A Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter szerint a hibás privatizáció volt az eredendő ok. Veres János, az érintett privatizátor politikus minapi parlamenti meghallgatásán meg azt bizonygatta, a visszaállamosítás vezetett a Malév brüsszeli elmeszeléséhez, vagyis a hibás nem más, mint Oszkó. Persze emellett mindkét volt miniszter azt gondolja, ők maguk mentették meg a csődtől a légicéget, és közösen a Fidesz-kormányt hibáztatják, hiszen a Malév csődje – nincs miért vitatni – a polgári kormány működése idején történt.

A 2010 óta kormányzó Fidesz politikusai ezzel szemben sokszor elmondták, hogy egy ellehetetlenült Malévot örököltek meg, amelynek minden fontosabb döntéséhez a többségi jogokkal rendelkező kisebbségi tulajdonos orosz állami bankot kellett körüludvarolni. Az is tény, hogy az Európai Bizottság január eleji döntésének indoklásában a Malév 2007 és 2010 között a privatizációval és az újraállamosítással kapcsolatban kifizetett összeget jelölte meg. Ismeretes, hogy a Gyurcsány-kormány 2007-ben egy 76 millió eurós – 24 milliárd forintos – hitelt vállalt át a Malévtól. A jelenlegi kormány ezek alapján joggal mondhatja, amit az európai verdikt is alátámaszt, hogy Veres és Oszkó pénzügyminiszter urak a felelősek a csaknem hetvenesztendős magyar nemzeti légitársaság csődbe meneteléért. Mindez magyarázza, de nem változtatja meg a tényt, hogy a Malév február 3. óta nem repül. És az is tény, hogy a Fidesz-kormánynak volt másfél éve arra, hogy elkerülje a nemzeti „légi katasztrófát”. Nemcsak a korábbi pénzügyminiszterek, de az iparágat jól ismerő szakértők is elmondták, sok nemzeti légitársaság volt már hasonló helyzetben, mint a Malév, és mégis találtak megoldást arra, hogy elkerüljék a csődöt, vagy más cég keretein belül indítsák újra a szolgáltatást.

Az uniós szabályozás lényege, hogy a légi közlekedés – a verseny fokozása, a költségek lefaragása, végső soron a repülőjegyek árának leszorítása érdekében – liberalizált piacon folyik. Ez azt jelenti, hogy bárki, akinek befektetni való pénze van, és megfelel az előírásoknak, létrehozhat és üzemeltethet légitársaságot. Csakhogy a verseny tisztasága sérül, ha az állami tulajdonban lévő légitársaságok számíthatnak támogatásra, miközben a magáncégek nem. Számos nagynevű állami légitársaság vérzett el az uniós előírások miatt az elmúlt évtizedben, csakhogy legtöbb esetben a kormányok gondoskodtak a pótlásukról. A recept tehát ismert, s a jelenlegi kormány is élhetett volna vele. A Fellegi Tamás vezette fejlesztési tárca tárgyalt is a Malév-utód gründolásáról kínai, török és spanyol szakmai befektetőkkel. A tárgyalások azonban – mint tudjuk – nem vezettek eredményre.

A maga és kormánya hírnevét védő Veres János a parlamenti vizsgálóbizottság előtt elárulta, hogy a Malév életben tartására „trükkök százait” kellett bevetniük. Vagy hogy a Malév privatizációja ügyében a magyar és az orosz kormány a legmagasabb szinten tárgyalt. Eszerint Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin – aki a fő hitelező bank elnöke is volt – egyezett meg arról, hogy az Abramovics–VEB bank páros veszi meg a magyar légitársaságot. Arról azonban most már senki nem akar tudni, hogyan kerülhetett az orosz bank viszontgaranciájának terhe a Malévra. A trükk miatt éppen Veres utóda, Oszkó Péter tett büntetőfeljelentést.