„A keleti nyitás nem mehet a nyugati kapcsolatok rovására”

2017. augusztus 28., hétfő 17:59, frissítve: hétfő 18:19

Magyarországon 27 év alatt sem jutottunk el odáig, hogy hiszterizálás nélkül beszéljünk geopolitikai kérdésekről – állította Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője a Political Capital szerdai kerekasztal-beszélgetésén, melyet Vlagyimir Putyin budapesti látogatása okán szerveztek. Gyöngyösi azokra az ellenzéki véleményekre reagált, melyek szerint Magyarország Putyin barátságával egyre inkább a keleti érdekszférába sodródik, szerinte ugyanis Szent István korában gyakorlatilag lezárult ez a vita, hazánk a Nyugatot választotta. Ennek ellenére legitim vitának nevezte, hogy a nyugati világ keleti oldalán található Magyarország milyen viszonyt ápol a keleti nagyhatalom Oroszországgal. Sérelmezte ugyanakkor, hogy míg egy-egy párt (így annak idején a Fidesz is) ellenzékben oroszellenes, kormányra kerülve azonban már Moszkva barátságát keresi.

Azzal viszont Gyöngyösi már meglepte a közönséget, mikor kijelentette, hogy

a keleti nyitás nem mehet a nyugati kapcsolatok rovására,

valamint külön kiemelte azt a szerencsétlen egybeesést, hogy Putyin épp néhány nappal azután látogat Budapestre, hogy hazánk összerúgta a port Hollandiával. Noha a Jobbikot rengetegszer vádolják túlzott oroszbarátsággal (Kovács Bélát, egyik EP-képviselőjüket konkrétan kémkedéssel gyanúsítják), Gyöngyösi azon kijelentése is újdonságként hatott, amiben Brüsszel és Moszkva között egyértelműen előbbi javára tett különbséget, mondván, Brüsszelben lehetséges az álláspontok ütköztetése. 

Mindezt a jobbikos politikus azzal magyarázta, hogy a brexitnépszavazás után az Európai Unió útkereső időszakban van, ahol lehetőség lenne akár saját reformjavaslatokat is letenni az asztalra, a magyar kormány azonban „hisztis kisgyerekként túlreagál mindent” – utalt egyértelműen a holland nagyköveti interjút követő afférra. A nyugati szövetségi rendszerrel kapcsolatban azt viszont egyértelműen sérelmezte, hogy mind a NATO-ban, mind az EU-ban hazánk egyértelműen függő viszonyban van.

Gyöngyösi egyébként azt sem tartotta kizártnak, hogy Putyin fő motivációja a budapesti látogatásra valóban a dzsúdó-világbajnokság volt. A felcsúti stadion példáján keresztül érzékeltetve kijelentette, „Orbán alatt megtanultuk, hogy a sporthoz történő rögeszmés ragaszkodás miként befolyásolja a történéseket”. 

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Bár Gyöngyösinél is érezhető volt, hogy enyhén a Nyugat felé húz (vagy legalábbis ezt kommunikálja), a másik két meghívott politikus szinte egymásra licitálva bírálta a 2010 óta látszólag erősödő magyar–orosz kapcsolatokat. Szél Bernadett, az LMP társelnöke például sokadszorra is hevesen kikelt a Paks II.-projekt, illetve annak titkosítása ellen, mondván, az ilyen szintű orosz gazdasági befolyás már politikai függést is jelent Moszkvától, a helyzet pedig egyre rosszabb. Szerinte a rendszerváltás óta egyik magyar kormány sem védte meg a nemzeti szuverenitásunkat, ezért „sorcserére” van szükség a politikai életben.

„Putyin mostani látogatása kevésbé a gazdaságpolitikáról szól, inkább erődemonstráció” – állította Molnár Zsolt MSZP-s politikus. Ő úgy látja, az energiafüggőség nem indokol ilyen mértékű közeledést, mivel gázt máshonnan is tudna szerezni Magyarország. Szerinte Putyinnal visszatért a klasszikus, terjeszkedő orosz birodalmi gondolat, azonban ma már nem a klasszikus katonai erő dominál, hanem a hibrid hadviselés. A nemzetbiztonsági bizottság elnökeként is tevékenykedő Molnár egyébként úgy látja, mára Közép-Európa békés időszaka lejárt, geopolitikai adottságunk kulcsfontosságú. Nemcsak az amerikai és orosz szolgálatok aktívak, hanem kisebb, környékbeli országok szervezetei is, Budapest ugyanis remek „találkahely” lett a különböző szolgálatok emberei számára.

„Orbán Viktor és a magyar kormány inkább eszköz, mint egyenrangú partner Vlagyimir Putyin szemében” – állították szinte egyöntetűen a hétfői konferencia szakértői paneljának résztvevői. Szerintük ugyanis Putyinnak kapóra jön, hogy rendszeresen visszajárhat egy európai uniós országba, holott a térség nagy részében páriaként kezelik a Krím félsziget 2014-es annektálása óta.

Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője meg is jegyezte, nagyon ritka, hogy Putyin bárhova is évente kétszer ellátogasson. Tálas szerint Oroszország kapva kap a lehetőségen, hogy „bevásárolhassa magát” bármely tagállamba. Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy Moszkva módszerei a Nyugatétól sok esetben nem különböznek, de az fontos eltérés, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszer tagja. Az oroszok esetleges katonai agressziójával kapcsolatban a szakértő lehűtötte a kedélyeket, mondván, Oroszország jelenleg regionális hatalmi képességekkel rendelkezik, nem világhatalom, a május 9-eihez hasonló katonai bemutatók pedig inkább csak arra szolgálnak, hogy beszéljünk róluk.

Más oldalról viszont az oroszok jelenthetnek némi kockázatot, a dezinformációs tevékenységgel például ugyan a magyar titkosszolgálatok tisztában vannak, ám a kormány kommunikációjában ez vajmi kevéssé jelenik meg, sőt, nincsenek is ezt a fajta médiatörekvést elemző agytrösztjeink – ezen a területen még a többi visegrádi országhoz képest is nagy a lemaradásunk. Megemlítette, hogy a kormányhoz közeli média néha „túltolja a biciklit” oroszbarátságban, sőt, a fősodorhoz tartozó médiumok a térségben Magyarországon veszik át legkritikátlanabbul az orosz forrású híreket.

Mindennek ellenére Tálas leszögezte, hogy bár a magyar kormány többször kikelt az oroszok elleni európai uniós szankciók ellen, ez leginkább az itthoni közvéleménynek szólt, az Európai Tanácsban egyszer sem emeltünk vétót, már csak azért sem, mert abban az esetben több fontos szövetségesünkkel – például az erősen oroszellenes lengyelekkel is összerúgnánk a port.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója Putyin látogatása kapcsán érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet, mert míg a felmérések szerint a magyar társadalom alapvetően Nyugat-barátnak számít, az orosz elnök mégis népszerűbb Angela Merkel német kancellárnál. Sőt, Putyin nálunk a legnépszerűbb a visegrádi államok közül, még az oroszokkal rendkívül sok kulturális kapcsolatot ápoló szlovákokat is lekörözzük.

Tálasra reagálva Krekó elmondta, hogy az Egyesült Államok például „nem változtat más államok határain” – a szakértő szerint valójában Oroszország hibásan érzékeli a Nyugat lépéseit, és így ezeket a lépéseket hibásan is másolja le. Abban egyébként részben igazat adott az oroszoknak, hogy az amerikaiaknak is része van az európai szankciók fenntartásában, de fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az európai gondolkodást nagyon erősen befolyásolta a Krím megszállása.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.