Akadályozzák a forradalom szereplőinek megismerését

2017. szeptember 12., kedd 10:19, frissítve: kedd 15:28

Jelentős probléma Magyarországon az elhunyt személyek adataihoz való kutatási célú hozzáférés biztosítása – állapította meg az alapvető jogok biztosa az 1956-os eseményekben részt vevő személyek adatainak megismerhetősége kapcsán. Székely László lapunk által megismert jelentésében egy kutatásában akadályozott történész különös esetét írja le, amely jól illeszkedik a kommunista rendszer bűneinek bemutathatóságával kapcsolatos, huszonhét éve tartó vitába.

A magyar jogszabályok ugyanis – általában az elhunytak személyes adatainak védelmére hivatkozva – nem biztosítanak teljes adatnyilvánosságot a történészek számára, ez pedig közvetetten kihat a negyvenévnyi szovjet uralom társadalom általi feldolgozására. A Kenedi-bizottság 2007-ben készült jelentése például több ezer dokumentum zárolásának feleslegességét állapította meg, ám érdemi változás azóta sem történt.

A jelentésben nem nevesített történész az 1956-os forradalmi eseményekben részt vevő egyik csoport tagjai után kutatott, hogy kötetbe rendezze életútjukat. Ezért egy 16 évesen elhunyt fiú személyi adatait és a hozzá kapcsolódó fényképet kérte ki kutatási céllal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH).

A napjainkra a Belügyminisztériumba olvadó hivatal megtagadta az adatszolgáltatást, mert indoklása szerint a személyi adatok védelméről szóló rendelkezések nem teszik lehetővé a kért információk kiadását.

A történész később a Nemzeti Emlékezet Bizottságán (NEB) keresztül próbálta kikérni az adatokat, amely szintén az adatgazda KEKKH-hoz fordult. Végül a NEB – külön jogosítványai miatt – másolatban meg is kapta és át is adta a kért adatok egy részét, azonban a KEKKH megtiltotta azok nyilvánosságra hozatalát.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A történész mindenképpen meg szerette volna tekinteni a fiúról készült eredeti fotót, ugyanis a másolat gyengébb minősége nem tette lehetővé a beazonosítást, azonban erre sem adott lehetőséget a KEKKH. Székely László számos jogi ellentmondásra, illetve hiányosságra is rámutatott. Többek között arra, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény nem rendelkezik az elhunytak adatainak védelméről, így egy elhunyt személyi adatát nem illeti olyan szintű védelem – jelen esetben tudományos kutatás terén sem –, mint egy élő személyét.

Az elhunyt fiú egyetlen élő hozzátartozója is – aki birtokolja a kegyeleti jogokat – engedélyt adott a hatóságoknak az adatok kiadására, azonban a KEKKH a rá vonatkozó jogszabályok szerint nem adhatott ki fényképet, csak néhány adatot. Az ombudsman megállapította, hogy a hatályos jogszabályok alapján helyesen utasította el a KEKKH a megkeresést, azonban rávilágított arra is, hogy a jogszabályok „visszásságokat okoznak”, és korlátozó hatással vannak a tudományos kutatás szabadságára.

Ennek kapcsán felmerült a NEB szerepe is, miszerint az állam nem monopolizálhatja egy tudományterület kutathatóságát. Az ombudsman ezért kezdeményezte a Belügyminisztériumnál és a NEB-nél, vizsgálják felül döntésüket, és tegyék meg a tudomány szabadságával összhangban álló adatszolgáltatást. Emellett arra kérte az illetékes minisztériumokat, hogy törvénymódosítással tegyék lehetővé a tudományos kutatáshoz az adatokhoz való hozzáférhetőséget.

– Állandó, egyre súlyosabb probléma – így írta le lapunk kérdésére Ungváry Krisztián történész, hogy milyen gondot jelent a kommunista múltat kutató történészeknek az adatok hozzáférhetősége. A jelentésben olvasható esetről úgy látja, hogy a KEKKH, illetve a Belügyminisztérium a hatalmát fitogtatta az adatkéréskor. Úgy véli, hogy az elmúlt években inkább a nyilvánossággal ellentétes döntéseket hozott a magyar állam.

Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is korlátozta a kommunista rendszerben fontosabb szerepet betöltők nevének levéltári megismerhetőségét, ez megnehezíti az egykori vezetők felelősségének megállapítását. A múltfeltárási problémák egyik példájaként említette, hogy nem hozzáférhetők a magyar hírszerzés és a KGB ötéves megállapodásai sem, amelyek alapján többek között az is kiderülhetne, hogy részt vettek-e magyarok politikai gyilkosságokban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.12.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.