A legkeményebb eszközöket is bevetné Ukrajnával szemben Szijjártó

MN

2017. szeptember 12., kedd 10:01, frissítve: szombat 11:16

Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Szijjártó Péter megerősítette: az ukrán oktatási törvény módosítása miatt azt az utasítást adta a magyar diplomatáknak, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos. A politikus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában fontosnak nevezte az ötpárti konszenzust is, vagyis az egységes fellépést az oktatási törvény ügyében.

A politikus szégyennek nevezte az ukrán oktatási törvény módosítását, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassák meg a jogszabályt. Ezek után az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország „hátba szúrása” – fűzte hozzá.

Magyarország a történtek miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az ENSZ, az EU és az Európa Tanács kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosaihoz fordult. A magyar kormány azt kéri, fejtsenek ki nyomást Ukrajnára. 

Annál is inkább, mert azok után, hogy a törvény az ötödik osztálytól elveszi az anyanyelven tanulás jogát a kisebbségi diákoktól, hazugság azt állítani, hogy Ukrajna szavatolja a nemzeti kisebbségek jogait az európai sztenderdeknek megfelelően – idézi Szijjártó Péter szavait az MTI.

Szijjártó Péter ezzel arra utalhatott, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn Twitter-üzenetben próbálta csillapítani a nyelvtörvény-módosítás miatt felcsapó indulatokat, azt ígérte, hogy Ukrajna a jövőben is garantálja az ország területén élő nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát.

Szijjártó szerint olyan viszonyok alakultak ki több környező országgal, amelyek elvárhatóvá teszik a magyar diplomácia részéről a kemény hangnemet, és azt, hogy akár fájdalmas eszközöket is alkalmazzon Romániával és Horvátországgal szemben.

A magyar külpolitikának az a feladata, hogy megvédje a magyar embereket, bárhol is éljenek a világon – tette hozzá.

Négy évet hagynak a kisebbségi anyanyelvnek

Az új ukrán törvény három év átmeneti idő után megszünteti a kizárólag kisebbségi nyelven folyó oktatást az ukrajnai iskolákban, csak az óvodában és az általános iskolák első négy osztályában engedélyezi a nemzetiségekhez tartozó gyermekeknek az anyanyelven való tanulást, de azt is az ukrán mint államnyelv mellett, és csak önkormányzati oktatási intézményekben, az államiakban nem.

A törvénynek a kisebbségekre vonatkozó cikkelyei miatt kifejezte tiltakozását Magyarország, Románia és Lengyelország is.

 

A szerkesztő ajánlja

Radványi Benedek

Burján Csaba: Amikor kijöttünk Phjongcshangba, korizni alig tudtam

Az aranyérmes gyorskorcsolyázót már az általános iskolában azzal cukkolták, hogy olimpiai bajnok lesz. Interjú.

B. Kovács Gergely

A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat

Pedagógiai fenyítőeszköz, konyhai alapfelszerelés és a nemzeti minimum. Egy nógrádikum nyomában.

Szathmáry István Pál

Öt deka szerencse

Gyulai Líviusz a Székelyföldre keveredő olasz kőfaragókról, patkányinváziókról és egy befalazott motorbicikliről.

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.