A szegénység miatt gyűlölik a magyarok a bevándorlókat

MN

2018. március 2., péntek 19:38, frissítve: péntek 20:06

A magyarok a legelutasítóbbak a bevándorlókkal szemben az egész kontinensen, ez derül ki Messing Vera és Ságvári Bence szociológusoknak a Friedrich Ebert Stiftung (FES) német politikai társadalomkutató alapítvány megrendelésére készített tanulmányából, amit elsőként a Qubit idézett.

A felmérés szerint a magyarok fele gondolja, hogy nincs az az érv, ami alapján szívesen látna az országban egy bevándorlót, a következő legelutasítóbb európai országban, Észtországban a megkérdezetteknek még a 30 százaléka sem ennyire ellenséges.

Az összefoglaló arra is rácáfolni látszik, hogy lengyelek a magyarokhoz hasonlóan ellenségesek lennének az országukba érkezőkkel. Pedig ez a feltételezés világszerte olyan általánosnak bizonyult, hogy az Európai Bizottság tavaly Magyarország és Csehország mellett a lengyelek hivatalos elmarasztalását is kilátásba helyzete idegenellenesség-ügyben.

A lengyel adatokra az lehet a kézenfekvő magyarázat – állítja Mikolaj Pawlak, a Varsói Egyetem kutatásvezetője –, hogy Magyarországon nagyjából másfél évvel korábban elkezdődött a politikailag szervezett gyűlöletkeltő kampány.

A bevándorlóellenesség egyértelműen összefügg a szegénységgel is. A kutatók egyfajta félelemmutatót állítottak fel – ezen jól látszik, hogy a migrációs félelem különböző okai (foglalkoztatottsági fenyegetés, jóléti fenyegetés, kulturális fenyegetés, vallási fenyegetés, bűnügyi fenyegetés) közül a magyar válaszadók toronymagasan vezetik a foglalkoztatásifenyegetés-listát, 6,6 százalékkal, míg a csehek a második helyen állnak. A jóléti fenyegetésben már a magyarok a másodikok (6,2 százalék), míg a csehek az elsők 6,3 százalékkal.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A kutatás rámutat, hogy minden más szempont az anyagiak alatt marad – a magyar válaszadók 5,1 százalékkal ugyan élen járnak a kulturális fenyegetés miatti szorongás terén is, de láthatóan ez kevésbé izgatja őket a napi kenyérharcnál.

A vallási fenyegetés szempontjából csak a 14. helyen állunk – a bűnügyi fenyegetés terén pedig szintén magas, 6,6 százalékos a mutatónk, de ez még mindig csak a 4. helyhez volt elég Európában.

Az óriásplakátokon népszerűsített idegenellenességet a „sorosozás” mindenesetre feltehetően még tovább szította azóta, hogy a kutatás alapjául szolgáló 2015-ös adatokat begyűjtötték – mondta a pódiumbeszélgetésen Simonovits Bori, a Tárki Társadalomkutató Intézet munkatársa. Saját kutatásuk alapján a magyarok körében jellemző vélekedés szerint „vannak romáink, nincs szükségünk migránsokra”. Sokan firtatják azt is előszeretettel, hogy „mi közünk van egyáltalán a közel-keleti háborúhoz”.

A közösség általános kollektív egészsége és jólléte, az adott országban tapasztalható korrupció mértéke jelzi előre a legbiztosabban az idegengyűlölet mértékét egy társadalomban – összegzi írásuk legfontosabb tanulságait Ságvári Bence.

Ahol nagyobb a politikai és gazdasági döntéshozókkal szemben táplált bizalom, magasabb az iskolázottsági szint, multikulturális közegben élik mindennapjaikat az emberek, nagyobb a közbiztonság, ott nagyobb az elfogadási hajlandóság is. Ahol a félelemmutató értéke 5 alatt marad, az emberek többsége nem táplál a bevándorlókkal szemben félelmet, ellentétben azokkal a társadalmakkal, ahol 5 fölé emelkedik.

Miközben a legtöbb európai országban tartanak például attól, hogy a bevándorlók számának növekedése hozzájárulhat a bűnözés terjedéséhez, a migránsokra csak a szegényebb államok lakói tekintenek a megélhetésüket fenyegető veszély forrásaként – derül ki a felmérésből.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.