A politikában rég nem bízunk, de a civilekben egyre jobban

MN

2017. szeptember 28., csütörtök 10:29, frissítve: csütörtök 12:25

Ha ez egyáltalán lehetséges, még tovább omlott a politikába és a politikai intézményekbe vetett bizalom Magyarországon, ellenben tovább erősödött a hazai civil/nonprofit szervezetek iránti bizalom az előző évekhez képest – derül ki a Civil Kollégium Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesülete legfrissebb, Közbizalom 2017 című felméréséből. A 2005 óta megjelenő riport célja, hogy képet adjon arról, az állampolgárok mekkora bizalommal vagy éppen bizalmatlansággal viszonyulnak a fontos köz- és politikai intézményeinkhez.

A vizsgált intézmények közül a politikusokba és a parlamentbe vetett bizalom tartósan alacsony, ami nem meglepetés, más országokban is hasonló eredményre jutnak a kutatók, de további csökkenést mutat: a politikusok bizalmi indexe 17,4 százalék, és a megkérdezettek több mint fele szerint romlik; a parlamenté pedig alig 20 százalék, szintén romló tendenciával.

 

Kisebb a bizalomvesztés mértéke más intézményeknél: a rendőrség iránti bizalom lényegében stagnál (52,3 százalék az index), kisebb mértékben romlott az önkormányzatok (37,8 százalék) és az egyházak (37,3 százalék) esetében. Nagyobb mértékben, a megkérdezettek csaknem 40 százalékánál romlott az igazságszolgáltatás iránti bizalom (43 százalék a bizalmi index).

A felmérés szerint egyedül a civil/nonprofit szervezetek iránti bizalom nőtt – annak ellenére is, hogy a kormány általánosító, lejárató kampányt folytat a „civilek” ellen –, bizalmi indexük 63,6 százalékos. Érdekes megfigyelés, hogy a civilek iránti bizalom a budapestiek és a diplomások körében a legmagasabb, amit a kutatók azzal magyaráznak, hogy talán ők azok, akik több csatornán tájékozódnak a magyar társadalom aktuális helyzetéről, illetve szimpatizálnak a civil szervezetek tevékenységével.

A tanulmány szerint a közbizalom tartós leépülése, a társadalom polarizálódása, az indulatok politikai haszonszerzésből való szándékos fokozása már nem alkalmi kilendülés, annak tartós és nehezen visszafordítható/korrigálható következményei várhatók. A bizalom a társadalmi tőke egyik fontos eleme, és a pótlása nem egyszerű. A hiány máshonnan szív el energiát: a társadalom számos felesleges intézményt hoz emiatt létre, és a polgárok a közösségi aktív részvétel helyett gyakran eredménytelen pótcselekvésekre kényszerülnek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A bizalomhiány a közösségi részvétel egyik legnagyobb blokkolója, és ez meglátszik a felmérésben is. Arra a kérdésre, mennyire érzik a válaszadók, hogy képesek alakítani a helyi, őket érintő döntéseket, 76 százalékuk azt mondta: úgy érzi, nem tud rájuk hatással lenni, és csak egynegyede (24 százalékuk) adott pozitív választ. A kérdésre, hogy mi segíthetné az aktívabb részvételt a helyi és a közpolitikában, több válaszban leírták: akkor lennének aktívabbak, ha nem kellene félni, hogy a munkahelyükön megtorló következményekkel járhat.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.