A törvényeket, de általában az alkotmányos rendet semmibe vevő új román kormány most éppen azon ügyködik, hogy bebizonyítsa, idejétmúlt választói névjegyzék alapján rendezték meg a jobbközép elnök sorsáról szóló július végi népszavazást, ezzel magyarázható az ötven százalék alatti részvételi arány. Ha ugyanis a valóságban kevesebb a szavazásra jogosult, akkor nyilvánvalóan könnyebb elérni az érvényességi küszöböt. Miután a referendumot a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette kabinet kezdeményezte és szervezte, most tulajdonképpen az történt, hogy a hatalom saját magát jelentette fel az alkotmánybíróságnál. A testület e hónap végéig kért újabb adatokat a szavazói listákra vonatkozóan, s szeptember közepéig hoz döntést a népszavazás érvényességét illetően.

Addig egyre szélesebb és mélyebb lesz az a gödör, amelyet Bukarestben ásnak saját maguknak, de egyben az egész országnak is a balliberálisok. A kívülálló számára polgárháborús hangulatot idéző csatározásból viszont éppen azok hiányoznak, akikre az új parlamenti többség állandóan hivatkozik: az emberek. A nép körében ugyan kétségtelenül népszerűtlen a korábbi megszorító intézkedéseket levezénylő Basescu, a lesújtó vélemény azonban az egész román politikai elitre vonatkozik, a harci kedv egyáltalán nem érintette meg a lakosságot. Pedig a sírásás következményei őket érintik a leginkább. Románia hosszú, akadályokkal teli utat tett meg huszonkét év alatt Ceausescu szörnyűséges kommunista diktatúrájától egészen az Európai Unióig, a gazdasági, politikai eredmények elpárolgása a jelenlegi tempót figyelembe véve ennél jóval kevesebb időbe telhet. Bukaresti elemzők szerint a bizonytalanság és a népszavazás végeredményének késleltetése miatt több lényeges kérdés megvitatását is későbbre halasztja a Nemzetközi Valutaalap. Az Európa Tanács jogi szaktestületét, a velencei bizottságot sokkolta, hogy a román alkotmánybíróság rövid időn belül másodszor fordult hozzá panasszal, a strasbourgi testület tegnap súlyos bírálatokat fogalmazott meg a román kormánnyal szemben.

Balliberális oldalon sem bírja mindenki gyomorral a törvénytelenségekkel tarkított egész pályás letámadást. Hétfőn lemondott posztjáról a belügyminiszter, amit Victor Ponta egy gyors kormányátalakítással igyekezett leplezni. A változások magyar szempontból cseppet sem biztatóak. A külügyminisztériumot például mostantól a magyarellenes kijelentéseiről ismert szociáldemokrata Titus Corlatean vezeti. Figyelembe véve a brüsszeli nyomást és a Szociálliberális Unió népszerűségének csökkenését, némi témaváltás érdekében nem elképzelhetetlen a nacionalista érzelmek felkorbácsolása sem az elkövetkező hetekben, hónapokban, az akció esetleges vezénylői már bársonyszékekben ülnek. Bár a bukaresti események nyomán Románia az önálló válságmegoldásokkal kacérkodó Magyarország helyett új kelet-európai fekete báránya lett az uniónak, örömre semmi okunk. A Nyugat által amúgy is lenézett térségünk imázsa tovább romlik, az eddig működő regionális együttműködés pedig – az ellenérdekeltek nagy örömére – hosszabb időre megakadhat.