Akkora a házasodási kedv, mint a világháború után - Magyar Nemzet

Akkora a házasodási kedv, mint a világháború után

2018. január 16., kedd 19:31, frissítve: szerda 07:19

A 2010 óta tartó házassági bummot elemezte a KSH. Az alacsony végzettségűek és a gyermekesek házasságkötései nőttek dinamikusan.

Hét év alatt közel másfélszeresére, 35,5 ezerről 51,8 ezerre nőtt a házasságkötések száma Magyarországon. Ennyi idő alatt és ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháborút követő években 1945 és 1950 között történt, amikor a háború alatt elmaradt házasságkötéseket pótolták be a párok – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss tanulmányából.

A házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése először 2017-ben torpant meg: a 2017 első tíz hónapjában megkötött 46 061 házasság 2,5 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A teljes 2017-es év végleges adatai még nem szerepelnek a KSH honlapján.

A mostani tanulmány 2016-ig vizsgálja a házasságkötések alakulását.

Sokan maradnak egyedül, főleg nők

A „házasságok mérlege” a tanulmány szerint azonban még mindig negatív eredményt mutat, vagyis összességében továbbra is csökken a házasságban élők aránya. 2016-ban ismét 10 ezerrel kevesebb házasság jött létre, mint amennyi válás vagy elhalálozás miatt megszűnt. Ez még így is a legkedvezőbb érték az eltelt 36 évben – írják. 

2010-ig évenként háromszor ennyi volt a „deficit”, vagyis 30–35 ezerrel több házasság szűnt meg, mint amennyi létrejött. A 2010-es év negatív rekordot hozott: ez volt az egyetlen év, amikor kétszer annyi házasság szűnt meg özvegyülés és válás miatt, mint amennyi újonnan létrejött.

A változás részben a növekvő várható élettartamnak is betudható, vagyis annak, hogy kevesebben hagyják özvegyen házastársukat. A 60 éves és idősebbek körében 2,5-szer magasabb az özvegy nők aránya, mint a hasonló családi állapotú férfiaké.

Mérséklődött a válások száma is. 2014-ben, hosszú idő óta először csökkent 20 ezer alá, 2016-ban az elmúlt 53 év legalacsonyabb esetszámát regisztrálták.

Nem a legfiatalabbak házasodnak, de nem biztos, hogy ez baj

A KSH adatai szerint a húszas éveik elején járók házassági kedve nőtt 2010 óta a legcsekélyebb mértékben. Ez az az életkor, ahol hosszabb távon a legnagyobb volt a visszaesés a házasságkötések számában.

A mostani növekedést legnagyobbrészt az ennél idősebb korosztályok növekvő házassági kedve produkálta. Az átlagosnál nagyobb mértékben, több mint másfélszeresére a 30-as éveik elején járó nők és férfiak házasságkötései emelkedtek.

A válás kockázata függ az életkortól is

Számos felmérés bizonyítja, hogy a válások aránya a nagyon fiatalon, húszéves kor alatt kötött házasságok esetében a legnagyobb. Statisztikák szerint feleakkora a válás esélye azoknál, akik 25 éves korukban házasodtak össze, mint akik 20 évesen léptek az oltár elé. Viszont egy 2015-ben publikált kutatás szerint az sem jó, ha túl sokáig odázzuk a frigy megkötését. Nicholas Wolfinger, a Utahi Egyetem professzora szerint a 32 éves kor fölött kötött házasságok esetén évente 5 százalékkal nő a válások aránya. A kutató ezt azzal indokolja, hogy bizonyos kor fölött az emberek egy része mindenáron házasodni akar, ezért a partnert illetően gyakrabban kötnek kompromisszumokat – írtuk egy korábbi cikkünkben.

A 2010 és 2016 közötti többlet-házasságkötések túlnyomó részét, több mint 82%-át az először házasulók növekvő száma eredményezte, 16-17%-kal az elváltak és csak 1% körüli értékkel járultak hozzá az özvegyek a házasságok számának növekedéséhez.

Az alacsonyabb végzettségűek és az élettársak lettek lelkesebbek

Csökkent a felsőfokú végzettségű házasulók aránya az összes házasságra lépő pár között, és az ennél alacsonyabb végzettségűeké pedig valamennyi végzettségi kategóriában nőtt a KSH tanulmánya szerint. Ott emelkedett a legdinamikusabban a házasságkötések száma, ahol a felek középfokú végzettségűek voltak. 2016-ban azok a házasságok váltak a leggyakoribbá, ahol mindkét fél középiskolát végzett, emellett a nyolc általánost végzett menyasszonyok és vőlegények között is nagyobb mértékben nőtt a házasságkötések száma, mint a felsőfokú végzettségűek körében.

Továbbra is általánosan jellemző, hogy az azonos iskolai végzettségű párok kötnek egymással a leggyakrabban házasságot. Ha magasabb valamelyikük iskolai végzettsége, az legtöbbször a nő.

A gyermekes párok aránya az elmúlt hat évben jelentősen nőtt a házasságkötéseknél. A KSH szerint azt feltételezi, hogy az élettársi kapcsolatban élők gyakrabban kötnek házasságot, mint korábban. Ha ugyanis mindkét fél először házasodik, akkor valószínűleg közös gyermekekről van szó, akik a korábbi élettársi kapcsolatból születtek.

A házasságkötések számának növekedését pozitív fejleménynek lehet tekinteni, mert számos kutatás szerint a tartós elköteleződésnek jótékony hatása lehet az egyén életére.

A több házasság viszont nem eredményezi automatikusan több gyermek vállalását is. Ez az összefüggés az elmúlt években kifejezetten csökkent, és rengeteg olyan ország van, ahol kevesen kötnek házasságot, és még sincs demográfiai probléma – erről korábban Kapitány Balázs, a KSH demográfusa beszélt a Magyar Nemzetnek.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.