A Mol vezérigazgatójának is jut bőven uniós pénz

Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója sem marad le az uniós források kedvezményezettjeinek listájáról

2017. október 4., szerda 05:48, frissítve: szerda 12:17

„Színvonaltalan, ám elterjedt nézet, hogy az európai uniós támogatások húzzák a magyar gazdaságot. De nem hagyhatjuk, hogy külső tényezőknek tulajdonítsuk a magyar sikert. Ez a mi magyar sikerünk” – mindezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta nemrég egy budapesti rendezvényen. Bár a kormányfő Brüsszel-ellenes retorikája mit sem vesztett lendületéből, szavai mégis napról napra megkérdőjeleződnek, ugyanis ismerősei, párttársai és azok hozzátartozói, továbbá a Fidesz holdudvara is külső tényezőknek, vagyis merőben az Európai Unió forrásainak köszönhetik gyarapodásukat.

Ezek sorába illeszkedik az is, hogy a kormánykörökkel bennfentes jó viszonyt ápoló Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának az egyik vállalata a napokban 93 millió forint támogatást nyert el az Európai Unió vidékfejlesztési programjából. Ez azért figyelemre méltó, mert látszólag nem túl nagy teljesítményt nyújtó cégről van szó. A Komárom-Esztergom megyei Dágra bejegyezett Gete Völgye Zrt.-t 2013-ban alapították, ám a cégadatok alapján csak 2015-ben kezdett működni. Ráadásul a 2015-ös és 2016-os beszámolók szerint szerény, mindössze körülbelül egymillió forintos nyereséget tudott elérni.

Ez pedig fölöttébb furcsa a megközelítőleg százmillió forintos uniós támogatás bezsebeléséhez képest. De nem mellékes az sem, hogy a társaság tavaly és tavalyelőtt is több mint harmincmillió forintos egyéb támogatást is magáénak tudhatott. Sokak szerint így könnyű vállalkozni. A csupán kétfős, gabonatermesztéssel foglalkozó társaságnak egyébként hitelért sem kellett sorba állnia ahhoz, hogy saját erő helyett, főként kölcsönből vásárolja meg a vállalkozáshoz szükséges eszközöket. Megtudtuk ugyanis, hogy a nagyon mérsékelt nyereséget termelő mezőgazdasági cég idén több mint 140 millió forint kölcsönt kapott az OTP Banktól, vagyis attól a pénzintézettől, amelynek tavaly még igazgatósági tagja volt Hernádi Zsolt. A pénzből egyebek mellett betakarítógépet, tartálykocsit, gabonavető gépet és egyéb mezőgazdasági eszközöket vásároltak.

A Mol vezetőjének egyébként néhány hónapja más brüsszeli forrásokkal kapcsolatban is fölvetődött a neve. Kiderült, hogy az üzletember saját alapkezelője uniós pénzből nyújtott támogatást egy olyan vállalatnak – a Dating Central Europe (Dace) Zrt.-nek –, amely szexpartnerkereső oldalt üzemeltet. A Direkt36 hírportál kinyomozta, hogy az Európai Bizottság 4,3 milliárd forint büntetést szabott ki hazánkra ilyen és ehhez hasonló támogatások miatt, amiket szabálytalannak ítéltek. A bizottság etikai okok miatt elítélte a Dace-t is, mert nem értett egyet azzal, hogy a cég uniós forrásokból fedezte szexpartnerkereső oldalak vásárlását. Ugyanakkor ezzel nem akadt problémája Hernádi Zsoltnak, mert érvelése szerint a Dace „meglepően sokfajta partnerkereső szolgáltatást nyújt. Ez messze nem a szexről szól, hanem a partnerekről. Sok embernek nehézséget okoz társat találni, például egy AIDS-esnek egy másik AIDS-est” – mondta a Fidesz-közeli üzletember. Igaz, nem tért ki a Szexrandi című oldalra, amely egyebek mellett azt hirdeti, hogy: „Ha unod a profi kurvákat, keress a Szexrandin, ahol szexéhes, nimfomán vidéki lányok várják, hogy megismerjenek… Minek fizetnél a szexért, ha a Szexrandin találsz ingyenszexpartnert is?”

Csak néhány kiragadott példa. L. Simon László egykori kulturális államtitkárnak és feleségének sikere sem igazán magyar teljesítmény. Érdekeltségük – mint azt megírtuk – ugyancsak brüsszeli forrásokból nyert nemrég 70 millió forintot, ami a hazai éves átlagfizetés csaknem harmincszorosa. De akkor sem állta meg a helyét a kormányfő érvelése, amikor Bánki Eriknek, a parlament gazdasági bizottsága fideszes elnökének a családja is uniós, azaz brüsszeli pénzt kapott lovas klubja fölvirágoztatására. Valamint amikor a kormánypárti politikus felesége külön is nyert, legutóbb több mint 40 millió forintot.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Érdekes továbbá, hogy az uniós pénzek kedvezményezettje a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a bútorgyára is, amely nagyjából félmilliárd forint támogatást nyert a minap Brüsszeltől. A projekt-összefoglaló szerint „az Y generáció irodahasználati szokásaira, az ott végzendő munka- és egyéb tevékenységek ergonómiai, pszichológiai és funkcionális igényeire keresnek válaszokat”. A 498 millió forintból megvalósuló program zárszava kitér arra is, hogy a projekt egy közvetlenül nem ismert gazdasági problémára adna választ. Ugyancsak megjegyzendő, hogy brüsszeli forrás nyújt kiszámítható jövőt Horváth István Fidesz-képviselő családja számára. Angoltanár foglalkozású feleségének cége 157 millió forintot nyert el egy nagyszabású húsfeldolgozó üzem létrehozására az uniótól.

Sikerüket mindannyian Brüsszelnek köszönhetik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.04.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.