A „Soros-gyanúsítottak” is ellenzik az ukrán oktatási törvényt

Hutter Marianna, Földi Bence

2017. szeptember 12., kedd 20:11, frissítve: szombat 11:16

A nemzetiségi kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát súlyosan korlátozó törvényt fogadott el a napokban Ukrajna, ahogy arról a Magyar Nemzet több alkalommal is beszámolt (lásd például itt, itt és itt). Eszerint csak óvodában és az általános iskolák első négy évfolyamán lenne teljes mértékben biztosított az anyanyelvi oktatás. Vagyis a középiskola és a felsőoktatás nyelve ukrán lenne a kisebbségek – így a Kárpátalján élő 150 ezer magyar – számára is. Az ukrán oktatási törvény kapcsán a napokban felmerült a közösségi oldalakon, hogy miért nem hallani a Soros Györgyhöz köthető jogvédő szervezetek tiltakozását, így lapunk megkereste az egyik érintettet. 

 – A három „Soros-gyanúsított” civil szervezet egyértelművé tette, hogy ellenzi a törvény elfogadását – nyilatkozta kérdésünkre Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője. Mint jelezte, valójában az Amnesty Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság is felemelte szavát a nyilvánosság előtt a törvény ellen annak elfogadását követően. Ami az Amnesty Internationalt illeti, a szervezetnek van egy ukrajnai irodája, az ő hatáskörük elsősorban az állásfoglalás. „Kapcsolatban vagyunk velük, és próbáljuk kitalálni, hogyan tudunk érdemben reagálni” – mondta Demeter. Szerinte a törvény első olvasata után egyelőre az tűnik biztosnak, hogy legalább két regionális emberjogi dokumentumot sért: az emberi jogok európai egyezményét és az Európa Tanács a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját. 

Kérdésünkre, hogy mi a véleménye arról, hogy a kijevi amerikai nagykövetség egyenesen gratulált az ukránoknak az új törvényhez (azt írták: „Gratulálunk az oktatási reformban való előrelépéshez – a fiatalokba való befektetés kulcsfontosságú a jövőre nézve”), úgy reagált: nem ért egyet az álláspontjukkal. Ugyanakkor leszögezte: fontos, hogy mielőtt bárki bármit mondana az ügyben, próbáljon meg minél jobban informálódni. Például az Amnesty azért is nem harciasabb egyelőre, mert még sok értelmezési kérdés van a törvény kapcsán. Márpedig más érvelést kíván, ha egy törvénnyel az a baj, hogy rossz a megfogalmazása, mint az, ha egyértelműen jogsértő. „Ha úgy ítéljük meg, hogy valóban súlyosan jogsértő a törvény, akkor mi és az ukrajnai szekciónk is megteszi a szükséges lépéseket” – mondta Demeter Márton. Miután az Amnesty alapvetően kutatással és kampányokkal foglalkozik, ez a gyakorlatban két dolgot jelenthet. Egyrészt még több embert igyekeznek tájékoztatni a helyzetről, másrészt megpróbálják felhívni az Európa Tanács, illetve az unió döntéshozóinak a figyelmét a kérdésre. Hozzátette, hogy a konkrét érintettek – a kárpátaljai magyar szülők és a diákok – fordulhatnak a ukrán igazságszolgáltatásukhoz. „Adott esetben el tudom képzelni, hogy az ügy a strasbourgi emberjogi bíróságig jusson” – jegyezte meg.

A kijevi nagykövetség különös gratulációja ügyében lapunk kereste az Egyesült Államok budapesti külképviseletét is. Ők azt javasolták, hogy forduljunk az amerikai külügyminisztériumhoz. Utóbbit bár megtettük, eddig még nem kaptunk választ.

Az ukrán oktatási törvény kapcsán kedden az oroszok is felháborodottan reagáltak. „Noha a törvény nem tesz említést az orosz nyelvről, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi ukrán törvényalkotók fő célja Ukrajna több millió orosz ajkú lakosa érdekeinek elnyomása és egy egyetlen etnikumra szabott nyelvrendszer bevezetése egy soknemzetiségű államban” – hangzott az orosz külügy állásfoglalása. Rámutattak: a lépésben a kijevi Majdan téren létrejött hatalom arra irányuló kísérletét látják, hogy teljes mértékben elukránosítsa az oktatási teret az országban. A moszkvai minisztérium kitért rá, hogy a törvényt élesen bírálta a magyar, lengyel és a román kormány, valamint Igor Dodon moldovai elnök is, továbbá nemzetközi összefogást sürgetett az ukrán rendelkezés ellen. 

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Az ügyben több magyar európai parlamenti képviselő is felszólalt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén még hétfőn. A fideszes Bocskor Andrea arra kérte az Európai Bizottság és az Európai Parlament vezetőit, vessék latba befolyásukat, hogy az államelnök ne írja alá a törvényt. Ez ugyanis jelenlegi formájában 120 román, 100 magyar, és 5 lengyel tannyelvű iskola felszámolásához vezetne. Ehhez hasonlóan a kormánypárt másik képviselője, Tőkés László is az európai törvényhozás hathatós közbenjárását kérte az ukrajnai nyelvi jogok biztosítása – illetve a marosvásárhelyi iskola helyzetének rendezése – érdekében. 

Eközben a 112 Ukrajina nevű ukrán hírtelevízió arról számolt be kedden: Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök utasította az oktatási és a külügyminisztert, hogy találkozzanak az európai uniós tagállamok Kijevben akkreditált nagyköveteivel, és magyarázzák el nekik az új oktatási törvény részleteit. Hrjoszman leszögezte, hogy Ukrajna „rendkívül toleráns ország, amely teljességgel elkötelezett a demokratikus értékek iránt”. Szerinte a törvényben foglaltakkal Ukrajna teljesíti nemzetközi kötelezettségeit a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatának ügyében. „Nem kevésbé fontos ugyanakkor az az álláspont, hogy van egy állami státusú anyanyelvünk, és ennek használatát az ország egész területén be kell vezetnünk. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a nemzeti kisebbségek számára a nyelvhasználatot, és egyúttal új lehetőségeket biztosítsunk anyanyelvünk fejlesztésére” – fejtette ki a miniszterelnök.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.