Állami hírzárlat az olimpiai óriásberuházásról

○ A vagyonkezelő nem árulja el, mi lesz a sorsa a 16,5 milliárd forintért vásárolt, ferencvárosi, Duna-parti teleknek

Horváth Csaba László

Horváth Csaba László

2017. március 22., szerda 06:35, frissítve: szerda 11:55

Úgy tűnik, még magasabb fokozatba kapcsolta az állam a sajtóelhárítási rendszerét, ugyanis több minisztérium – köztük elsősorban a Balog Zoltán vezette humán tárca – után már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. sem hajlandó eleget tenni tájékoztatási kötelezettségének. Az állami szervezetnél több mint harminc nappal ezelőtt érdeklődtünk arról, hogy mi lesz a sorsa annak a Dunához közeli, 16,5 milliárd forintért vásárolt területnek, amit a tervezett 2024-es budapesti olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. Az MNV Zrt.-nek akkor küldtük el kérdéseinket, amikor már tudni lehetett, hogy a főváros visszavonja az olimpiai pályázatot, azonban semmilyen választ nem kaptunk.

Bár az intézmény munkatársai többször is ígértek visszahívást, erre nem került sor. Hétfőn pedig a társaság kommunikációs referense már a sajtókapcsolatokért felelős vezetőhöz irányított bennünket, azonban kiderült, hogy Csókay Ákos kabinetfőnököt nem lehet csak úgy felhívni.

Telefonszáma ugyanis „nem nyilvános”, tehát a kommunikációs vezetővel éppen csak kommunikálni nem lehet. S bár hagytunk neki üzenetet, tőle is hiába vártunk visszahívást. Egyébként arról a Csókay Ákosról van szó, akiről még a 444.hu írta meg, hogy 2008 és 2010 között Bajnai Gordon stábjában szolgált a gazdasági minisztériumban és a miniszterelnökségen.

A szóban forgó ferencvárosi területet egyébként 2014-ben vásárolta meg az állam a Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt.-től (korábbi Wallis). A cég 2011-ben százmilliárd forintos beruházást tervezett a partszakaszon ezer lakással és 130 ezer négyzetméternyi irodával, ám ebből nem lett semmi, és végül az MNV Zrt. tulajdonába került az ingatlan. A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti terület a Budapesti olimpia 2024 címmel készült megvalósíthatósági tanulmány alapján az atlétikai stadionnak adott volna otthont. Nem mellékes, hogy a vagyonkezelő már a terület vásárlásakor is titkolózott, és csupán az adásvétel tényét ismerték el, a vételárat viszont nem árulták el.

Az LMP IX. kerületi képviselője azonban minden részletre kíváncsi volt az üzlettel kapcsolatban, így miután az MNV Zrt. megtagadta az adatok kiadását, Jancsó Andrea pert indított a társaság ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig neki adott igazat, ezért a vagyonkezelőnek ki kellett adnia a vásárlás részleteit. A bíróság indoklása alapján a szerződések közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, így az MNV Zrt. hiába szerette volna azokat titkos adatként kezelni, nem tehette meg.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A vagyonkezelő a bírósági eljárás során gyakorlatilag elismerte, hogy ha nem lesz budapesti olimpia, akkor a terület ingatlanfejlesztési projekt helyszíneként szolgálna, de az egyelőre nem világos, hogy miként.

Jancsó Andrea erről korábban azt mondta lapunknak, két lehetőséget lát. Az egyik, hogy az állam maga fog ingatlanfejlesztésbe a területen, ami azt jelentené, hogy közpénzen lakóparkot, irodaházakat és egyéb kereskedelmi-vendéglátóipari egységeket építenének. A másik lehetőség pedig az, hogy a területet egy magánbefektetőnek adják el, így létrejöhet egy, a Garancsi István-féle kopaszi-gátihoz hasonló beruházás. A képviselő ezzel a kormányközeli milliárdos üzletember XI. kerületi ingatlanprojektjére utalt.

A ferencvárosi területet egyébként nem csak az állami vagyonkezelő kívánta megvásárolni, a hazai ingatlanpiacon is aktív Appeninn Holding Nyrt. is bejelentkezett vásárlóként. Az állam azonban elővásárlási jogával élve a cég előtt megvehette a Duna-parti területet. Az Appeninn Holding Nyrt.-ről korábban érdekes cikket közölt a Világgazdaság, amely szerint a cég részvényeinek harmadát birtokló Lehn Consulting AG nevű társaság ugyanabba a hatezer fős kis svájci településre van bejegyezve, ahova Csányi Sándor OTP-vezér fia, valamint az egyik Mol-leányvállalat elnöke, Zsuga János és a volt MFB-vezér, Erős János is be van jelentve. Az eladó Wing Zrt. pedig azért érdekes, mert ennek a cégnek korábban vezérigazgató-helyettese volt Fürjes Balázs, akit a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. igazgatósági tagjának és a hazai olimpiai pályázat elnökének is kineveztek. Fürjes egyébként emellett az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.22.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.