A Fidesz-szavazók is úgy látják, hogy korrupt a kormány

Szabó Zs. László

Szabó Zs. László

2017. november 6., hétfő 10:13, frissítve: hétfő 13:08

Beletörődött a magyar társadalom a korrupcióba. Mivel elfogadja, hogy ez a világ rendje, fenntartja, és alkalmazkodva hozzá, nem is érdeke változtatni rajta. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának szombati konferenciáján előadó szakértők kivétel nélkül erre a következtetésre jutottak. Bár amióta az emberek szervezett közösségben élnek, a jogtalan előnyök részét képezik az életnek, nem magától értetődő az ezzel való együttélés. Még ha – emelte ki Zsolt Péter szociológus – egyéni észlelés kérdése is, mit tekint az ember korrupciónak. Ötszáz éve Luther úgy vélte, a lelki üdvözülésért vásárolt búcsúcédulák a korrupció egy formáját jelentik.

A pénzügyi visszaéléseket a mai magyar társadalom is elítéli. Olyannyira súlyos probléma, hogy az emberek ennél rosszabbul csak az egészségügy helyzetét ítélik meg – magyarázta Hann Endre szociálpszichológus, a Medián közvélemény-kutató intézet ügyvezetője egy 2016-os felmérésük alapján. A pénzügyi túlkapásokat a társadalom kétharmada nagyon nagynak, vagy nagymértékben jellemzőnek tartja, ugyanilyen arányban vélik úgy, a korrupció rendszerszintű, sőt, felülről irányított. Feltűnő, hogy még a Fidesz-szavazók bő harmada is korruptnak tartja a kormányt.

Hogy a pénzügyi visszaélésekkel mennyire együtt tud élni a társadalom, az mutatja, hogy a kormánypárt tavalyhoz képest még növelni is tudta a támogatottságát. A Medián legfrissebb adatai szerint ugyanis a teljes lakosság 40 százaléka a Fidesz mellett áll. Még úgy is, hogy a közvélemény nagyobb része szerint – a Fidesz-szavazók többségéhez hasonlóan – a kormány csak olyan korrupció ellen lép fel, amiben nem érdekelt. Ebből a szempontból érdekes a Transparency International (TI) szintén tavalyi felmérése. Eszerint a magyar emberek többsége (56 százalék) azt gondolja, a kormány nem törődik eleget a korrupcióval. A legtöbben a parlamenti képviselőket tartják korruptnak, de csak viszonylag kevesen a rendőröket. Az orvoshoz fordulóknak viszont az ötöde hálapénzt ad az ellátásért – emelte ki Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Szerinte a magyar korrupció tanult jelenség. Erről árulkodik, hogy százból csak huszonegyen gondolták úgy, megéri jelezni a gyanút.

Hann Endre utalt Lánczi Andrásnak, a Századvég alapítvány elnökeként adott nyilatkozatára is, amely szerint a korrupció a Fidesz legfőbb politikája. Hann Endre szerint az, hogy ilyen őszintén a szemünkbe mondta, azt jelenti, megteheti, mert a Fidesz-szavazók is elfogadják a pénzügyi visszaéléseket.

A Medián felmérése más érdekességekre is rámutat. Az MSZP korrupciós indexe például nagyjából ma is megegyezik a Fideszével. De a felmerés alapján az is kijelenthető: a társadalom többsége valótlannak tartja Orbán Viktor saját vagyoni helyzetéről tett nyilatkozatát. Miközben ugyanis a bevallása szerint a nevén mindössze egy budapesti (felerészben) lakás és egy felcsúti ház szerepel, a feleségével közös bankszámláján pedig alig 700 ezer forint van – és se autója, se más ingósága vagy gazdasági érdekeltsége nincs –, a válaszadó fele szerint az ország legvagyonosabb emberei közé tartozik. Figyelemre méltó, hogy még a Fidesz-szavazók közel kétharmada is kimondottan vagyonosnak véli a kormányfőt.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Deák Dániel, a Corvinus Egyetem tanára, nemzetközi adójogász szerint a mai berendezkedés az intézményesített hazugságok rendszere. A szakember érdekes ellentmondásra világított rá. – 2010-ben a fideszes garnitúra merőben másként kezdett működni, mint az előző hatalmi elit. Akkor voltak rendbontók, ügyeskedők, és az volt az érzékelés, hogy az MSZP-sek sokat lopnak. Ma viszont az az érzékelés, hogy ehhez képest a második Orbán-kormány emberei nem loptak annyit – fogalmazott. Ha ugyanis a korrupciót felülről irányítják, akkor az nem írható le egyszerűen a korrupció fogalmával. A probléma annál súlyosabb. A mai magyar a viszonyokat a törzsi tudat határozza meg, így – fogalmazott – polgári társadalom sem lehet.

Deák Dániel állítja, a nemzetközi jogban bevett fogalmak nem érvényesek a magyar valóságban. Ez a jogállamiság szempontjából fontos intézmények nemzetközi normákkal ellentétes átalakításakor is megmutatkozott. Emlékeztetett többek között Jóri András ombudsman leváltására, a bírák nyugdíjazására, vagy Baka András eltávolítására a Legfelsőbb Bíróság éléről. Bakát hivatalosan a bírósági szervezet átalakítására hivatkozva menesztették, később emiatt százezer eurós kártérítést ítéltek meg számára Strasbourgban. – A nemzetközi bíróság csak felszíni technikai ügyekben járhat el. A probléma ennél mélyebben van – jelentette ki, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) történtek a jogállam sokszoros megsemmisítésére utalnak. Mert miközben az MNB sok száz milliárdból alapítványokat, főiskolát hoz létre, súlyosan veszélyezteti a törvényben előírt feladatát, azaz hogy a nemzeti valuta értékállóságát biztosítja. Szerinte az MNB a forint tudatos leértékeléséből biztosít forrást az alapítványainak működésére, amivel viszont kárt okoz az embereknek.

Deák Dániel szerint ebből a mély a romlottságból csak nemzedékek munkájára révén lehet kimászni. Reményt ad viszont a modernizációs libikóka. Azaz hogy időről időre jön olyan kor, amikor a reformkorhoz, vagy a dualizmus időszakához hasonlóan fellendülés váltja a romlást.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.06.

A szerkesztő ajánlja