A renitens városnak csak csordogál az uniós pénz

2018. január 24., szerda 12:51, frissítve: szerda 13:14

A jelek szerint Heves megyében sem érdemes rosszban lenni kormánypárti országgyűlési képviselővel, Hatvanban Szabó Zsolttal, illetve a hozzá lojális politikusokkal.

Ha ugyanis valamelyik település polgármestere mégis „rossz útra tér”, annak a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó pályázatokon legfeljebb az asztalról lehulló morzsa – vagy még az sem – jut. Legalábbis erről árulkodik az, hogy a Szabó szűkebb hazájának számító Hatvannak – amit a politikussal rossz viszonyt ápoló polgármester vezet – csupán 55 millió forintnyi támogatás jutott az európai uniós terület- és településfejlesztési programból (Top). (Összesen 22 millió óvodai korszerűsítésre, illetve 33 millió orvosi rendelő felújítására.)

Ehhez képest viszont az országgyűlési képviselőhöz végletekig lojális vezetéssel bíró városokba, falvakba több milliárd forintnyi fejlesztési támogatás érkezett ugyanebből a kalapból. A Hatvannál kisebb települések nagyságrendekkel több pénzt nyertek: Hevesnek például 3,2 milliárd, Kiskörének több mint 2 milliárd, Lőrincinek 1,5 milliárd jutott, de Erdőtelek is kapott 1,1 milliárd forintot – derült ki a Magyar Nemzet nyilvánosan elérhető adatok alapján készített összesítéséből.

Pedig Hatvant Horváth Richárd vezeti, ő pedig 2010 és 2014 között, éppen Szabó polgármestersége idején alpolgármester volt, majd 2014-ben a Fidesz színeiben a város vezetőjévé választották. A pályázatokat ráadásul ma is ugyanaz a csapat írja, mint az előző ciklusban. Akkor még uniós támogatással épült, majd megsüllyedt és garanciális javításra kötelezett kerékpárútra is akadt forrás. Továbbá beszédes adat az is, hogy a szóban forgó mindössze 55 milliót – információink szerint – 9,7 milliárd forint összértékben beadott pályázatból sikerült elnyernie a bő húszezer lakosú városnak. Feltűnő, hogy ennél még a 600 lelkes Hevesvezekény (63 millió forint) vagy Atkár (72 millió) is több uniós forráshoz jutott.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Horváth Richárd polgármester és Szabó Zsolt – aki mellesleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is – nyílt konfliktusa nem csak helyben ismert. Horváth ugyanis az elmúlt hónapokban többször nyilvánosan kifogásolta a pályázatokról szóló döntéseket. Hatvan novemberi testületi ülésén is kifejtette: négy esetben a pályázati kiírást azután módosították, hogy az önkormányzat beadta a pályázatát, és „százalékban kimutatható, hogy a módosítás után ezek a pályázatok kevesebbet érnek” – áll a jegyzőkönyvben.

Forrásaink szerint ilyen volt egy egészségügyi központ megépítését célzó beruházás. Sok egyéb mellett a pontozásban az is számított, hogy minél több ember számára kell ellátást nyújtania. Miután azonban az önkormányzat 2016 márciusában beadta pályázatát, áprilisban egy egészen furcsa kritérium került az értékelési szempontok közé: már a kisebb lakosságszámot értékelték magasabb pontszámmal, ez pedig a város pályázatának esélyét keresztülhúzta. Szabó Zsolt egyébként a megszűnt hatvani Fidesz-szervezet újraalakításakor adott nyilatkozatában azt mondta az érdekkörébe tartozó hírportálnak, hogy a rosszul megírt pályázatok Hatvan sorozatos kudarcának okai.

Horváth Richárd döntési folyamatot bíráló nyilatkozatával látszólag a korábbi ádáz ellenfeleket is egy oldalra hozta. A szocialista Érsek Zsolt – tőle vette át 2010-ben a városházát Szabó Zsolt – kiállt a megyei közgyűlés hatvani pályázatokat érintő döntései mellett. Kijelentette, „a hatvaniak állítása tisztességtelen és hazug, a megyei közgyűlés tekintélyét mindenféleképpen rombolja”. Majd előterjesztésére határozatot fogadott el a fideszes többségű megyei közgyűlés, amelyben megalapozatlan vádaskodásnak nevezték és visszautasították a pályázatok döntéshozatalát ért kijelentéseket.

Szocialista forrásaink a volt MSZP-s polgármester lépését azzal magyarázták, hogy Érsek valójában a nyulat akarta kiugratni a bokorból. Érsek pedig azt mondta, a megyei önkormányzat apparátusát akarta megvédeni. Másrészt ezzel kikényszeríthetik, mondják, hogy Horváth Richárd álljon elő a bizonyítékaival a pályázati rendszer szabálytalanságairól. Pikáns csavar a történetben, hogy Hatvan a holnapi testületi ülésén egy szocialista képviselő visszavágna: Bíró József előterjesztésben kéri a párttársa, Érsek Zsolt kezdeményezésére megszavazott határozat visszautasítását, illetve jogi eljárás megindítását.

A pályázatok elbírálásában a megyei Fidesz-frakció mellett fontos szerepe lehet Tóth Csabának, a megyei közgyűlés főállású alelnökének. Őt még Szabó Zsolttól „örökölte” Horváth Richárd a hatvani önkormányzatnál, Tóth Szabó kabinetfőnöke volt. Ennek okát a város közügyeire rálátó forrásaink egybehangzóan mesélik: Tóth Csaba Szabó Zsolt „otthagyott keze” volt, és ennek megfelelően működött is a hivatalban. Tevékenységébe az elbocsátása miatt indított munkaügyi perben meghallgatott tanúk történetei engednek betekintést.

Az Index bírósági tudósítása alapján: kinevezésekbe szólt bele, jutalmakról döntött, nem engedelmeskedett Horváth Richárdnak. Ezt elégelte meg Horváth, majd végül bizalomvesztés miatt váltak meg tőle. Az már csak adalék Tóth Csaba személyiségéhez, hogy az Index által idézett tanú szerint előfordult, hogy ha egy kolléganője belépett a szobába, más férfiak előtt hangosan megkérte, hogy „forduljon meg, mert jó a segge”.

A pert ugyan első fokon elveszítette Tóth, de a megyei közgyűlésben betöltött tisztségét és korántsem informális hatalmát ez nem befolyásolta. Tóth Csaba ugyanis nemcsak a közgyűlés alelnöke, de felhatalmazása értelmében önállóan képviselheti Heves megyét pályázati ügyekben.

Önkormányzati és politikai ellenzéki forrásaink egyetértenek: a hatvani jobboldali közösségen belüli ellentétek levét a város issza meg. És még egy adalék a hatvani jobboldali ellentétekhez: noha nem volt választókerületi központ, ahol ne lett volna migránsfórum, Hatvanban Szabó Zsolt országgyűlési képviselő ilyet nem szervezett. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a Fidesz-fórumok rendszeres fellépője például Horváth Richárd meghívására érkezett a városba. Mint ahogy Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is.

Egyébként nem Hatvan az egyetlen település, amelyet kikerülnek a Top-százmilliók. Összesítésünk szerint a választókerületben szétosztott több mint 15 milliárd forintból egyetlen fillér sem jutott Tarnabodnak és Gyöngyöshalásznak. Az előbbit egy volt szocialista polgármester vezeti, az utóbbi pedig nincs jóban Szabó Zsolttal. Az ügyben kerestük az államtitkárt. Hatvani irodájában ugyan visszahívást ígértek, de ez lapzártánkig nem történt meg. Horváth Richárd pedig nem kívánt nyilatkozni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.24.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.