Kanyarójárvány van Magyarországon

MNO, MTI

2017. március 4., szombat 18:20, frissítve: szombat 20:09

Az egészségügyi személyzet kanyarómegbetegedése miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein. Az országos tisztifőorvos bejelentette: kanyarójárvány van Magyarországon.

A makói kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaróra utaló tünetek, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést – mondta a rendkívüli makói sajtótájékoztatón Bosnyákovits Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője szombaton. Az érintett egészségügyi dolgozók jól vannak, otthonukban lábadoznak.

Az országos tisztifőorvos közleménye szerint a betegek „védőoltási státusza” nem ismert, vagyis egyelőre nem tudni, rendelkeztek-e a betegek védőoltással, és ha igen, milyennel.

A kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál nem igazolták még a fertőzést.

– A romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyarómegbetegedésekre folyamatosan számítani kell – hívta fel a figyelmet közleményében az országos tisztifőorvos, Szentes Tamás. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé.

15 hónaposnál fiatalabb gyermekkel nem ajánlják a romániai utazást

Romániában egy év alatt több mint háromezer kanyarós beteget vettek nyilvántartásba, és ezalatt már tizenhat erdélyi halálos áldozata volt a kanyarójárványnak, amely elsősorban az ország nyugati, délnyugati megyéiben terjed.

A román egészségügyi minisztérium „a felelőtlen oltásellenes kampányt” hibáztatja a járványért. A kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására.

Alexandru Rafila járványügyi szakértő a román Digi24 hírtelevíziónak azt mondta: amíg nem sikerül egész Európában a beoltottság szintjét növelni, időről időre törvényszerűen meg fognak jelenni a mostanihoz hasonló járványok.

Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, a 98 százalékuk megkapja a vakcinát. Ennek köszönhetően Magyarországon az elmúlt tizenöt évben csak behurcolt vagy azzal összefüggő eset fordult elő, „népességszintű védettség” alakult ki a betegséggel szemben. Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója pár napja azt javasolta a szülőknek: ha tehetik, 15 hónaposnál fiatalabb gyerekkel ne utazzanak Romániába.

– A romániai kanyarójárvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95 százalék alatti). Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1- 4 éves) – közölte tegnap az országos tisztifőorvos.

A tisztifőorvos ajánlása szerint a Romániával határos megyékben meg kell erősíteni a járványügyi felügyeletet. Ellenőrizni kell az MMR-oltottságot, ügyelni kell a kanyaró tüneteinek korai felismerésére és haladéktalanul jelenteni kell a kanyarómegbetegedés gyanúját a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai útján az országos felügyeletnek.

A kanyaró kórokozóját a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart.

A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem védettek

Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak – ezt Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatorna szombati híradójában. A főorvos szerint a mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul a oltást ismétlik kisiskolás és kamasz korban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt még így is megakadályozhatja – mondta.

„Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 év alatti lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik. Az első, kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek – morbilli–mumpsz–rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként –, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával” – írta az országos tisztifőorvos szombati közleményében.

A közlemény szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR-oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR-oltásban kell részesíteni.

„Azoknak, akik a kanyarófertőzés kockázatnak vannak kitéve, haladéktalanul meg kell bizonyosodniuk arról, hogy két MMR-oltásban részesültek-e. Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fejen, arcon, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessenek időpontot az orvossal, hogy az orvosi vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessenek meg például a váróteremben” – hívta fel a figyelmet az országos tisztifőorvos.

Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely–Makó főigazgatója közölte, a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni, de a már felvett páciensek ellátása garantált.

A kórházban ápoltak nem fertőződtek meg.

A központ az országos tisztiorvosi szolgálatnál kezdeményezte a területi ellátási kötelezettség módosítását. Ez alapján a térség Békés megyéhez közeli településein lakó 2800 ember fekvőbeteg és sürgősségi ellátását az orosházi kórház végzi. A Maros-menti települések 13 800 lakóját a Szegedi Tudományegyetem klinikái látják el, a makóiakat, illetve a szomszédos községekben élőket a hódmezővásárhelyi tagintézménybe szállítják, ez 28 800 embert érint – tudatta a szakember.

A zárlattal egy időben látogatási tilalmat is elrendeltek a makói kórházban.

Kallai Árpád elmondta: az érintett betegek számára a fertőzés továbbterjedését megakadályozó magatartási szabályokat írtak elő.

A járványügyi szabályoknak megfelelően vizsgálják, honnan indult el a fertőzés.

Az egészségügyi dolgozók és a 15 hónaposnál fiatalabb gyermekek veszélyeztetettek

Az országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Tarlós István úgy látja, nem feltétlenül kell a mobil gát a Rómaira

Budapest főpolgármestere szerint rendben van a 3-as metró felújítása, és kitart a Fidesz támogatása mellett. Interjú.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

Hazánk riasztó mértékű kettéosztottságáról mesél országszerte a tűzifa

A politikusok tulajdonképpen azzal büszkélkednek, hogy a hozzájuk tartozó falvakban mennyi szegény ember él.

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.