„Bábtestületet” kapnak az önkormányzatok

Hutter Marianna

Hutter Marianna

2017. június 23., péntek 06:36, frissítve: péntek 12:00

A miniszter által jóváhagyott tagokkal, a szakszervezeteket kihagyva hozná létre a tankerületi tanácsokat a kormány féléves késedelem után – derül ki a Magyar Nemzet által megismert kormányrendelet-módosítás tervezetéből. Az intézkedések előzményei, hogy az iskolák fenntartása után idén januártól már a működtetés is állami kézbe került, vagyis a helyi önkormányzatoknak hivatalosan nem sok kapcsolatuk maradt az iskolákkal. Ennek kompenzálására jött létre a tankerületi tanácsok koncepciója, vagyis hogy a tankerületi központok a helyi szakemberekkel közösen vitassák meg az intézményekkel kapcsolatos ügyeket. Ez azt jelenti, hogy az 59 tankerületi központ mellé 59 tankerületi tanácsnak kellett volna létrejönnie. Ám a szervezetek felállítása egyáltalán nem ment könnyen a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Bár már tavaly júliusban azt nyilatkozta Palkovics László oktatási államtitkár, hogy készül a tanácsok működésének leírása, és reméli, hogy januárra meg is alakulnak, ebből eddig nem lett semmi.

A végül közel egy év alatt megalkotott koncepció alapján a tankerületi tanácsoknak mindössze „javaslattevő, véleményező, tanácsadó” szerepe lesz, ráadásul „szükség szerint, de évente legalább kétszer” kell csak ezeket összehívni. További érdekesség, hogy minden tankerületi tanácsnak kötelező lesz működtetnie egy állandó antiszegregációs munkacsoportot.

Ami a tagok összetételét illeti, abban nem lesz sok köszönet a kormányzattól független szervezetek számára. A jelenlegi módosítási javaslatban úgy fogalmaznak, csak és kizárólag azok kerülhetnek a tanácsok állandó tagjai közé az elkövetkezendő öt esztendőre, akiket maga Balog Zoltán miniszter kér fel. Így helyet kapnak majd az illetékes tankerületi központ vezetői, a Klebelsberg Központ (KK) által javasolt, de azzal foglalkoztatotti jogviszonyban nem álló személyek (tanácsonként 1 fő), a Nemzeti Pedagóguskar által delegált szakemberek (1 fő), illetve az oktatásért felelős miniszter által felkért személyek (2-4 fő). Utóbbiak csak az alábbiakból kerülhetnek ki: az országos önkormányzati szövetségek, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a tankerületi központ által fenntartott intézményekben működő diákönkormányzatok és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.

A potenciális tagok listája több kérdést is felvet. Egyrészt nem világos, hogy a kormányt miért csak a nagycsaládos szülők véleménye érdekli, mindenesetre tény, hogy az egyesület munkáját idén már 300 milliónyi közforinttal támogatták. Másrészt meglepő az is, hogy a szakszervezetek részvételére annak ellenére nem számítanak, hogy a KK-ról szóló jelenlegi rendelet helyet biztosítana számukra – legalábbis rögzíti a „helyi érdekképviseleti szervezeteket” a tanács tagjai között. Ám az erről szóló passzust a mostani javaslat eltörölné.

Ugyancsak különös, hogy kifejezetten csak az országos önkormányzati szövetségek tagjait várják a tanácsokba, a szövetségi tagságot nélkülöző helyi önkormányzatokat vagy a megyei közgyűlések szereplőit nem. Az önkormányzati szövetségek részvétele esetén pedig az is nagy kérdés, hogy például a nemrégiben ellenzéki pártot alapító Gémesi György vezette Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) tagjai bekerülhetnek-e a tanácsokba, vagy inkább csak a fideszes képviselők – például a Szita Károly vagy a Schmidt Jenő – irányította szövetségekre számítanak-e majd.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Minden olyan résztvevőt kihagyott a kormány a tankerületi tanácsokból, akik akár szakmai, akár helyi szinten konfliktust jelenthetnének – nyilatkozta lapunknak Gémesi György, aki Gödöllő polgármestere is. Úgy vélte, a tagok összetétele ellen is felesleges lenne tiltakozniuk, hiszen „mindent elvett az állam, semmi közünk az iskolákhoz, nincs miről egyeztetni”. Az ilyen típusú tanácsoknak egyébként is csak abban az esetben látná hasznát, ha valódi párbeszédre biztosítanának lehetőséget.

A mostani rendeletmódosítás nemcsak a tankerületi tanácsok létrehozásáról rendelkezne, hanem az iskolaigazgatók kinevezésén is változtatna. Eddig a tankerületi központok a Klebelsberg Központnak tettek javaslatot az igazgatók személyére, ezt továbbították az oktatásért felelős miniszternek. Mostantól viszont a Klebelsberg Központot kihagynák a folyamatból, ehelyett a tankerületek egyenesen Balog Zoltánnak jeleznének.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.06.23.

A szerkesztő ajánlja

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.

Pintér Bence

Magyar Nemzet Szalon: Ennek a nemzetnek a lelkében valami megtört

A kivándorlás a transznacionalizmus erősödését és a távozó fiatalok nemzeti identitásának teljes felszámolását okozhatja.

Földi Bence

Kölcsönzött szlogenekkel, program nélkül a Fidesz

A kormánypárt szinte az összes üzenetét máshonnan vette, például Donald Trumptól vagy a toryktól.

Ficsor Benedek

A magyar olajmezőkből nem lesz pénz a hatalmas múzeumokra

Mélyi József művészettörténész a Liget-projektről, a stadionokat benövő gazról és a megfordított folyókról.