A víz vagy a politika mossa el a Római-partot?

2017. március 28., kedd 18:33, frissítve: szerda 07:40

Április 5-én döntenie kell a Fővárosi Közgyűlésnek a csillaghegyi öblözet, benne a Római-part árvízvédelmi nyomvonaláról, mert „az egyeztetéseket a végtelenségig nem lehet folytatni” – erősítette meg múlt pénteki bejelentését Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester ma reggel a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában. 

Budapest vezetője pedig „a szakértők” javaslatát támogatja, mert a part menti és a Nánási út–Királyok útja nyomvonalat összehasonlító tanulmány állást foglalt a nyomvonalról. Mint idézte: „Semmilyen észszerű indok, semmilyen műszaki megfontolás nem szól a Nánási út-Királyok útja és a part közötti területnek az árvízvédelemből való kizárása mellett.”

Azt állította, a hétfő esti városháza előtti tüntetést „az ellenkezők nagyon szűk magja” szervezte. Szerinte van egy csomó ártatlan ember is, az ott élők, akiket évek óta azzal félemlítenek meg, hogy az a gát nem fogja őket megvédeni, és a part menti védmű építésével pedig tönkreteszik a partot.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakértői március elejei értékelésükben hasonlították össze a két nyomvonalat, de a nyilvános dokumentum részletei eddig még nem láttak napvilágot. A BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék okleveles építőmérnökei: Móczár Béla egyetemi docens és Farkas József professor emeritus, a műszaki tudományok doktora szinte minden pontban a közvetlenül a Duna mellett felépítendő mobil gát építésének előnyeit emelte ki, ennek ellenére leszögezték:

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

„A terveket ki kell egészíteni a kertépítészeti, part-rehabilitációs tervekkel, azokat csak együtt szabad kezelni és ismertetni.” A szakemberek szerint fontos lenne a „lakosság véleményének” a kikérése.

A leginkább indulatokat kiváltó fakivágás ügyében azt írták: a parton 600-900 fát érint, míg a Nánási úton és a Királyok útján összesen 716 fát kell kivágni, ahol viszont a 10 méteres védelmi távolság előírása miatt nincs hely a fapótlásra sem. Cáfolták egyben a korábbi lakossági fórumokon felvetődött aggályokat, amelyek szerint a mobil gát gyenge, átszakadhat, a jeges árvíz nagy károkat okozhat, visszaduzzaszthatja a vizet, ugyanakkor az építőmérnökök azt is megjegyezték: több kérdésben egyszerűen nincs adatuk az összehasonlításhoz, mert ez idáig ezek a kérdések „nem jelentkeztek”. Mégis kardoskodnak a part menti gát mellett, például a Duna és a Római-part szennyezésének megszűnése, de leginkább a becsült költségek miatt. Azt ugyanis 18,9 milliárd forintra, a fentebbi nyomvonalét pedig 25,5 milliárd forintra tették. 

 
Római-part-védők a budapesti Városháza előtt
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

A két változat közötti 6,6 milliárd, kerekítve 7 milliárd forintos különbség most, amely miatt  Tarlós István azt mondja, hogy – bár műszakilag valóban mindkét változat alapján megépülhetne a védmű – de szerinte a fő kérdések a következők: „melyik mennyibe kerül, van-e arra fedezet, és mekkora felelősséggel járna a Római-parton 70 hektárnyi terület sorsára hagyása. Számítások szerint ott ma több mint 40 milliárd forint érték található, komoly állami, közösségi tulajdonnal. – Ha jön a víz, akkor átható közömbösséget tanúsít mind a (...) határozott vezetési stílussal, mind pedig a liberális felfogással szemben, és mindent el fog ott mosni – hangsúlyozta a Klubrádióban a főpolgármester. 

Ugyanott még hétfő este Bardóczi Sándor tájépítész mérnök azt mondta: szerinte az a probléma, hogy nagyon sok olyan üdülőépület van, amelynek tulajdonosai az építési szabályokat nem tartották be. – Közpénzből ezeket az ingatlanokat erkölcstelen megvédeni – fűzte hozzá az ellenző, aki maga is részt vett a hétfő esti tüntetésen. Szerinte az a 22 oldalas tanulmány, amelyre Tarlós István hivatkozik, „elég rossz minőségű”, de még az is arra a megállapításra jutott, hogy műszakilag mind a két nyomvonalon lehetséges a gátat létrehozni. – Éppen ezért mi azt szeretnénk, hogy miközben megmarad a Római-partnak a természetes szépsége és hangulata, amellett kapjon árvízvédelmet Óbuda lakossága – fogalmazott Bardóczi Sándor. 

A Maradjanak a FÁK a Rómain nevű Facebook-csoport volt a hétfői és a korábbi tüntetések egyik legfőbb szervezője. A napokban közzétettek egy nyilatkozatot, amelyben összegyűjtötték, hogy mit akarnak. – Azt szeretnénk elérni, hogy teljes körű, objektív döntés-előkészítés nélkül ne döntsön a Fővárosi Közgyűlés a Római-part jövőjéről és a csillaghegyi öblözet árvízvédelméről – írták. Szerintük „társadalmi egyeztetésnek” nem minősíthető a legutóbbi, március 6-án Békásmegyeren tartott lakossági fórum, mivel azt nem a jogszabályok által előírt módon hirdették meg. Kifogásolják, hogy a BME-tanulmány „nem tartalmaz műszaki munkarészeket, nyomvonaltervet és keresztszelvényeket, referenciavizsgálatokat, pontos információkat megállapításainak alátámasztására, viszont annál több benne a szubjektív és manipulatív vélemény”.

– A védekezési nyomvonal partra való áthelyezése komoly kockázattal járna az öblözet lakóira nézve és nemcsak fák pusztulnának el, hanem egy egyedülálló természeti táj semmisülne meg végérvényesen. Hét év után változatlanul megoldatlan a térség árvízvédelme és településrendezése, nincsenek tervek a Római-part jövőjét illetően.

Tény ugyanakkor, hogy korábban vízügyi szakemberek azt állították: egy, a 2013-as árvízhez hasonló, vagy még nagyobb áradás nem kímélne semmit, s akármennyi homokzsákot is hordanának a jelenlegi „nyúlgátra”, a Nánási út–Királyok útjára, a Duna a Szentendrei útig önthetne ki. Az érintettek köre is változó: vannak, akik Budapest más kerületeiből jönnek ide „kirándulni”. A III. kerületi csillaghegyi öblözet 400 hektárnyi területén, a Duna, a Szentendrei út, a Pók utca és a Pünkösdfürdő utca között közel 55 ezer ember él, a klasszikus Római-partnak pedig több mint száz állandó lakója van.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.