Aktivizálni kell a leszakadókat a felzárkóztatás érdekében

MNO

2011. április 29., péntek 13:32

Nemzeti ügynek tekinti a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság a gyermekszegénység problémájának megoldását. Erről Gulyásné Kovács Erzsébet, az államtitkárság képviselője beszélt pénteken a gyerekszegénység elleni programról tartott konferencián, Szécsényben.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) főosztályvezetője hangsúlyozta: a felzárkózás csak úgy képzelhető el, ha sikerül aktivizálni, programokba bevonni az érintetteket, a leszakadókat. Kitért arra, hogy az Európai Unió is egyre célzottabban foglalkozik a gyermekszegénységgel, az „Európa 2020” stratégia megvalósításáért a tagállamoknak is számszerű vállalásokat kellett tenniük arra vonatkozóan, hogy mit tesznek az iskolai lemorzsolódás és a szegénység csökkentéséért, a foglalkoztatás növeléséért.

Gulyásné Kovács Erzsébet kifejtette: a gyerekszegénység, az esélyteremtés ügyében mindenki látja a problémákat, a jövedelmi szegénységet, a szülők – iskolai végzettséggel összefüggő – munkanélküliségét, és az is tapasztalható, hogy a mai gyerekek közül is „megengedhetetlenül sokan” lépnek ki piacképes szakma vagy hivatás nélkül a munkaerőpiacra. A főosztályvezető emlékeztetett arra: mindezek alapján fogadta el az Országgyűlés a Legyen jobb a gyerekeknek! elnevezésű nemzeti stratégiát, amelynek gyakorlati megvalósítását 2006-ban a szécsényi kistérségben kezdte el kistérségi modellként a Magyar Tudományos Akadémia. Ilyen programoknál nagyon sok érdek ütközik – mondta Gulyásné Kovács Erzsébet, aki dilemmákat is felvetett, köztük a program meglévő ellátórendszerekhez való kapcsolódását, vagyis azt, hogy fenntartható-e, szabad-e párhuzamos ellátórendszereket építeni akár az oktatásban, akár a gyermekjóléti ellátásokban.

Kifejtette: azzal a helyzettel kell megküzdeni, hogy hosszú távon az iskolának kell piacképes szakmához, megfelelő végzettséghez juttatnia a hátrányos helyzetű, sok esetben komoly magatartási problémákkal küzdő, szocializációs hiányokkal terhelt gyerekeket is, de ma sok iskola nem tud velük hatékonyan foglalkozni. Erre megoldás a tanoda, de nagy kérdés, hogy ezeket meddig szabad erősíteni, bővíteni, mennyire kell odakoncentrálni az erőket, és mennyire kell az iskoláknál dolgozni azon, hogy alkalmasak legyenek erre – mondta a főosztályvezető.

Mint ismertette, a Szécsényi Gyerekesély Program tapasztalatai alapján a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében újabb öt hátrányos helyzetű kistérségben kezdődött el gyerekesélyprogram, és további hat kistérség felkészítése történt meg. A kormány terve az, hogy a programot minél több hátrányos helyzetű kistérségre kiterjessze, a források várhatóan további 12 ilyen térség bevonását teszik lehetővé.

A szécsényi program 2006 augusztusától négy és fél év alatt 480 millió forintot használt fel pályázatokból, vállalati felajánlásokból olyan szolgáltatások létrehozására és fenntartására, amelyek a kisgyerekkortól a fiatalkorig igyekeznek elérni a gyerekeket és szüleiket, különös tekintettel a szegénységben élőkre. E szolgáltatások között vannak gyerekházak, tanodák, ifjúsági klubok, nyári táborok, tanórán kívüli iskolai programok.

(MTI)

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.

Stier Gábor

„Kijev nem írhat minden bajt a háború számlájára”

Az egykor Viktor Janukovics csapatában dolgozó politológus, Koszty Bondarenko nem csalódott a Majdanban, mert nem is várt tőle semmit.