balliberális értelmiség értelmezése szerint egy őszinte igazságbeszédet vagy mit mondott Balatonőszödön. Egy olyan katarzist okozó valamit, amellyel a szocialisták könnyítettek magukon, s amely után szerintük megnyílt az út a becsületes, átlátható és eredményes kormányzás előtt. Azután a patyolatfehérre sikált hatalom, mintha mi sem történt volna, 2008-ban suttyomban megkötötte a kaszinóhoz szükséges sukorói ingatlancserét, amelyről lelepleződése után reggel, éjjel meg este újfent csak hazudott.

A színlelt lelkiismeret-furdalást ünneplő balliberális holdudvarral ellentétben a társadalom józanabbik felét nem vezette félre és nem hatotta meg az őszödi „rizsa”, amiért később az utcán kapta meg a magáét a rendőröktől 2006 őszén. A végigvert és lecsürhézett emberek pontosan tudták, hogy a gyurcsányi hatalom változatlan. A vele szemben támadt kételyeik jogosságát és józanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az ingatlancsere-ügylet semmisségét kimondó ítélet, amelyben a jogszerűség látszatának keltésén és a jogszabályok megkerülésén van a hangsúly. Az igazságtételre várók kibonthatnak egy jóféle pezsgőt. Sukoró esetében olyan jogerős ítélet született ugyanis, amely jogszerű, és egybeesik a társadalom tagjai többségének igazságérzetével: a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. Egyszerűbben: győzött az igazság, fellebbezésnek helye nincs.