A román katonák mégsem lőtték szitává Ferenc Józsefet és Deákot

LM

2015. december 26., szombat 15:29, frissítve: vasárnap 08:00

Sorra kerülnek elő a szebbnél szebb Róth Miksa-alkotások Erdélyben. A „celeb dizájner” születésének 150. évfordulójára emlékévvel készült a nevét viselő múzeum.

A több fórumon is hazánk „legszerethetőbb kismúzeumának” titulált Nefelejcs utcai Róth-emlékmúzeumban beszélgettünk Fényi Tiborral. Az igazgató valóságos erdélyi krimikről számolt be, melyek során Ferenc József mellett Rákóczi is szerencsésen megkerült, ugyanakkor egyes szentek még megváltásra várnak.

Róth Miksa és munkatársai, akikkel (többek között) a Parlament üvegablakait készítette. Háttérben az eltűnt, majd előkerült Párka képe. Készült 1900-ban, Róth Miksa Kender utca műtermének udvarán
Róth Miksa és munkatársai, akikkel (többek között) a Parlament üvegablakait készítette. Háttérben az eltűnt, majd előkerült Párka képe. Készült 1900-ban, Róth Miksa Kender utca műtermének udvarán
Az emlékév leglátványosabb hozománya
Róth Miksa december 26-i születésnapját a Neopaint Works is megtartotta, igaz, némileg korábban. A múzeum közelében hatalmas falfestménnyel tisztelegtek a mester előtt.

Kezdjük a legnagyobb fogással, a párizsi világkiállításon ezüstöt besöprő, Párka című üvegablakkal. Az alkotás, mivel a maga korában hatalmas népszerűségnek örvendett, kénytelen volt bejárni a világot, így jutott el a budai királyi várból Torinóba, majd pedig Miklós cárhoz, Oroszországba is. – Ezután azonban évtizedekre eltűnt a gyönyörű műalkotás, csak annyit lehetett róla tudni, hogy Szentpétervárról még hazakerült, majd nyoma veszett – mesélte Fényi, aki a fenti fénykép alapján kezdett kutatni. A múzeum épületében, mely hajdanán Róth lakhelye és üzeme is volt, került elő egy fecni, melyen annyi szerepelt: „Párka: Kolozsvár, Karolina Kórház.” Ekkor vette fel a kapcsolatot Murádin Jenő művészettörténésszel, akinek számos erdélyi Róth-munka megmentését köszönhetjük. Murádin pedig nekiállt a helyszínelésnek, és a Karolina Kórház hajdani ravatalozójában, amit a románok a háború után egyből ortodox templommá alakítottak, az ikonosztáz mögött oda nem illő fényességet fedezett fel. – A Párka nem is része az ortodox vallásnak, ezért talán egyszer lecserélik egy ortodox szentre – reménykedik Fényi, aki hozzátette, hogy szerencsére alig nyúltak hozzá a műremekhez. Csupán az alkotó nevét és a származási helyet jelölő táblát kenték le olajfestékkel.

Kultúrmegoldás.
Kultúrmegoldás

Ahol az Isten nem áldja meg a magyart

Valódi celeb
A mester valódi világhíresség, kinek a celeb státusza a mai napig fennmaradt. Mindezt alátámasztja, hogy a múzeum látogatóinak nagy része a határokon túlról érkezik, a legszerethetőbb kismúzeum jelző is külföldi útikönyvekben pörög – az interjú alatt pedig éppen egy nemzetközi építészhallgató-csoport kóstolhatott bele Róth művészetébe. A hajdani világkiállításokon annyi aranyat zsebelt be – csak egyszer járt ezüst, akkor maga Tiffany bizonyult jobbnak –, hogy a rendezők inkább meghívták zsűritagnak – mondta el az igazgató.

A következő szerencsés kimenetelű kulturális bűntény helyszíne Marosvásárhely, ahol a szóbeszéd szerint a román katonák szitává lőtték Ferenc Józsefet, Deákot és társait. A városháza épületében, a kiegyezés jegyében kapott helyet Zrínyi és Bethlen, ami rendben is van, ám itt még Kossuth és Deák is megfért Ferenc Józseffel. A nem mindennapi ötösfogatot Bónis Johanna muzeológus találta meg, viszonylag jó állapotban, a pincében – szerencsére mítosz volt csupán a „szitává lövés”, a magyar történelmi szereplőket ugyan eltávolították a helyükről, de a szóbeszédnél kevésbé durván, talán valakinek megszólalt a szépérzéke és a lelkiismerete. Természetesen a műalkotásokat könnyedén vissza lehetne pattintani a helyükre, de jelenleg inkább a Kultúrpalotában teszik közszemlére. A magyar szecessziós építészet egyik csúcsát képviselő épülethez még egy szomorú Róth-történet kapcsolódik, a palota egyik Róth-üvegfesményén az „Isten, áldd meg a magyart” felirat szerepelt, amit természetesen keleti szomszédaink a hódítással ki is kaptak a helyéről, s helyette ma már később oda festett lángnyelvek látszanak.

Az alkotás jelenlegi állapotában, itt már nem áldja meg Isten a magyart
Az alkotás jelenlegi állapotában, itt már nem áldja meg Isten a magyart

Szerencsére korabeli fotók alapján bármikor el lehet majd végezni a restaurálást...

A Himnusz című alkotás: „Isten, áldd meg a magyart”
A Himnusz című alkotás eredetiben

Már csak az egyéni jóindulat segíthet

Talán a legszomorúbb történet a Temes megyei Detta faluhoz kötődik, aminek templomát gyönyörű festett Róth-ablakok díszítik, amik mára sajnos rettenetes állapotba kerültek. A határ közelsége ellenére vagy éppen azért a helyi katolikus közösség a kihalás felé sodródik. Az idősödő falubeliek „filléres nyugdíjukból” egyszerűen képtelenek egy olyan költséges projektet finanszírozni, mint a helyi katolikus templom Róth-üvegeinek a restaurálása. Fényi Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ólomsínek elfáradásának „jelentéktelen” volta is akadályt állít, hiszen ilyen „apró tétel” az államközi megállapodások aláírásakor nem merülhet fel, enélkül pedig hamarosan Detta is és a magyar kultúra is szegényebb lehet egy elpusztuló Róth-ablaksorral. A csata ugyanakkor még nem veszett el, hiszen a Róth-múzeum a többi között életmentő feladatokat is vállal, jelenleg Detta üvegeinek megmentésére keresnek magánszponzorokat.

Dübörög az emlékév

A Róth-emlékév a Múzeumok éjszakáján startolt el, azóta több kiállítást is tartottak a mester tiszteletére. A Balassi Intézetben, de a Levéltárosok éjszakáján is főszerepet kapott Róth, akinek tervkartonjait a Forster központ is kiállította. A rendezvénysorozat decemberben fogja elérni utazósebességét, ugyanis 26-án született a mester, majd át fog nyúlni a jövő évbe. Eddig megjelent egy füzetecske, ami hamarosan angolul is olvasható lesz, de újranyomják a Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig című kötetet, valamint Fényi Tibortól két új könyv is meg fog jelenni. Annyit elmondhatunk: idehaza megbecsüljük az épp 150 éve született Róth Miksát – talán sikerül elérni, hogy határon túli alkotásai is eredeti fényükben tündököljenek a következő évszázadban is.

A cikkben felhasznált képekért külön köszönet Fényi Tibornak.

A szerkesztő ajánlja

Tölgyesi Gábor

Meggyógyítani a törött szárnyú lelkeket – interjú Vásáry Tamással

A zongoraművész, karmester Cziffra Györgyről, a zenén túli jótékonysági koncertjéről és a kalandos hangversenyekről.

Lázár Fruzsina

Mennyit ér ma egy emberélet?

Ismeretségen vagy a jó szerencsén múlik az életben maradás, ha valaki gyors egészségügyi ellátásra szorul?

Vég Márton

Maffiamódszerekkel dolgozhattak Tiborcz Istvánék

Az ellenzék szerint az Elios csalásgyanús pályázatai az utolsó szöget jelenthetik az Orbán-rendszer koporsójába.

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.