A csecsemőket sem kímélik a kórházi fertőzések

Kuslits Szonja

Kuslits Szonja

2017. szeptember 28., csütörtök 10:10, frissítve: csütörtök 13:59

Nemcsak a felnőtteket, de az újszülötteket is veszélyeztethetik a kórházi fertőzések. Tavaly a koraszülött és a kis súlyú babákat ellátó nyolc perinatális intenzív osztályon 3089 csecsemőről rögzítettek adatokat, közülük pedig 133-nál azonosítottak kórházi fertőzést – derült ki az országos tiszti főorvos legfrissebb, 2016-ra vonatkozó tájékoztatójából. Hét eset lélegeztetéssel összefüggő, kórházban szerzett tüdőgyulladás volt, 35 babánál centrális vénás katéter használatával függött össze a fertőzés, és négy köldökkatéter-használattal összefüggő véráramfertőzést is regisztráltak.

Nehéz védekezni a fertőzések ellen, különösen akkor, ha a legtöbb intézményben a kézfertőtlenítés sincs megoldva. A jelentésből ugyanis kiderül, tavaly a legtöbb alkoholos kézfertőtlenítő szert az általános sebészeti (13 956 liter), az általános belgyógyászati (13 440) és az általános gyermekgyógyászati (12 587) osztályokon használták fel. A járóbeteg-ellátásban a belgyógyászati (3467) és a sebészeti jellegű ambulanciákon (2894), a dializálóállomásokon (2750), radiológián (1690) használták fel a legtöbb kézfertőtlenítőt. Ezek a számok jól mutathatnak, viszont az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint így is az utolsók között vagyunk e téren.

Nemrégiben Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete elnöke arról beszélt lapunknak: a kórházi kézfertőtlenítés olyan alapvető dolog lenne, mint az, hogy az autóban indulás előtt bekötjük a biztonsági övet. Előírás, hogy a kórházi folyosókon, kórtermenként bizonyos mennyiségű kézfertőtlenítő gélt biztosítsanak, ehhez képest viszont napi szintű problémát jelent a higiénia biztosítása az egészségügyben.

 
Dénes Tamás
Fotó: Vízaknai Dávid
 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) mégis arra hívta fel a figyelmet: szakmai prioritás a kézhigiénés gyakorlat fejlesztése, ezt egy 11,4 milliárd forintos program is támogatja, de elindítanak egy másik, 10 milliárdos programot is a betegbiztonság növelése érdekében. Program tehát van, forrás is, csak valahogy fertőtlenítőből nem jut elég. Tavaly 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló kórokozóval (MRK) is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, az elhunytak közül 174 esetben a fertőzés a halál oka volt, vagy közrejátszott abban. A bejelentett multirezisztens kórokozók miatti esetek közül emelkedés tapasztalható egyebek között a multirezisztens Klebsiella (húgyúti fertőzés) és az E. coli okozta fertőzések (bélbetegség) esetében, de a rezisztens Staphylococcus aureus, vagyis az MRSA okozta súlyos kórházi bőrfertőzés is többeket érintett, tavaly 1104-en betegedtek meg miatta. Tavaly országosan tízezer betegre 23,4 MRK-fertőzés jutott.

A hírre természetesen azonnal reagált az Emmi; közleményben hívták fel a figyelmet a lapunk által bemutatott friss jelentés szebbik oldalára, miszerint 2015-höz képest csökkent a járványok száma. Ez valóban igaz, de nem cáfolja a korábban említetteket. Az országos tiszti főorvos tájékoztatójában ugyanis külön jelentés foglalkozik az egészségügyi ellátással összefüggő járványokkal, a clostridium difficile (a vastagbelet érintő) fertőzésekkel, a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzésekkel és a véráramfertőzésekkel is. Az Emmi azonban utóbbi kettőről tudomást sem vett. Mindössze azt hangsúlyozták, hogy a magyar kórházakban javult a megelőzési gyakorlat, és csökkent a kórházi járványok száma.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Kizárólag egészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járvány egyébként 31 volt tavaly, összesen 198 ember betegedett meg és 25-en haltak meg. Ugyanakkor tavaly az MRK 4830, a véráramfertőzés pedig 3368 embert érintett. Arról egyébként, hogy pontosan mely intézményekben fordul elő a magasabb fertőzésszám, nincs információ, ezt ugyanis nem hozzák nyilvánosságra.

Korábban Füzi Miklós mikrobiológus, az Országos Epidemiológiai Központ volt főosztályvezetője arról beszélt lapunknak: megváltozott a baktériumok génállománya, új törzsek, klónok jöttek be külföldről, amelyek ellen már nem olyan hatásosak az antibiotikumok. A rezisztens Staphylococcus aureus, vagyis az MRSA okozta súlyos kórházi bőrfertőzés mellett egy másik baktériumtípusnál, a Klebsiellánál (húgyúti fertőzés) is meredek emelkedés kezdődött az előfordulások tekintetében. A létrejött szuperbaktériumok ellen ráadásul csak elképesztően drága, akár több százezer forintos gyógyszerek lehetnek hatásosak, illetve olyan antibiotikumok, amelyeknek súlyos mellékhatásai vannak. Abban, hogy visszaszoruljanak ezek a fertőzések, különösen nagy szerepe van az átgondolt antibiotikum-használatnak, amelynek fontosságát évek óta hangsúlyozzák a szakértők.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.28.

A szerkesztő ajánlja

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.