Jár a kártérítés a sérülteknek, de még sok a kérdés a Nemzetiben történt baleset ügyében

A biztosítási – és kártérítési szakjogász szerint nem tudni, hogy Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó milyen kárigényt nyújtott be.

2024. 05. 08. 18:13
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Nem a sérülteknek kell bizonyítania, hogy a munkáltató a felelős a balesetért, hanem a munkáltatónak kell bebizonyítania az ellenkezőjét, ha ki akar bújni a felelősség alól – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a biztosítási- és kártérítési szakjogász.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, három méter magasról zuhant le a Rómeó és Júlia előadása közben két művész, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó. A tavaly ősszel történt balesetben mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Az ügyben nemrég elindult egy rendőrségi nyomozás is, amely során gyanúsítottként hallgatták ki a teátrum egyik munkatársát, a darab ügyelőjét.

A lapunknak nyilatkozó szakember szerint akkor is jár a kártérítés a két színésznek, ha az ügyben nem neveznek meg felelősöket, de az ügy körül kialakult állóvíz igencsak szokatlan és számos kérdés vet fel.

 Ezek egyike, hogy van-e a színháznak biztosítása, és milyen jogviszonyban állt Husz Júlia és Horváth Lajos Ottó?

– Figyelembe kell venni, hogy ez a baleset munkavégzés közben történt, vagyis fontos tényező, hogy a sérültek milyen jogi kapcsolatban vannak a színházzal: alkalmazottak vagy eseti megbízás alapján dolgoznak. A jelek szerint a két színművész társulati tag, tehát minden bizonnyal alkalmazotti jogviszonyban állnak, és ha ez így van, akkor a munkajog, vagyis a munka törvénykönyve szerint kell eljárni – hívta fel a figyelmet a szakjogász.

Kiemelte, ha baleset történik munkavégzés közben, 

a törvény nagyon védi a dolgozókat: ez önmagában azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató a felelős.

– A jogszabály kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett kárát. Ennek menete, hogy egy eljárás keretében a munkavédelmis megállapítja, hogy mi volt a baleset oka. Már, ha tudja – mondta, hozzátéve: 

előfordul, hogy olyan háttérszerződéseket kötnek olykor a munkavállalókkal, amely korlátozza a munkáltató felelősségét, és a munkavállalóra hárítja a „fokozott felelősséget”.

A szakember szerint nem tudni, hogy Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia milyen kárigényt nyújtott be, ez lehet az oka, hogy a színház még nem reagált érdemben az ügyben. – Azt látom, hogy Magyarországon is egyre gyakoribb jelenség, hogy 

az ügyvédek azonnal rárepülnek ezekre a kiemelt, közvéleményt is érdeklő ügyekre, és olyan jogi tanácsokat adnak, amelyek nem feltétlenül vezetnek célra

 – vélte a szakember.

– A kárigény benyújtása esetén a menetrend általában az, hogy – peren kívül – leülnek egyeztetni a felek. A legtöbb esetben a munkáltató előleget ad az érintettnek, ezzel is enyhítve a kialakult helyzetet, különösen, ha a baleset után ilyen hosszú idő telt már el. A Nemzeti Színházban történt baleset kapcsán ezt még nem látjuk, nem nyújtott még segélyt az alkalmazottainak a vezetés – hívta fel a figyelmet.

A biztosítási – és kártérítési jogász arra is kitért, érdekes kérdés az is, hogy a színház munkavédelmise mit állapított meg a balesetet követően. Valamint az is, hogy a két színész most táppénzen van-e, ugyanis ahhoz, hogy megkapják a 100 százalékos táppénzt, a munkáltatónak ki kell állítania egy baleseti határozatot.

– Ez persze nem azonos a felelősség megállapításával, de ahhoz, hogy jogosultak legyenek mondjuk az orvosi ellátásra, fontos. Ezek alapján már be lehet nyújtani a kárigényt, amely egy sérelemdíjból áll (ami egy egyösszegű kártérítés), valamint a tényleges vagyoni kárból áll, ilyen a gyógyszerek, ápolás, gondozás és az elmaradt jövedelem miatti kár is – sorolta.

Elmondása szerint az ilyen és ehhez hasonló ügyekben, a munkáltató attól szokott tartani, hogy ha elfogadják a kárigényt, és fizetnek, akkor elismerik a felelősséget is, miközben még zajlik a hatósági, rendőrségi vizsgálat. 

Ez egy téves következtetés, hiszen nem attól függ, hogy az illetékesek kapnak-e kártérítést, hogy a balesetben találnak-e felelőst, hiszen a baleset bekövetkezett 

– fűzte hozzá. Mint fogalmazott, ha volt balesetbiztosítása Horváth Lajos Ottónak és Szász Júliának, ezt az összeget nem lehet levonni a munkáltató által megfizetett kártérítésből, külön kell kezelni.

– Akkor tudna a színház kibújni a felelősség alól, ha a dolgozók, jelen esetben a két színész okozta a balesetet, mondjuk figyelmetlenség miatt. Ez azonban egy szubjektív megítélés a jogban, hogy mi számít figyelmetlenségnek, így ezekben a speciális helyzetekben egy igazságügyi munkavédelmi szakember szokott eljárni – példázta.

A szakember úgy vélte, ha maradandó kára keletkezik valakinek egy baleset miatt, vagy úgy gyógyul meg, hogy maradványtünete lesz, akkor egészségromlás miatt egy orvosszakértő állapítja meg a sérülés mértékét. Ilyenkor viszont meg kell várni a gyógytartam végét, a biztosító ugyanis addig nem tudja véglegesen rendezni, mert nem tudja mekkora a tényleges kár. Egy év után a biztosító saját orvosszakértőjének kell „egy jóslatot” adnia, és lezárnia az ügyet – hívta fel a figyelmet.

 

Borítókép: Horváth Lajos Ottó a Most vagy soha! című filmben (Forrás: Fórum Hungary)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.