Törvényalkotás futószalagon

Körmendy Zsuzsanna, 2016. január 5., kedd 00:01, frissítve: szerda 08:16

Nem tudom, szerencsés-e a jogalkotás folyamatát úgy felfogni, mintha a törvények mennyisége egyúttal az életminőség javulását vagy annak feltételeit jelentené. Mintha a jogszabályok valamilyen ipari produktumok, a salátatörvények pedig exportképes mezőgazdasági termékek lennének, és minél több van belőlük, annál inkább gyarapodik az ország. Némely portálon szinte diadalittas bejelentések olvashatók arról, hogy meredeken emelkedett a 2010 előtti időszakhoz képest a törvények száma, vagy hogy volt olyan év, amikor az év minden munkanapjára jutott egy kihirdetett törvény. De ha kicsit alaposabban vizsgáljuk meg ezt a kérdést, azt látjuk, a jogalkotási láz már régen nem azt jelenti, hogy egy megújult és önmagát megújítani képes rendszer áll az állampolgár rendelkezésére, egyszerűen azon oknál fogva, hogy a jogszabálydömpingben nemhogy az állampolgár, hanem már az ügyvédek sem tudnak kiigazodni.

Nem is lehet. A jogszabályokat kiadó Magyar Közlöny a 2010-es kormányváltás óta, tehát több mint öt év alatt 260 ezer oldal terjedelemben jelent meg. Ez 60 ezer oldallal több, mint a közlöny összes számának terjedelme hatvan év alatt, 1945 és 2005 között. Nemcsak az a baj, hogy ez áttekinthetetlen mennyiség, hanem az is, hogy a törvények futószalagon születtek meg, jóformán előzetes konzultációk nélkül. Pedig a törvénycsomagok sok esetben olyan átalakításokat, toldozgatásokat, módosításokat tartalmaznak, amelyeknek szükségük lenne kontrollra, előkészítésre. De ilyen mennyiségű törvény, jogszabály megszületésénél, ilyen sietősséggel meghozott módosítások tömege esetén feltételezhetjük-e a gyakorlati alkalmazás előzetes végiggondolását? Jogászok felkészülési időszaknak nevezik azt az időintervallumot, amelynek a törvény kihirdetése és hatálybalépése közt el kell telnie. Ezt az időszakot 2011 őszén az Országgyűlés 45 napról 30 napra csökkentette fizetési kötelezettségekre vonatkozó törvényeknél – kétségtelen, hogy így a gázolaj jövedéki adója már 2011 novemberétől többletbevételt jelenthetett.

Viszont ha a jogalkotási impulzust a fölmérhetetlenül megszaporodott módosítások tömegénél egy-egy konkrét gyakorlati cél adja, amely sok esetben csak véletlenszerű kapcsolatot tart a közösség érdekeinek összességével, ellenben bizonyos ágazatok vagy lobbik érdekérvényesítési lehetőségeit pazarul szolgálja, akkor mi a garancia arra, hogy ebben a nagy sietségben esetleg egy másik ágazat, lobbi, kisebb vagy nagyobb közösség érdekei is szem előtt tartatnak? Mit fed fel ez a nagy rohanás? És főleg: mit fed el? Aki a saját életén túl mindnyájunk hétköznapjain is rendszeresen gondolkodik, vajon tud-e örülni annak a hírnek, hogy a kormány a törvények, jogszabályok számának tekintetében „rekordot döntött” a jogalkotásban? S mi van a törvények betartatásával? Mi van a törvények betartatásának ellenőrzésével? Leszámítva az adóhatóság áldásos tevékenységét, mert ők aztán a templom egerének sajtkészletét is ellenőrzik, és előbb, mint a nagyragadozók elejtett vadállományát.

Nem arról van szó, hogy nem kellenek módosítások, s hogy adott esetben ne lehetne létrehozni salátatörvényeket. De arról, hogy a jogalkotás az állampolgárnak is átlátható legyen, nem lenne szabad lemondani. Mondhatnánk azt is: „ezek a döntések többnyire kiválóak, csak az a zavaró bennük, hogy a dolog természeténél fogva erősen megkésve értesülünk róluk, és ennek következtében időközben már réges-régen eldöntött ügyek kerülnek ismét szenvedélyes megvitatásra.” Csak az a baj, hogy ezt Franz Kafka írta A kastélyban. De ha élne, megnyugtathatnánk: szenvedélyes megvitatásról egyelőre szó sincs.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 05.

Vezércikk
Mérsékelten radikális
Pápay György
Ma a Jobbikban is a hatalomtechnikusoknak áll a zászló, nem a meggyőződéses politikusoknak.
G-Közép
Mi a különbség Vona Gábor és Orbán Viktor között?
Gazda Albert
Ahhoz, hogy valami helyzetben maradjon, értenie kell a világot és a világ változásait.
Cinkos, aki néma
Európa új bal és jobb arca
Puzsér Róbert
Nem csak az osztrákoknak – egy nap nekünk, magyaroknak is a konszenzus útjára kell lépnünk.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - 11 db

A hozzászólások mutatása