4-es metró botrány: a közgyűlés elé kerül a fővárosi munkacsoport jelentése

MTI

2017. szeptember 28., csütörtök 13:30, frissítve: csütörtök 13:50

A 4-es metró beruházása közvetlen szocialista–liberális befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig, a szabálytalan és korrupciógyanús szerződések miatt övék a teljes felelősség – jelentette ki a beruházáshoz kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport elnöke csütörtökön, a testület jelentéséről beszámoló budapesti sajtótájékoztatón.

Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP), Csepel polgármestere elmondta, a testület csütörtökön egyhangúlag fogadta el a metrókorrupcióról szóló jelentését. Az öttagú testület záróülésén négyen voltak jelen, Geiger Ferenc (civil szervezetek) nem tudott részt venni az ülésen.

Közölte: a korrupciógyanús közbeszerzések, a jogszabályellenesen – a közbeszerzési eljárás megkerülésével – megkötött szerződések, a cégek kiválasztása, valamint a politikai kampány befolyásolására irányuló tevékenység az MSZP és az SZDSZ felelőssége mind erkölcsi, mind anyagi, mind büntetőjogi vonatkozásban.

Borbély Lénárd hangsúlyozta, a munkacsoport nem nyomozóhatóság, de a meghallgatások pontosan rávilágítottak arra, hogy „milyen korrupciós modell mehetett végbe” a 4-es metró beruházásakor.

Elmondta, hogy a 4-es metró megépítése a 2007–2013-as időszakban az Európai Unió által finanszírozott legdrágább projekt volt. A kormány 2003 májusában döntött arról, hogy részt kíván venni a metróépítésben. Ekkor a miniszterelnök Medgyessy Péter volt, akit Gyurcsány Ferenc követett, majd egy rövid időre Bajnai Gordon. A beruházás tervezett költsége nettó 194,9 milliárd forint volt, a befejezéskor viszont bruttó 452,5 milliárd forint lett a teljes költség.

Borbély Lénárd kijelentette: az Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentése alapján a jogszabálysértéseket és a korrupciót tekintve a 4-es metró kivitelezése dobogós helyen áll az Európai Unióban, Magyarországon pedig ez az eddigi legnagyobb korrupciós botrány.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Azok a szerződések, amelyek korrupciógyanút keltettek, mind a 2002 és 2010 közötti szocialista–liberális időszakot érintik – mondta, rámutatva arra, hogy az OLAF-jelentés a 2010 utáni időszakot tekintve egyetlen szabálytalanságról számol be, elismerve azt, hogy azzal a főváros új vezetése az egész beruházás egyik legnagyobb problémáját szüntette meg.

Borbély Lénárd emlékeztetett: Tarlós István főpolgármester 2011. január 7-én tett bejelentést a főváros működését és az ország legnagyobb beruházási projektjét alapvetően befolyásoló, nemzetgazdasági jelentőségű ügyben a legfőbb ügyésznek. A bejelentés tárgya a 4-es metró beruházás keretében beszerzett Alstom-szerelvények szerződéskötésének körülményei voltak. Az ügyben nyomozás indult és még ma is tart – mondta.

Borbély Lénárd kifejtette: az uniós támogatás kedvezményezettje Budapest volt, amely a beruházás lebonyolításával a BKV Zrt.-t bízta meg. A vállalaton belül működő DBR Metró Projekt Igazgatóság volt az operatív bonyolításért felelős. A közbeszerzéssel vagy anélkül előkészített szerződéseket a BKV Zrt. igazgatósága hagyta jóvá, és a cég vezérigazgatója írta alá.

A fővárosi önkormányzat vezetőinek döntése nyomán különböző időszakokban a 10 milliárd, majd később az 5 milliárd forintot el nem érő szerződések nem kerültek a BKV Zrt. igazgatósága elé, a jóváhagyásuk nélkül születtek meg a megállapodások.

Az érintett döntéshozók, tisztségviselők, céget felügyelő delegáltak beszámolói szerint a BKV Zrt. döntéshozatalai formálisak voltak. A DBR Metró Projekt Igazgatóság működésének és döntéseinek felügyelete szintén csak formailag tartozott a BKV Zrt.-hez.

A valóságban a döntéseket Demszky Gábor akkori szabad demokrata főpolgármester, a helyettesei és a kabinete hozta meg – mondta Borbély Lénárd, hozzátéve: a testület által meghallgatottak állításai szerint mindemellett a megvalósításhoz szükséges szellemi muníció, szakmai hozzáértés hiánya végig jelen volt a beruházás alatt.

Borbély Lénárd kijelentette: Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök nevesítése az OLAF-jelentésben, a hozzá köthető korrupciós botrány – ahol közel 180 millió forint értékű sikerdíjat kapott a családi vállalkozása a metrószerelvények „sikeres” közbeszerzése után –, az MSZP kincstárnokának jelenléte és megbízása is a baloldali pártok kötődését erősíti.

Az OLAF jelentése alapján a leginkább korrupciógyanús és szabálytalan szerződéseket egytől egyig Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt kötötték – mondta.

„Mindezek alapján a korábbi döntéshozók és azok pártkötődései, valamint annak a ténye, hogy a 2010 előtti legnagyobb ellenzéki pártot – a Fidesz–KDNP-t – minden ellenőrzéstől távol tartották (...), egyértelműen jelzi, hogy a felelősségi kérdés meghatározásakor az MSZP-t és a korábbi liberálisokat terheli a teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség” – fogalmazott Borbély Lénárd. Hozzátette: a szerződésekkel kapcsolatos közbeszerzések elhagyása, az Alstom-szerelvények beszerzésénél körvonalazható korrupciós modell, az átláthatatlanság és azok az összegek, amelyek pártkasszába kerülhettek és azokhoz, akik a politikai döntéshozók voltak, egyértelműen a balliberális vezetéshez köthetőek.

Borbély Lénárd közölte, hogy a vizsgálati jelentés a Fővárosi Közgyűlés elé került, arról várhatóan októberben tárgyalhatnak majd a képviselők. Kérdésre válaszolva azt mondta: szerinte néhány embernek a vádlottak padján a helye.

A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése volt, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Tagjai Borbély Lénárd mellett Orbán Gyöngyi (Fidesz–KDNP), Geiger Ferenc (civil szervezetek), Karsay Ferenc (Fidesz–KDNP) és Tokody Marcell (Jobbik) voltak.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.