Esztendők óta küzd a BKV Zrt. a bliccelők ellen. Milliókat költ a közlekedési vállalat erre a célra, két esztendeje például ötvenmilliót áldoztak az elsősorban a fiatalokat megszólító propagandára. Az erre fordítandó pénz döntő részét a Well Reklámügynökség kapta, amelynek tulajdonosa, frontembere ebben az időben Bölcs István, a balliberális 168 Óra című hetilap főszerkesztő-helyettese volt. Bölcs a maga részéről tényleg bölcs volt, eltette a pénzt, aztán minden ment tovább, magyarán cseppet sem csökkent a bliccelés a szutykos, lerobbant BKV járatain. (A magam részéről semmiféle plakáttal, felirattal nem találkoztam a városban, senki sem intett arra, hogy vásároljak bérletet, lyukasszak jegyet…)
Elképzelésem sincs, még egy bölcs embertől sem, mi a fészkes fenével lehet rávenni az addig bliccelő utasokat, hogy mostantól térjenek jó útra. (A legnehezebb helyzetben a mostani hittérítők vannak, akiknek honoráriumát a sok tíz milliós BKV-s maffia finanszírozza.) – Egy frászt fogok fizetni ezeknek az ügyeskedő zsiványoknak – érvel magában az átlagutazó –, és ami azt illeti, a logikájában van némi igazság…
De tényleg, milyen veretes gondolatokkal állhatnak elő ezek a nevezetes propagandacsinálók? „Légy átlátható, mint a kilyukasztott vonaljegy!”, „A bérlet nemesít!”, „Ne lógj, fiam, mert te is lógni fogsz” stb.
Talán ha látná az ember, hogy a BKV-pénztárnál befizetett bankói gyarapítják, szépítik a járműállományt… Ha látná azt, hogy a szemközti ülésen pont a nagyvállalat vezérigazgatója ül, aki épp a minap adta el – alvezéreivel egyetemben – a vállalati Audit, talán lelkesebben lyukasztana. Ez azonban csak álom. (A milliók nem…)