Korong

Legendás prímások szelíd emlékezete

Kiss Eszter Veronika, 2016. január 19., kedd 17:50
Híres prímások játéka köszön vissza a Tükrös Zenekar muzsikájában. Konkrét megoldások, technikai, harmonizálási sajátságok, kedvelt hangnemek jelennek meg a legfrissebb, Erdők, vizek zenéje című korongjukon.

Erdők, vizek zenéjét tárja a közönség elé a Tükrös Zenekar – de még mielőtt arra gondolnánk, hogy természeti albumra adta a fejét a neves népzenei együttes, el kell oszlatni a félreértést: csak a dalcímek tematikájáról van szó. Elsősorban a Maros, a Küküllő, a Sajó és a Nyárád folyók környékéhez tartozó kis tájak muzsikáját hallhatjuk, mégpedig a lehető legautentikusabb formában.

Tükrös: Erdők, vizek zenéje
Tükrös: Erdők, vizek zenéje
Fotó: Facebook

A csokorba fűzött összeállítások ugyanis magyarózdi, magyarpéterlaki, magyarbecei, magyarói, magyarlapádi, kőrispataki, ádámosi és nagysajói dallamok; többségük konkrét gyűjtéseket, adott prímások sajátos technikáját, kontrások jellegzetes kíséretét, harmóniáit, ritmusait idézi. Olyannyira népzenetörténeti lenyomat az album, hogy három népdal is archív felvétel, hangulatuk igazán különleges színt ad a lemeznek.

Lakodalmi szokásokat idéz az első összeállítás. Sajó melléki népzenével indul, a néhai Kóczi Móni és Gáspár Béla prímások és bandájuk felvételeiből építkezik, megőrizve különleges harmonizálásukat is. A magyarpéterlaki prímások, mint például Rácz Albert, Lunka József, Ötvös István vagy Csiszár Aladár örökségét a Maros mentén című táncrend mutatja be.

A Kutasföldön fantázianévvel ellátott összeállítás magyarózdi asztali nótával kezdődik, ezt a lemez végén énekes változatban is hallhatjuk, majd szegényest, csárdást és pontozót játszik a Tükrös, Barabás Ferenc „Peci” különleges, jellegzetes „csippentéseiről” felismerhető játékmódját, és a vele muzsikáló Pongori Sándorika szintén sajátos kontrakíséretét megelevenítve.

Csiszár Aladárról már volt szó, a prímás 1982-es egyik gyűjtését és egyben kedvenc e-moll hangnemét követi a Nyárád mentén című dallamcsokor, a magyarpéterlaki cigány zenészeket ugyanis a környékre sokat hívták muzsikálni. Az 1912-es születésű Moldován István „Stefi” gazdag repertoárját, virtuóz játékát is megidézik, de Lajtha László 1943–1944-es, Kristóf Vencel zenekarával készített, udvarhelyszéki gyűjtéseinek is emléket állítanak, ahogy a Kozák József vezette ádámosi zenekar dallamai is felcsendülnek. A három archív szólóénekes felvételt a hetvenes években rögzítették Magyarbecén, Magyarlapádon és Marosjárán.

A letisztult, stílusbeli jegyeket hűen visszaadó album elkészítése minden bizonnyal sok utánajárást igényelt. Az a fajta műhelymunka, ami ehhez szükséges, egy-egy tájegység, azon belül is egy-egy zenekar vagy prímás repertoárjának alapos ismeretére és hiteles tolmácsolására épül, és ez a típusú hozzáállás egyre kevésbé jellemző már a népzenei együttesekre. A Tükrös munkásságának és ennek az albumnak az értékét éppen ez adja.

(Tükrös Zenekar: Erdők, vizek zenéje – Maros és Küküllő vidéki magyar népzene. FolkEurópa, 2015.)

Kövesse a Kultúrgrundot a Facebookon!



Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 19.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása