Amikor félszázezer német menekültet fogadtunk be

2014. augusztus 14., csütörtök 15:15, frissítve: csütörtök 16:13

Magyarország 1989-ben kiváltotta a világ csodálatát, a magyar népnek olyan vezetői voltak akkor, akiknek volt bátorságuk kockáztatni, és döntésük a menekülteknek az egyetlen reménysugarat jelentette – mondta Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alapító elnöke a Befogadás napja rendezvénysorozat megnyitóján csütörtökön Budapesten.

A csaknem ötvenezer keletnémet menekült befogadására emlékezve Kozma Imre úgy fogalmazott: azt ünnepeljük, hogy 1989-ben a zugligeti egyházközség tagjai az egyetlen lehetséges választ adták az eseményekre, a befogadást.

A jótékonyság felemelő érzése

Felidézte, hogy amikor ő és a magyar származású Csilla von Boeselager német báró igent mondott a nyugatnémet nagykövetség kérésére, hogy segítsenek gondoskodni a keletnémet menekültekről, akkor „ez az igen hiteles válasz volt”, és erre az igenre a zugligeti közösség tagjai már évek óta „edzették a lelküket”. Az MMSZ alapító elnöke kiemelte, a 25 évvel ezelőtti befogadás nemcsak a keletnémet menekülteknek jelentette az életet, hanem azoknak is, akik befogadták őket, mert az „embernek szüksége van arra az érzésre, ami akkor tölti el, amikor jót tesz”.

Kozma Imre megköszönte Németh Miklós volt miniszterelnöknek, hogy 25 évvel ezelőtt rendszeres látogatója volt a zugligeti menekülttábornak, és jelenlétével bátorította a tábor lakóit. Az MMSZ alapító elnöke ezután átadta neki az erre az alkalomra alapított Csilla von Boeselager-díjat.

Hazánk a szabadság útja volt

Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: a magyar a szabadság népe, ezért a kaput és a határokat megnyitva Magyarországon keresztül a szabadság útja megnyílt a keletnémetek előtt. Komoly politikai stratégia kellett ahhoz, hogy az akkori politikai vezetőség elérte, hogy a keletnémetek visszatérhettek hazájukba – fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta az emlékezés jelentőségét, hiszen az idő halad, és egyre inkább eltűnnek az élők sorából azok, akik emlékeznek az 1989-ben történtekre. Nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az utókorban Magyarország sikeres szerepvállalása maradjon meg, ezért is az a szlogenje ennek az évnek, hogy Közös siker – jelentette ki.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Magyarországnak nagy szíve van

Balatoni Monika hangoztatta: emlékezni kell arra, hogy a magyar nép mi mindent tett Közép-Európa szabadságáért. „Magyarországnak nagy szíve van”, és 1989-ben olyan vezetői voltak, akik a történelmi pillanatban merték vállalni a nehéz döntéseket – mondta.

Arra is kitért, hogy az a szeretetteljes munka, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat véghez vitt, Magyarország komoly dicsősége, és azt mutatja, hogy ennek a nemzetnek voltak és vannak nagy alakjai. Méltán lehetünk büszkék az eseményekre – tette hozzá az 1989-es történésekre utalva.

Emlékérme a máltaiaknak

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, a 2014-es érmekibocsátási programjuk elkészítésekor nem volt kétséges, hogy nem hiányozhat belőle az MMSZ korszakalkotó tettének megörökítése. A 2000 forint névértékű érmén az emberi szeretet és a feltétel nélküli segítőkészség jelenete látható: Szent Erzsébet kenyeret nyújt egy idős embernek – magyarázta. Hozzátette: az érme hátlapján egyebek mellett az MMSZ emblémája és jelmondata szerepel.

Merkel is megköszönte

Az esemény elején levetítették Angela Merkel videoüzenetét, amelyben méltatta az MMSZ munkáját, és megköszönte Kozma Imrének és munkatársainak, hogy segítséget nyújtottak a keletnémet menekülteknek 1989-ben. A kancellár azt is kiemelte, a németek hálásak a magyaroknak azért, hogy hozzájárultak a német egység megvalósításához.

A sajtótájékoztató után Kozma Imre és Balatoni Monika jelképesen átvágta az 1989-es vasfüggöny-installációt az újraépített menekülttábor területén.

Kozma Imre és Balatoni Monika átvágja a vasfüggöny-installációt
Kozma Imre és Balatoni Monika átvágja a vasfüggöny-installációt
Fotó: Kallos Bea / MTI
Színes programsorozattal emlékeznek

A Befogadás napja kétnapos programsorozaton felelevenítik a 25 évvel ezelőtti eseményeket, ismertetik az MMSZ munkáját. A rendezvényen megtekinthető több kiállítás az 1989-es eseményekről, filmet vetítenek a szeretetszolgálatról, valamint látható lesz egy válogatás korabeli filmhíradókból. Délután ünnepi szentmisét tartanak a zugligeti Szent Család-plébániatemplomban Erdő Péter bíboros vezetésével. A szentmise után emlékdíjakat adnak át.

Pénteken pódiumbeszélgetést tartanak egykori önkéntes segítők és volt menekültek részvételével, továbbá bemutatják Joachim Jauer Urbi et Gorbi című könyvének magyar kiadását. A könyv egy német újságíró, a ZDF egykori budapesti tudósítójának szemszögéből mutatja be a határnyitást.

Európa legnagyobb akciója

Huszonöt évvel ezelőtt több tízezer keletnémet ember érkezett menekültként Magyarországra azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza otthonába. 1989. augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el, amelynek keretében három hónapon át 48 600 emberről gondoskodott. Ezt a napot azóta minden évben a Befogadás napjaként ünnepelik meg.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.