A közmunkás nem egy ürge a mezőről, nem lehet csak úgy áttelepíteni

MA

2017. november 10., péntek 16:49, frissítve: péntek 23:12

Diszkriminatív rendeletet semmisített meg az Alkotmánybíróság, de ezzel még korántsem javul a közfoglalkoztatottak helyzete. Kiüresedő falvakról és bizonytalanságról beszélt Csath Magdolna közgazdász, a Fekete-Győr András által felvázolt átköltöztetős „megoldással” pedig senki sem tudott igazán azonosulni.

Székely László ombudsman alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett azért, mert a szabályozás szerint három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki nem tesz eleget a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségének. Az Alkotmánybíróság végül csütörtökön megsemmisítette a szerinte is diszkriminatív, a magánszférát szükségtelenül korlátozó rendelkezéseket.

Erre reagálva Csath Magdolna lapunknak azt mondta, jó lenne, ha mindenki rendben tartaná a kertjét, lakása környékét, de valóban nem megoldás, ha kizárják a közfoglalkoztatásból azokat, akik ezt nem teszik meg. A probléma nem csak a közmunkásokat érinti, így valóban negatív megkülönböztetésnek tekinthető, hogy csak rájuk vonatkozik ez a szabályozás.

Bizonytalan helyzet, kiüresedő falvak

A közgazdászt a közfoglalkoztatási rendszerrel, a jelenlegi problémákkal és a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban is kérdeztük.

Csath Magdolna kiemelte: kifejezetten egyetért azzal, hogy létrejött a közmunkaprogram, hiszen azok az emberek kerültek bele, akik már hosszabb ideje nem tudtak valamiért elhelyezkedni. Az pedig sokkal jobb, ha valaki bármilyen értelmes feladatot, munkát végez, mintha semmit sem tudna kezdeni az életével.

Azonban gond, hogy nagyon alacsony béreket kapnak a közfoglalkoztatottak: olyan esetek is előfordulhatnak, hogy valaki közmunkásként ugyanazt a munkát végzi, mint a vele együtt dolgozó állami alkalmazott, a bérük közt mégis hatalmas a különbség, ami megalázó helyzetet teremthet. Ennél is nagyobb probléma, hogy egyszer van közmunka, máskor pedig nincs – fontos lenne, hogy az emberek stabilnak érezhessék a helyzetüket.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Csath Magdolna szerint azonban nem könnyű meghatározni, min is kellene változtatni. Sokan a képzés szerepét említik, de – mint a közgazdász felhívta a figyelmünket – nem lehet mindenkit hirtelen átképezni, hiszen az egyes emberek problémája is eltér. „Én is azt mondom, hogy képzés kell, de csak regionálisan látok megoldást, nem hiszek abban, hogy Budapestről meg lehet oldani a gondot” – mondta. Kitért arra is, hogy sokkal nehezebb bevonni az üzleti szektorba azokat a közmunkásokat, akik olyan régióban dolgoznak, ahol alapvetően magas a munkanélküliség.

 
Csath Magdolna
Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
 

Minderre az úgynevezett szociális vállalkozások jelenthetnének megoldást, ahol magánemberek szerveznek össze embereket valamilyen munkára, vagyis munkahelyet teremtenek azoknak, akiket az elsődleges munkaerőpiac nem tud felszívni. „Nem értem, hogy Magyarországon ez miért nem gyökeresedik meg, hiszen a világban már sokfelé sikeresen működik” – emelte ki a közgazdász.

A szociális vállalkozások egyébként nagyon hasonlóak ahhoz, amikor egy önkormányzat mezőgazdasági tevékenység végzésére szervez össze közmunkásokat. „De Magyarországon is tudná ezt magánember is csinálni, ha rásegítene az állam, például úgy döntene, hogy az így megteremtett – természetesen az üzleti világinál sokkal alacsonyabb – profiton nincs adó. Hiszen az, hogy valaki lehetőséget teremtsen a közmunkásoknak arra, hogy olyan régiókban, ahol nincs piaci munka, napi 8 órában dolgozzanak, csak úgy működhetne, ha olcsóbb lenne a kínált szolgáltatás vagy előállított termék. Ez pedig nyilván csak úgy lehetséges, ha a szociális vállalkozásnak kisebbek a terhei” – fogalmazott. Szerinte összességében színesíteni kellene a lehetőségek tárát, rugalmasabb rendszerre lenne szükség. Központilag segíthetnek abban, hogy mindez működőképes legyen, de magát a módszert helyben kell kidolgozni, ott kell kideríteni, mire van szükség az adott régióban.

Ismeretes, nemrég Fekete-Győr András, a Momentum elnöke azt fejtegette: felszámolnák a közfoglalkoztatást, az így felszabaduló munkaerőt pedig azokra a fejlettebb nyugat-magyarországi területekre irányítanák, ahol igény van rájuk, vagyis növelni kellene a mobilitást. Csath Magdolna erre reagálva azt mondta: nemcsak a közmunkások esetében, hanem általában véve sem ért egyet azzal, hogy valaki a lakóhelyétől távol végezzen munkát. „Nem az a megoldás, hogy az embereket elhajtjuk az életterükből, a lakásukból, a baráti körükből, a saját településükről”, ez iszonyúan veszélyes társadalmi problémákhoz vezethet. És már látjuk az eredményt, hiszen egyre inkább kiüresednek a perifériákon lévő falvaink. Ez társadalmilag rossz megoldás, a közmunkásoknál pedig csaknem lehetetlen, hiszen nehezen képzelhető el, hogy valaki lazán átköltözik és beilleszkedik egy gazdagabb régióba. „Abszolút embertelennek tartanám, ha erre próbálnánk őket kényszeríteni” – szögezte le.

A közfoglalkoztatási rendszer jövőjével kapcsolatban a parlamenti pártok véleményét is megkérdeztük.

Az MSZP alelnöke, Gúr Nándor szerint alapvetően értékteremtő munkatevékenységgel kellene párosítani a közfoglalkoztatást, ám erről jelenleg a közfoglalkoztatottak körülbelül felénél nem lehet beszélni. Úgy véli, ez arra vezethető vissza, hogy a kormány a közfoglalkoztatást csupán a foglalkoztatási statisztikák manipulálásának tekintette – vagyis „megtolták” a létszámot, ez pedig statisztikailag bekerült a foglalkoztatotti körbe, bár valós gazdasági hasznot sok esetben nem termelt, és nem az volt a fontos, hogyan lehetne az embereket közelebb hozni az elsődleges munkaerőpiachoz.

 
Közmunkás Törökszentmiklóson
Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
 

Úgy véli, a legnagyobb probléma az, hogy „sok esetben l'art pour l'art alapú a történet. Napközben az utca egyik oldalán, délután a másik oldalán támasztja az eszközt. De nem azért, mert nem akar dolgozni, hanem azért, mert tisztes munkafeladatot sem kap”. Példaként említette, hogy Gyöngyfán egy 300 méteres vízelvezető árkot fél évig tisztított 36 ember – ez volt a közfeladatuk, mert mást nem tudtak nekik adni. Végül a polgármester lemondott, mivel erkölcsileg sem tudta elvállalni, hogy mindezt olyan napi munkatevékenységként igazolja, amiért ki kell fizetni egy adott összeget.

Az MSZP alelnöke szerint a közfoglalkoztatotti körben

  • körülbelül 15-20 ezer fő van, akik korábban közalkalmazottak, köztisztviselők voltak. „Ezeket az embereket kirúgták, majd mondjuk egy önkormányzat másik intézményi keretei közt felvették közfoglalkoztatottnak, persze töredékpénzért”. Közülük sokaknak a szakmai képesítése is adott, így őket viszonylag könnyedebb módon lehetne a napi meglévő és a közeljövő munkaerőpiaci igényeihez illesztetten integrálni a foglalkoztatásba.
  • Vannak olyanok is, akiknek a nyolc általános iskolai végzettségük megvan, erre lehetne a felnőttképzés keretei közt kézzel fogható szakmai képzéseket lefolytatni.
  • És sokan vannak a közfoglalkoztatásban, akiknek az alap is hiányzik – itt annak az alapismeretnek a biztosítása kellene, melyre utána lehet építeni.

– Meggyőződésem, hogy a körülbelül 180 ezer fő közül, ha következetesen, tudatosan és folyamatában egymásra épülő lépéseken keresztül haladna az építkezés, ennek a közegnek az egyharmadát, egynegyedét az elsődleges munkaerőpiac közelébe lehetne vinni. Ma ezzel szemben 10 százalék vagy az alatti azoknak a köre, akik megtalálják itt a helyüket a közfoglalkoztatást követően – fogalmazott.

Arra a felvetésre, lehetségesnek tartja-e, hogy a közfoglalkoztatási rendszer keretein belül az emberek a lakóhelyüktől távol végezzenek munkát, azt felelte, hogy a mobilitás még az elsődleges munkaerőpiacon is nagyon alacsony Magyarországon, a közfoglalkoztatottak esetében pedig forrásoldalon is nehezebben finanszírozható. Tehát „lehetséges, de nyilván nehezebben megvalósítható”.

Az LMP-s Sallai R. Benedek azt mondta: az, hogy a közfoglalkoztatottak lakóhelyüktől távol végezzenek munkát, „eszement baromság”.

Magyarország természeti adottságaiból adódóan agrárország, a legfontosabb természeti erőforrásunk a termőföld, így az, hogy erre építsük a foglalkoztatást, logikus és ésszerű lépés. Azonban szerinte az elmúlt hét év azt mutatja: a közfoglalkoztatásból nincs kilépés. „Alapvetően a jobb- és baloldali gazdaságpolitikának a létjogosultsága nem váltakozva kellene, hogy megjelenjen, attól függően, ki van kormányon”, hanem akár régiónként változhatna. 

Sallai R. Benedek szerint a közfoglalkoztatási rendszer rossz, pedig az állattartással, a mezőgazdasággal, az élelmiszer-termeléssel olyan pozitív közmunkaprogramokat lehetett látni az elmúlt időszakban, ami – ha nem lenne ilyen ostoba a szabályozás – lehetővé tenné, hogy helyben jó munkahelyek teremtődjenek. Miután a termőföldek egyenletesen oszlanak el az országban, a közfoglalkoztatás mindenütt biztosított lehetne, iskolai végzettségtől függetlenül.

A Jobbiktól megkeresésünkre a sajtóosztály válaszolt: szerintük is szükség van változtatásokra a közfoglalkoztatási rendszerben. A legalapvetőbb – ami már a jelenlegi jogszabályi kereteket teljességgel felülmúlja – az lenne, hogy ne egyfajta szociálpolitikai intézkedés legyen a közmunka, hanem tényleges munkavégzésnek számítson és a minimálbér kormányrendeleti előírásai vonatkozzanak rá.

A párt szerint jelenleg teljesen kizárt, hogy az érintettek a lakóhelyüktől távol végezzenek munkát. „Helyközi közlekedés nincs, azaz tömegközlekedéssel eljutni az egyik településről a másikba gyakorlatilag lehetetlen. De ezeknek az embereknek még jogosítványuk sincs, nemhogy kocsijuk lenne. Sok esetben az értékteremtő programokon belül végzett mezőgazdasági munkáknál azért a polgármester vezeti a traktort, mert neki van egyedül jogosítványa a faluban…” Hozzátették, hogy a 3200-ból 2000 település 1000 fő alatti, és itt gyakorlatilag alig van munka, az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. „Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ezek a helyhatóságok földet kapjanak és hozzá szakembert, aki meg is tudja tervezni, szervezni az ott folyó munkát. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy ezek a települések ne haljanak ki egy generáció múlva.”

A Jobbik kiemelte: előfordul, hogy szakképzettséggel rendelkező munkatársától úgy válik meg egy önkormányzat, hogy aztán közfoglalkoztatottként veszi vissza ugyanarra a munkakörre. „Ez a típusú „spórolás” nem csak etikátlan, de törvényellenes is. Az állam szemet huny efelett, hiszen ő maga is alkalmazza ezt a módszert”, például az állami tulajdonú múzeumok esetében.

A Fidesz, a KDNP és a DK véleményét is kikértük az ügyben, ám egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.